
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
A tervek szerint rekord összeg, közel másfél milliárd lej biztosan meg fog érkezni Székelyföldre az elkövetkezendő öt esztendőben az ötvenmilliárd lejes költségvetésű Anghel Saligny-program részeként – számolta ki kérésünkre Barti Tihamér, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke. A székelyföldi önkormányzatok amúgy 672 pályázatot nyújtottak be, összesen 8,5 milliárd lej értékben.
2021. november 11., 11:262021. november 11., 11:26
2021. november 11., 15:342021. november 11., 15:34
Bizonyára kevesen hallottak Székelyföldön két hónappal ezelőtt Anghel Saligny román mérnökről, a Dunán átívelő Fetești-Cernavodă vasúti híd tervezőjéről, akinek a nevével országos szintű fejlesztési programot kezdeményezett az RMDSZ. Cseke Attila fejlesztési miniszter még szeptemberben azzal indokolta az ötvenmilliárd lejes keretprogram fontosságát, hogy
Az indoklás önmagáért beszél, a fejlesztési minisztérium programja mégis kormányválsághoz vezetett. Mint ismert, szeptember elsején az USR-PLUS ellenkezése nyomán félbeszakadt a kormányülés, miután Florin Cîțu akkori miniszterelnök a napirendi pontok közé szerette volna tenni a beruházási program elfogadását. A fejleményeket ismerjük (az országban azóta kormányválság van), az azonban jó hír, hogy a Saligny-program nem halt el, mi több, november 9-éig lehetett benyújtani a pályázatokat.
Barti Tihamért annak apropóján szólaltattuk meg, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT) elnökeként az elmúlt két hónapban többször is kezdeményezett találkozót – akár az online térben is – a székelyföldi polgármesterekkel, a meghívott pedig több alkalommal is Cseke Attila fejlesztési miniszter, illetve Alexandru Soare, az Anghel Saligny-programot irányító vezérigazgató volt.
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
„Ezeken a találkozókon segítettünk a polgármestereknek eligazodni, hogy pontosan mire és miképpen tudnak pályázni, illetve hogyan értelmezzék az előírásokat. Több pontszerű kérdések foglalkoztatták a polgármestereket. Például hogyan kell beárazni egy utat ahhoz, hogy a minisztériumnak elfogadható legyen, mert a rendeletben meg volt jelenve, hogy egy útnak mennyi a költségszintje. Felmerült az is, hogy egy város vagy egy község esetében a megszabott átalányösszegben benne van-e az esővíz-elvezetés vagy a járda, illetve a kapubeállások leaszfaltozása, amelyek konkrétan nem az út részei, mégis az úthoz kapcsolódnak” – adott konkrét példát a SZÖT elnöke.
például ahol a felújításra szoruló út összeköti a település egy félreeső részét egy turisztikai látványossággal. Ilyen esetben elmagyaráztuk, hogy ezeket hogyan indokolják meg a polgármesterek, és a pályázatukban pontosan hová csatolják. Ugyanakkor sok esetben felmerült, hogy amennyiben a polgármester aláírt kivitelezési szerződésekkel tudja bizonyítani, hogy az érintett utcában a következő két esztendőben elvégzik a víz- és csatornarendszer kiépítését, akkor ugyanarra az útszakaszra már pályázhat a Saligny-programban útaszfaltozásra is.”
A Saligny-program azért is ennyire „felkapott”, mert a fejlesztési minisztérium minden pályázó község számára legalább négymillió lejt biztosít (a kisvárosoknak 7 milliót, a megyei jogú városoknak 10 milliót, a megyeszékhelyeknek 43 milliót, a megyei tanácsoknak pedig 140 milliót). Ezeken az összegeken túl további pályázati pénzeket is el lehet nyerni abban az esetben, ha az elbíráló bizottság pozitívan véleményezi azokat.
– magyarázta Barti Tihamér, akit a pályázat ütemtervéről is kérdeztük. „A fejlesztési minisztérium illetékes igazgatósága februárra jut el oda, hogy átnézi a pályázatokat és válaszokat küld az önkormányzatoknak. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a következő időszakban más lehetőségekkel is élhetnek a polgármesterek: az Európai Unió által biztosított országos helyreállítási tervre (PNNR) is érdemes pályázni, hiszen ott is hatalmas összegeket lehet Székelyföldre lehívni” – zárta a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke.
Infografika: Tóth Szilárd/Székelyhon
„Egyértelműen látszik, hogy az úthálózat fejlesztése elsőbbséget élvez a székelyföldi polgármesterek számára, de a víz- és szennyvízhálózat kiépítése is azt eredményezheti, hogy az alapvető infrastrukturális szükségletek megvalósulnak térségünkben, magyarán lesz vezetékes ivóvíz- és szennyvízhálózat Székelyföld legtöbb szegletében. Nem elhanyagolandó az sem, hogy az elkövetkezőkben lehetőség nyílik a gázhálózat kiépítésére is ugyanezen program keretén belül, amire szinten nagy szükség van a székelyföldi megyékben, hiszen
– sorolta Barti Tihamér. Mint jelezte, a gázhálózatok pályázatára a fejlesztési és az energetikai minisztériumoknak először közös módszertant kell kidolgozniuk. Miután ez elkészül, onnantól számítva 45 napon át lehet gázhálózatok kiépítésére pályázni az Anghely Saligny-programban.
Cseke Attila is összegzett
A helyi közösségeknek fontos a fejlesztési minisztérium által finanszírozott ivóvíz-, szennyvíz- és úthálózat-korszerűsítés, ezt bizonyítja, hogy az önkormányzatok 97,5 százaléka pályázatot iktatott a szaktárcánál – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter a hétfő éjfélkor zárult jelentkezési határidő lejárta kapcsán. A 3228 önkormányzatból csupán 81 nem iktatott kérést. Közölte, 137,59 milliárd lejre iktatott 3147 önkormányzat finanszírozási kérést, összesen 7545 beruházásra; szerinte noha az Anghel Saligny-program összköltségvetése 50 milliárd lej, a szinte háromszoros túljelentkezés azt mutatja, nagy szükség van ezekre a beruházásokra. „A csapvíz nem luxus, a járható út nem luxus. Szükség van ezekre a beruházásokra, és örömmel töltött el, amikor láttam, hogy sok önkormányzat összefogott és a tízszázalékos többletfinanszírozás érdekében közösségi fejlesztési társulásokként pályáztak” – nyilatkozta Cseke Attila.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
1 hozzászólás