Koreográfiai vizsgamunkában a szabédi táncosok

A műsorban néptánc, népzene, népdal, néphagyomány és mesevilág ötvöződött, ugyanis három mesejátékot dolgozott fel koreográfus munkatársa, Farkas Sándor-Csaba segítségével, így  kicsiket-nagyokat elvarázsolt a szabédi közönség soraiból. Apró mintás pörgő szoknyák, csattogó férficsizmák, jókedvű lelkes fiatalok, az együttes nagycsoportja lépett színpadra. Velük együtt felsorakozott a nagyszakállú öreg király, a lányait kínálgató s Hamupipőkét elrejtő mostoha, folyó a királyfi vagy egyszeri legény megvívott a sokfejű sárkánnyal a nemes igazságért és a selyemszalagos kisasszonykákért. Győzött a jó, a szép, a szerelem, mint ahogy ez lenni szokott a mesében. A közönségben nemcsak a táncosok szülei, rokonai, hanem a helyi lelkész és Mezőcsávás polgármestere is ott ült, és persze az egyetemi tanárok, akik figyelmesen követték a vizsgamunka minden momentumát, csínját-bínját. A helyiek pedig örülnek, hogy a fiatalok körében még megvan a komolyság, fegyelem, munka, kitartás, a kívülállók pedig azért, hogy a közösség fontosnak tartja gyökerek ápolását, éltetni és megosztani másokkal a népmese üzenetét,  a tánc örömét, és jó érzés tudni, hogy a szülőknek sikerül megszerettetni mindezt gyermekeikkel, és a tánc, a folklór a mindennapi életük része és nem külső kényszer vagy teher.