Izsák: a fegyvertelenség miatt merült feledésbe a madéfalvi vérengzést megelőző ellenállás

Székelyföld egy és oszthatatlan – hirdette a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kifüggesztett óriás molinó, majd a „gyermekfili” muzsikusai indulóra zendítettek és a közönség tapsának kíséretében a székely ruhás lányokból és fiúkból álló kórus négy sorban felállva elfoglalta helyét a színpadon. A sok verset, novellát, dokumentumfilmet is megihlető madéfalvi veszedelem 253. évfordulója alkalmából az SZNT és az EMNT által közösen szervezett esemény a csíksomlyói kegytemplom harangszavának bejátszásával kezdődött, amelyet sötétben, felállva hallgattak a jelenlevők, majd a marosvásárhelyi történelmi egyházak nevében Papp Noémi lelkész mondott áldást.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi kultúrpalotában szervezett megemlékezésén mondott beszédet szombaton este, a madéfalvi vérengzés 253. évfordulóján. Beszédében visszásnak tartotta, hogy az 1762-\'63-as székely szabadságharcból csupán az ezt lezáró 1764-es madéfalvi vérengzésről szokás megemlékezni. Szerinte ez olyan, mintha az 1848-\'49-es forradalmat és szabadságharcot a világosi fegyverletétel évfordulóján idéznénk.

Izsák Balázs úgy vélte: a madéfalvi vérengzést megelőző székely ellenállás azért merült méltatlanul feledésbe, mert fegyvertelen volt. Mária Terézia rendelkezései ugyanis – amelyekkel szemben a jogaikat védő székely férfiak tiltakoztak – éppen a székelyek hadra fogására vonatkoztak. Az SZNT elnöke szerint az erőszakmentes ellenállás az indiai Mahatma Gandhi, majd az amerikai Martin Luther King révén csak a 20. században szerzett létjogosultságot.

„Mi, a ma élő utódok elmulasztottuk elmesélni a világnak, hogy másfél évszázaddal Gandhi előtt, két évszázaddal Martin Luther King előtt a székelyek már tömegesen éltek az erőszakmentes ellenállás eszközével” – jelentette ki Izsák Balázs.

Egyéni döntések fontossága

A múlt helytállást, meg nem alkuvást, a jogaink melletti kiállást üzeni – mondta Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál, kiemelve, hogy „felelősek vagyunk egymásért és a világért”, valamint hogy székelyek és magyarok csak magunkra, egymásra számíthatunk igazán, és erős Magyarország mellett erős külhoni magyar közösségre van szükség. Hozzátette, a kihívások és a kudarcok mindig választás elé állítanak, és azt kell eldönteni, hogy a probléma vagy a megoldás akarunk-e lenni. „Az önkormányzatok, az egyházak, a politikum és a civil szféra egységesen kell fellépjen szimbólumaink, értékeink, jogaink mellett, mert egyenként minden kezdeményezés elveszhet, de összefogással el lehet érni” – fogalmazott, majd az egyéni autonómia, az egyéni döntések fontosságát emelte ki egy bankautomatás példán keresztül, amely a román mellett angolul, németül és franciául kommunikált az ügyfelekkel, de magyarul nem: „ez így van, de nem muszáj így lennie, választhatjuk azt, amely megtisztel az anyanyelvünkkel”.

Gőg és engedetlenség

Az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina szerint az erőszakos beavatkozásra adott több mint 250 évvel ezelőtti válasz megismételhetőségéhez a fiatalok adnak bizalmat, a múlt megértéséhez pedig György Attila Harminchárom című regényének idevágó részét olvasta fel – kiemelve, hogy az 1764-es madéfalvi események helyszínén a katonai parancsnokság később emlékoszlopot állíttatott, amelynek latin felirata szerint: „Itt nyugszik a székelyek gőgje.”

Az SZNT elnöke a rendezvényen adta át az SZNT által odaítélt Gábor Áron-díjat a szentegyházi gyermekfilharmóniának, és vezetőjének, Haáz Sándor karnagynak, akik – mint fogalmazott – „a székelység jó hírét viszik szerte a nagyvilágban”. A rendezvény a Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertjével zárult.

A Madéfalvi veszedelemről
A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban a megrohamozták Madéfalvát, és több száz ember lemészárolásával megtörték a székelyek Mária Terézia rendelkezéseivel szembeni ellenállását. A császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. Az új szabályok előírták, hogy a székelyeknek idegenben is kell szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és azt is, hogy nem illetik meg őket azok a szabadságjogok, amelyeket korábban a katonai szolgálat fejében élveztek. Madéfalván mintegy 2500-an gyűltek össze, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának, amikor az ellenállást megtörő váratlan támadás történt.