
Marosszentgyörgyön nem ritka a nagy család. Sokan vállalnak harmadik, negyedik gyereket is
Fotó: Rozsnyai Hunor
Európa népességcsökkenése egyértelmű, mint ahogy a magyarságé is. Ha nem teszünk valamit, a magyarság el fog tűnni a történelem süllyesztőjében – hangzott el a XI. Demográfiai és Szociális Konferencián, amelyet magyarországi és helyi szakemberek bevonásával rendeztek meg Marosvásárhelyen.
2019. november 11., 11:012019. november 11., 11:01
2019. november 11., 11:022019. november 11., 11:02
A 2018-as év elején Kecskeméten életre hívott rendezvényt Erdélyben is azok a döntően magyarországi egészségügyi, szociális és egyházi és felsőoktatásban közreműködő szakemberek szervezték meg, akiknek fontos, hogy a magyar ajkú társadalom népességcsökkenésének folyamatát szakmai szempontból értelmezzék és lehetőleg tegyenek ellene. A kecskeméti kezdeményezés Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános és Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere meghívására érkezett Marosvásárhelyre.
A magyarországi szervezők elmondták, annak érdekében hogy egy országban a lakosság száma ne csökkenjen, 2,1 százalékos szaporulat kívánatos. Mint arról beszámoltak, 2011-ben,
Bártfai György szülész-nőgyógyász professzor, a rendezvénysorozat szakmai főszervezője hangsúlyozta, hogy Európa népességcsökkenése egyértelmű, ez alól pedig a Kárpát-medence sem kivétel. „Magyarország és a magyar ajkú lakosság is drámai módon csökken a Kárpát-medencében. Ha nem teszünk valamit, a magyarság a történelem útvesztőjébe süllyed, mint ahogy ez megtörtént nagyon sok néppel az elmúlt egy-két ezer évben” – fogalmazott Bártfai, aki szerint
Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános elmondta, a római katolikus érsekség évente kimutatást készít arról, hogy az adott esztendőben hány keresztelő és hány temetés volt, és ennek alapján az elmúlt 15 év alatt 65 ezerrel csökkent a katolikusok száma Erdélyben. Marosszentgyörgy amúgy egyike azon kevés településnek, amelyben nem fogy a lakosság, hanem rohamosan növekszik, nem csak azért, mert sokan költöznek be a Marosvásárhely szomszédságában lévő településre, de bizony a községben egyre több gyerek is születik, egyre több család vállal harmadik, sőt negyedik gyereket is.
Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere rámutatott,
míg 2007-ben még 100 alatt volt a születések száma, jó pár esztendeje már 120–128 gyerek születik évente, és míg 2007-ben 37 házasságkötés volt, tavaly már 69. És hogy mik azok az apró lépések, amelyek gyerekvállalásra ösztönöznek? Sófalvi szerint a lakosság azt kérte, hogy munkahelyek, kulturális programok legyenek számukra, de
A település vezetője elmondta, egyebek közt azért hívták meg ezt a magyarországi rendezvényt Marosvásárhelyre, mert látják, hogy Magyarország önmagában foglalkozik a népesedés kérdésével, sőt politikájuknak gyümölcsei is vannak, így példájukból ihletet lehet meríteni.
Szabó Béla marosvásárhelyi nőgyógyász főorvos a jelenlegi demográfiai irányzatok szülészeti vonatkozásairól beszélt. Rámutatott, amióta 1989-ben szabaddá tették a terhességmegszakítást, Románia népessége folyamatosan fogy. Hozzátette,
„Éppen csak ott nem növekszik a szám, akiknek esetében ez ideális volna, a 20–35 év közöttiek körében” – jegyezte meg. A professzor kifejtette, a nők egyre később veszik rá magukat, hogy szüljenek, Bukarestben például átlagosan 31 évesen szülik meg első gyermeküket, országos szinten ez 29 év, míg 2000-ben még 23,7 év volt az anyák átlagéletkora az első szülésnél.
Az egynapos konferencián sok más téma is szóba került, szakemberek, orvosok, tanárok, egyházi és világi vezetők adtak elő demográfiával kapcsolatos témákban. Beszéltek egyebek mellett az oltásellenességről, a betegségmegelőzésről, a családbarát szülésről, a családbarát politikáról, de még a média demográfiában betöltött szerepéről is.
Idén majdnem három hónapig tart az egységes mezőgazdasági támogatások kérelmezési időszaka. Hétfőtől 79 féle juttatásra nyújthatnak be támogatásigénylést a gazdák az APIA-hoz.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
1 hozzászólás