Második bemutatója előtt a Spectrum Színház

Török Viola rendező és lelkes csapata már túl van a vasárnap este, Nyárádszeredában tartott elő-bemutatón, amelynek közönségsikere lendületet adott a társulatnak. Erről maguk a Spectrum tapasztaltabb tagjai is meséltek, mondván, hogy az akadozva, szerepcserékkel indult próbafolyamat élvezhető, igényes előadássá fejlesztette a produkciót, melyet a rendező Tamási egyik legjellegzetesebb alkotásának tart.

„Ezt egy sajátos, szürrealista formanyelven próbálunk megfogalmazni egy olyan előadás keretében, melyben fontos szerep jut a Bekecsnek, mely a néptánc stilizált felhasználásával egy álomvilágot teremt” – jellemezte a produkciót Török Viola. A pályafutásuk során számos Tamási-darabban fellépett ismert színészek, Kárp György és Tatai Sándor elismerték, hogy a rendezői koncepció még számukra is több újdonságot rejtegetett, viszont örömmel nyugtázták, hogy Török Viola nem próbált semmiféle „kicsavart dolgot” színpadra vinni. A Nemzeti Színház nyugalmazott színészei mellett a darabban a New Yorkból visszatelepedett Szász Anna, és a Bécsből két hónapra hazaköltözött Székely Szabó Zoltán is helyet kapott. Míg az előbbi számára olyan érzés volt huszonöt év után színpadra lépni, mintha a negyed évszázados szünet nem is létezett volna, utóbbi a huszonnyolc esztendős kihagyás okozta lámpalázat emlegette fel. „Be kell ismernem: rettenetesen féltem, elvégre az általam vezetett taxiból kerültem ismét a színpadra. Azt meg egyenesen csodának tartom, hogy miután valamikor nagyon régen kétszer is eltanácsoltak a színiről, még tapsot is kaptam a nyárádszeredai közönségtől” – tréfálkozott a Sepsiszentgyörgyről a ’80-as évek derekán kivándorolt Székely Szabó Zoltán.

A Vitéz lélekben egy megváltozott, elidegenedett világba tér haza hét évnyi távollét után Balla Péter (Faragó Zénó). Az első világégés utáni székely faluban megbomlott a korábbi rend. Menyasszonya, Rozáli (Ritziu Ilka Krisztina) már a gépész (Kinda Szilárd) felesége, apját közben eltemették, szülőházát nem találja, a hagyományos földművelés helyett a gépeket részesítik előnyben. A háborútól megfáradt és az emberéletek kioltására alkalmas gépezetekről megundorodott Péter mégis megtalálja az újrakezdés módját. A hit és hűség drámájának is nevezett színpadi játék álomvilágát a Spectrum Színház ezúttal a népzene és néptánc kifejező eszköztárának felhasználásával fogalmazta meg.

A darab koreográfiáját Ivácson László jegyezte, a zenét Kelemen László szerezte, a díszleteket és a jelmezt a rendező, Török Viola tervezte.