Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Legyetek azért okosak, mint a kígyók...

Bakó Zoltán 2013. január 19., 15:57 utolsó módosítás: 2013. január 19., 16:57

Pénteken este a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri templomában hat különböző területen működő szakember vett részt egy igen érdekes beszélgetésen, amelynek témája az unitárius egyház címerében is fellelhető szimbólum, a farkába harapó kígyó (uroborosz) volt.

 

Nagy László unitárius lelkész, főjegyző püspökhelyettes bevezetője után dr. Czire Szabolcs unitárius teológiai tanár, Ungváry-Zrínyi Imre filozófus, Spielmann Mihály történész, Szatmári Mária pszichiáter, Bálint István biológus és Miholcsa Gyula fizikus az uroborosz mintegy hatezer éves szimbólumrendszerét boncolgatta, de olykor praktikus, a kígyóval kapcsolatos ismert vagy kevésbé ismert információk birtokába is jutott a népes közönség, máskor meg az orvoslás, vagy a kibernetika világába „tévedtek” a szakemberek úgy, hogy az önmagába harapó kígyótól indultak.

A teológus értelmezésében az önmagába harapó kígyó (vagy sárkány), a kör szimbolikája, a jó és a rossz szembenállása, a bukás és az öntudatra ébredés gyötrelmeiként jelenik meg. Nem véletlen, hogy az unitárius egyház címerében jelen van az uroborosz, (de a galamb is) hiszen a bibliabeli intésre – Legyetek azért okosak mint a kígyók és szelidek mint a galambok (Máté 10, 16) – utal. Az élet folytonossága, annak állanó megújulása, az örökös újrakezdés kényszere, végső soron pedig az örökkévalóság állapota testesül meg benne.

A filozófus a tudás, mint a végesség felismerésére utalt, egyszersmind a címer-szimbólumok (föld, uroborosz, galamb, korona) egységét hangsúlyozta többek között.

A történész a címer-szimbólumok értelmezésében az uroborosz mellett a földet jelképező hármashalomra reflektált, s továbblépve, az Ararátra szálló galamb képében a megújuló élet szimbolikáját vélte felfedezni. Hogy mennyire univerzális és elfogadott az örök körforgás, a teremtés és újrateremtődés szimbolikája a heraldikában, azt a Bethlenek, Pekryek, Somkerekiek címerével illusztrálta, amelyek mindenikében feltűnik a kígyó.

A pszichiáter a rossz kígyó képét a rossz gondolat, érzés, döntés állapotával társította, utalva arra, hogy szinte nincs is olyan pszichiátriai kórkép, amelyben ne lenne jelen a rossz rosszabbodásának, a bűvös kör bezáródásnak a jelensége. Az önmagába való harapás képe társítható az önmarcangoláséval, a felerősödő, felfokozódó kilátástalanság érzetének eluralkodásával.

A biológus a biológiai létet meghatározó ciklikusság, folytonosság képével társította az uroboroszt, de megtudhattuk tőle, hogy a kígyó egy nagyon okos, ugyanakkor ravasz, gyakran agresszív állat, amely képes a megújulásra (lásd: vedlés), ivadékainak gondozásában példamutató, s a közhiedelemmel ellentétben hasznos is (egyetlen vipera évente 270-300 mezei egeret pusztít el), a mérgét pedig gyógyításra is lehet használni.

A fizikus kígyóból átment kibernetikába, s az önmagába harapás ok és okozati összefüggéseit átvetítette a negatív és pozitív visszacsatolások rendszerére, s innen már nem is volt nehéz eljutni az építő vagy rombló hozadékú maghasadásig.

Mindent összevetve: a több mint kétórás beszélgetés nagy élményt jelentett a jelenlévőknek, s ennek során teológiai, orvostudományi, történelmi, filózófiai, biológiai és fizikai ismereteiket gazdagították úgy, hogy a végén kiderüljön: az uroborosz tulajdonképpen egy hatezer évesre becsülhető szimbólum, ilyen állat valószínűleg sohasem létezett.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
3 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS