
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
A tervek szerint rekord összeg, közel másfél milliárd lej biztosan meg fog érkezni Székelyföldre az elkövetkezendő öt esztendőben az ötvenmilliárd lejes költségvetésű Anghel Saligny-program részeként – számolta ki kérésünkre Barti Tihamér, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke. A székelyföldi önkormányzatok amúgy 672 pályázatot nyújtottak be, összesen 8,5 milliárd lej értékben.
2021. november 11., 11:262021. november 11., 11:26
2021. november 11., 15:342021. november 11., 15:34
Bizonyára kevesen hallottak Székelyföldön két hónappal ezelőtt Anghel Saligny román mérnökről, a Dunán átívelő Fetești-Cernavodă vasúti híd tervezőjéről, akinek a nevével országos szintű fejlesztési programot kezdeményezett az RMDSZ. Cseke Attila fejlesztési miniszter még szeptemberben azzal indokolta az ötvenmilliárd lejes keretprogram fontosságát, hogy
Az indoklás önmagáért beszél, a fejlesztési minisztérium programja mégis kormányválsághoz vezetett. Mint ismert, szeptember elsején az USR-PLUS ellenkezése nyomán félbeszakadt a kormányülés, miután Florin Cîțu akkori miniszterelnök a napirendi pontok közé szerette volna tenni a beruházási program elfogadását. A fejleményeket ismerjük (az országban azóta kormányválság van), az azonban jó hír, hogy a Saligny-program nem halt el, mi több, november 9-éig lehetett benyújtani a pályázatokat.
Barti Tihamért annak apropóján szólaltattuk meg, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT) elnökeként az elmúlt két hónapban többször is kezdeményezett találkozót – akár az online térben is – a székelyföldi polgármesterekkel, a meghívott pedig több alkalommal is Cseke Attila fejlesztési miniszter, illetve Alexandru Soare, az Anghel Saligny-programot irányító vezérigazgató volt.
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
„Ezeken a találkozókon segítettünk a polgármestereknek eligazodni, hogy pontosan mire és miképpen tudnak pályázni, illetve hogyan értelmezzék az előírásokat. Több pontszerű kérdések foglalkoztatták a polgármestereket. Például hogyan kell beárazni egy utat ahhoz, hogy a minisztériumnak elfogadható legyen, mert a rendeletben meg volt jelenve, hogy egy útnak mennyi a költségszintje. Felmerült az is, hogy egy város vagy egy község esetében a megszabott átalányösszegben benne van-e az esővíz-elvezetés vagy a járda, illetve a kapubeállások leaszfaltozása, amelyek konkrétan nem az út részei, mégis az úthoz kapcsolódnak” – adott konkrét példát a SZÖT elnöke.
például ahol a felújításra szoruló út összeköti a település egy félreeső részét egy turisztikai látványossággal. Ilyen esetben elmagyaráztuk, hogy ezeket hogyan indokolják meg a polgármesterek, és a pályázatukban pontosan hová csatolják. Ugyanakkor sok esetben felmerült, hogy amennyiben a polgármester aláírt kivitelezési szerződésekkel tudja bizonyítani, hogy az érintett utcában a következő két esztendőben elvégzik a víz- és csatornarendszer kiépítését, akkor ugyanarra az útszakaszra már pályázhat a Saligny-programban útaszfaltozásra is.”
A Saligny-program azért is ennyire „felkapott”, mert a fejlesztési minisztérium minden pályázó község számára legalább négymillió lejt biztosít (a kisvárosoknak 7 milliót, a megyei jogú városoknak 10 milliót, a megyeszékhelyeknek 43 milliót, a megyei tanácsoknak pedig 140 milliót). Ezeken az összegeken túl további pályázati pénzeket is el lehet nyerni abban az esetben, ha az elbíráló bizottság pozitívan véleményezi azokat.
– magyarázta Barti Tihamér, akit a pályázat ütemtervéről is kérdeztük. „A fejlesztési minisztérium illetékes igazgatósága februárra jut el oda, hogy átnézi a pályázatokat és válaszokat küld az önkormányzatoknak. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a következő időszakban más lehetőségekkel is élhetnek a polgármesterek: az Európai Unió által biztosított országos helyreállítási tervre (PNNR) is érdemes pályázni, hiszen ott is hatalmas összegeket lehet Székelyföldre lehívni” – zárta a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke.
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
„Egyértelműen látszik, hogy az úthálózat fejlesztése elsőbbséget élvez a székelyföldi polgármesterek számára, de a víz- és szennyvízhálózat kiépítése is azt eredményezheti, hogy az alapvető infrastrukturális szükségletek megvalósulnak térségünkben, magyarán lesz vezetékes ivóvíz- és szennyvízhálózat Székelyföld legtöbb szegletében. Nem elhanyagolandó az sem, hogy az elkövetkezőkben lehetőség nyílik a gázhálózat kiépítésére is ugyanezen program keretén belül, amire szinten nagy szükség van a székelyföldi megyékben, hiszen
– sorolta Barti Tihamér. Mint jelezte, a gázhálózatok pályázatára a fejlesztési és az energetikai minisztériumoknak először közös módszertant kell kidolgozniuk. Miután ez elkészül, onnantól számítva 45 napon át lehet gázhálózatok kiépítésére pályázni az Anghely Saligny-programban.
Cseke Attila is összegzett
A helyi közösségeknek fontos a fejlesztési minisztérium által finanszírozott ivóvíz-, szennyvíz- és úthálózat-korszerűsítés, ezt bizonyítja, hogy az önkormányzatok 97,5 százaléka pályázatot iktatott a szaktárcánál – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter a hétfő éjfélkor zárult jelentkezési határidő lejárta kapcsán. A 3228 önkormányzatból csupán 81 nem iktatott kérést. Közölte, 137,59 milliárd lejre iktatott 3147 önkormányzat finanszírozási kérést, összesen 7545 beruházásra; szerinte noha az Anghel Saligny-program összköltségvetése 50 milliárd lej, a szinte háromszoros túljelentkezés azt mutatja, nagy szükség van ezekre a beruházásokra. „A csapvíz nem luxus, a járható út nem luxus. Szükség van ezekre a beruházásokra, és örömmel töltött el, amikor láttam, hogy sok önkormányzat összefogott és a tízszázalékos többletfinanszírozás érdekében közösségi fejlesztési társulásokként pályáztak” – nyilatkozta Cseke Attila.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
1 hozzászólás