
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
A tervek szerint rekord összeg, közel másfél milliárd lej biztosan meg fog érkezni Székelyföldre az elkövetkezendő öt esztendőben az ötvenmilliárd lejes költségvetésű Anghel Saligny-program részeként – számolta ki kérésünkre Barti Tihamér, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke. A székelyföldi önkormányzatok amúgy 672 pályázatot nyújtottak be, összesen 8,5 milliárd lej értékben.
2021. november 11., 11:262021. november 11., 11:26
2021. november 11., 15:342021. november 11., 15:34
Bizonyára kevesen hallottak Székelyföldön két hónappal ezelőtt Anghel Saligny román mérnökről, a Dunán átívelő Fetești-Cernavodă vasúti híd tervezőjéről, akinek a nevével országos szintű fejlesztési programot kezdeményezett az RMDSZ. Cseke Attila fejlesztési miniszter még szeptemberben azzal indokolta az ötvenmilliárd lejes keretprogram fontosságát, hogy
Az indoklás önmagáért beszél, a fejlesztési minisztérium programja mégis kormányválsághoz vezetett. Mint ismert, szeptember elsején az USR-PLUS ellenkezése nyomán félbeszakadt a kormányülés, miután Florin Cîțu akkori miniszterelnök a napirendi pontok közé szerette volna tenni a beruházási program elfogadását. A fejleményeket ismerjük (az országban azóta kormányválság van), az azonban jó hír, hogy a Saligny-program nem halt el, mi több, november 9-éig lehetett benyújtani a pályázatokat.
Barti Tihamért annak apropóján szólaltattuk meg, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT) elnökeként az elmúlt két hónapban többször is kezdeményezett találkozót – akár az online térben is – a székelyföldi polgármesterekkel, a meghívott pedig több alkalommal is Cseke Attila fejlesztési miniszter, illetve Alexandru Soare, az Anghel Saligny-programot irányító vezérigazgató volt.
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
„Ezeken a találkozókon segítettünk a polgármestereknek eligazodni, hogy pontosan mire és miképpen tudnak pályázni, illetve hogyan értelmezzék az előírásokat. Több pontszerű kérdések foglalkoztatták a polgármestereket. Például hogyan kell beárazni egy utat ahhoz, hogy a minisztériumnak elfogadható legyen, mert a rendeletben meg volt jelenve, hogy egy útnak mennyi a költségszintje. Felmerült az is, hogy egy város vagy egy község esetében a megszabott átalányösszegben benne van-e az esővíz-elvezetés vagy a járda, illetve a kapubeállások leaszfaltozása, amelyek konkrétan nem az út részei, mégis az úthoz kapcsolódnak” – adott konkrét példát a SZÖT elnöke.
például ahol a felújításra szoruló út összeköti a település egy félreeső részét egy turisztikai látványossággal. Ilyen esetben elmagyaráztuk, hogy ezeket hogyan indokolják meg a polgármesterek, és a pályázatukban pontosan hová csatolják. Ugyanakkor sok esetben felmerült, hogy amennyiben a polgármester aláírt kivitelezési szerződésekkel tudja bizonyítani, hogy az érintett utcában a következő két esztendőben elvégzik a víz- és csatornarendszer kiépítését, akkor ugyanarra az útszakaszra már pályázhat a Saligny-programban útaszfaltozásra is.”
A Saligny-program azért is ennyire „felkapott”, mert a fejlesztési minisztérium minden pályázó község számára legalább négymillió lejt biztosít (a kisvárosoknak 7 milliót, a megyei jogú városoknak 10 milliót, a megyeszékhelyeknek 43 milliót, a megyei tanácsoknak pedig 140 milliót). Ezeken az összegeken túl további pályázati pénzeket is el lehet nyerni abban az esetben, ha az elbíráló bizottság pozitívan véleményezi azokat.
– magyarázta Barti Tihamér, akit a pályázat ütemtervéről is kérdeztük. „A fejlesztési minisztérium illetékes igazgatósága februárra jut el oda, hogy átnézi a pályázatokat és válaszokat küld az önkormányzatoknak. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a következő időszakban más lehetőségekkel is élhetnek a polgármesterek: az Európai Unió által biztosított országos helyreállítási tervre (PNNR) is érdemes pályázni, hiszen ott is hatalmas összegeket lehet Székelyföldre lehívni” – zárta a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke.
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
„Egyértelműen látszik, hogy az úthálózat fejlesztése elsőbbséget élvez a székelyföldi polgármesterek számára, de a víz- és szennyvízhálózat kiépítése is azt eredményezheti, hogy az alapvető infrastrukturális szükségletek megvalósulnak térségünkben, magyarán lesz vezetékes ivóvíz- és szennyvízhálózat Székelyföld legtöbb szegletében. Nem elhanyagolandó az sem, hogy az elkövetkezőkben lehetőség nyílik a gázhálózat kiépítésére is ugyanezen program keretén belül, amire szinten nagy szükség van a székelyföldi megyékben, hiszen
– sorolta Barti Tihamér. Mint jelezte, a gázhálózatok pályázatára a fejlesztési és az energetikai minisztériumoknak először közös módszertant kell kidolgozniuk. Miután ez elkészül, onnantól számítva 45 napon át lehet gázhálózatok kiépítésére pályázni az Anghely Saligny-programban.
Cseke Attila is összegzett
A helyi közösségeknek fontos a fejlesztési minisztérium által finanszírozott ivóvíz-, szennyvíz- és úthálózat-korszerűsítés, ezt bizonyítja, hogy az önkormányzatok 97,5 százaléka pályázatot iktatott a szaktárcánál – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter a hétfő éjfélkor zárult jelentkezési határidő lejárta kapcsán. A 3228 önkormányzatból csupán 81 nem iktatott kérést. Közölte, 137,59 milliárd lejre iktatott 3147 önkormányzat finanszírozási kérést, összesen 7545 beruházásra; szerinte noha az Anghel Saligny-program összköltségvetése 50 milliárd lej, a szinte háromszoros túljelentkezés azt mutatja, nagy szükség van ezekre a beruházásokra. „A csapvíz nem luxus, a járható út nem luxus. Szükség van ezekre a beruházásokra, és örömmel töltött el, amikor láttam, hogy sok önkormányzat összefogott és a tízszázalékos többletfinanszírozás érdekében közösségi fejlesztési társulásokként pályáztak” – nyilatkozta Cseke Attila.
Az elvesztegetett idő miatt most már egy hónap alatt kellene leszállítani a Fenyéd és Székelyudvarhely által közösen megpályázott buszokat, ez pedig nem megvalósítható. Van azonban egy újabb elképzelés a települések közötti járatok indítására.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
1 hozzászólás