
A medvék lassan mindennapos vendégek a településeken. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Borszék, Gyergyóholló és Tölgyes önkormányzatai közös panaszlevélben fordul a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőséghez, amelyben tiltakozásukat fejezik ki a medveáthelyezésekkel kapcsolatban. Az utóbbi időben két medvét is vadászterületeikre hoztak, előzetes egyeztetés nélkül.
2021. november 18., 16:412021. november 18., 16:41
Egyre sűrűbben járnak be a medvék Borszékre, immár a település központjában is feltűnnek a vadállatok, akár fényes nappal is. Hasonló helyzettel küszködik Gyergyóholló és Tölgyes is, és fokozza a problémát, hogy újabb két példányt telepítettek a körzetükbe.
Tiltakoznak ez ellen, és a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőséghez intézett közös petícióban leírják, hogy a medvék éjjel-nappal bejárnak a lakott területre, veszélyeztetve a lakosok és a turisták életét és javaik biztonságát. Számtalan jelzés érkezett már a polgármesteri hivatalokhoz a vadállatok folyamatos jelenlétéről a lakott területen, a 112-es sürgősségi hívószámra is több ilyen bejelentés érkezett a lakosság részéről.
– olvasható a Mik József borszéki, Țepes-Focșa Romeo hollói és Vancu Marcel tölgyesi polgármesterek által szövegezett, szerkesztőségünknek is elküldött közleményben.
Leszögezik, a jelenség orvoslása érdekében mindhárom polgármesteri hivatal megtette a kormány által idén elfogadott 81-es számú kormányrendeletben foglalt lépéseket: megalakultak az azonnali sürgősségi beavatkozást végrehajtó bizottságok, illetve vadásztársulatokkal is szerződést kötöttek. Állásfoglalásuk szerint ez a medveátköltöztetések miatt hiábavaló.
Ugyanakkor derékba törik minden jellegű turizmusfejlesztési törekvésünket, hiszen melyik turista jön majd egy olyan településre, ahol akár fényes nappal is megtámadhatja a medve” – írják.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
6 hozzászólás