Jönnek-mennek az alkalmazottak a pocsék fizetések miatt

Maros megyében számos olyan városi és községi önkormányzat van, amelynél súlyos gondot jelent a szakképzett személyzet megőrzése. Románia az egyetlen uniós tagország, ahol egy minisztériumi alkalmazott akár hatszor többet kereshet, mint egy ugyanabban a beosztásban valamelyik polgármesteri hivatalnál tevékenykedő beosztott.

Jánosi Ferenc nagyernyei polgármester elmondása szerint a marosszéki nagyközség önkormányzati alkalmazottainak hetven százaléka minimálbért kap munkájáért. A pocsék fizetések miatt az utóbbi öt hónapban a községházáról heten távoztak, közülük eddig öt személyt sikerült pótolni, a másik két megüresedett állásra egyelőre nem került meg a megfelelő személy.

„Az országgyűlésben ne csak a saját fizetésük kerekítéséről gondoskodjanak”

„Nem az a gond, hogy esetleg nem kerülne ember, hanem az, hogy mindig újra kell kezdeni a betanítást, a munkafolyamat megismertetését. Aztán mihelyt az illető talál egy jobb állást, természetszerűen faképnél hagy minket. Ez kifárasztja, felemészti azokat is, akik a hivatal állandó, stabil alkalmazottjai” – fájlalja az ernyei elöljáró. Jánosi nem is csodálja, hogy a fiatalok csupán ugródeszkának használják az önkormányzatokat. Mint mondja, ő már jelezte az RMDSZ magas rangú politikusainak, hogy az országgyűlésben ne csak a saját fizetésük kerekítéséről gondoskodjanak, hanem vegyék észre: éhbérért nem lehet felelős beosztásban önkormányzati alkalmazottakat dolgoztatni, és hosszú távon megtartani.

„Kicsi fizetés, nagy felelősség” – így jellemzi az önkormányzati munkát Kozma Barna marossárpataki polgármester, akinek már most három munkatársa jelezte, hogy 2016-ban megválik a hivataltól. Szerinte az is rendkívül megnehezíti a helyhatóságok munkáját, hogy a beosztottak már nem kaphatnak sem élelmiszerre, sem ruházatra külön juttatást.

Megy a hirdetés, de nem jön a jelentkező

A nyárádgálfalvi polgármesteri hivatal hiába hirdette meg kétszer is a földmérő mérnöki állást, senki nem jelentkezett. Karácsony Károly polgármester nem is furcsállja. „Ki az a diplomás topográfus, aki havi 900 lejért jönne földet mérni?” – teszi fel a költői kérdést. A makfalvi községházáról csak azért nem távoznak az alkalmazottak, mert nincs hova menniük, véli Vass Imre, a Küküllő menti község ügyvivő polgármestere. „Azért maradnak, mert rá vannak szorulva. Hova menjen az, akinek két-három éve maradt a nyugdíjig, amikor még a fiatal sem kap munkát?” – jelöli meg a „hűség” legfőbb okát Vass. Hasonló a helyzet néhány kilométerrel odébb, Gyulakután is, ahol a távozóknak vállalniuk kellene az ingázást, ha más munkahelyet választanának. A községháza huszonkét alkalmazottjából tizenöten minimálbérért dolgoznak. Elég lelkesen és eredményesen, állítja a polgármester.

Mintha nem is egy országban dolgoznának

Nemrég Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja arra hívta fel a parlamentben dolgozó kollégái figyelmét, hogy sürgősen csökkenteni kellene az állami és a helyi közigazgatásban biztosított bérek közötti különbségeket. Mint mondta, egy minisztériumi alkalmazott jelenleg hatszor többet keres, mint egy ugyanabban a beosztásban valamelyik polgármesteri hivatalnál tevékenykedő beosztott, de a megyei tanácsoknál és a kormány hatáskörébe tartozó helyi intézményeknél is meglehetősen magasabbak a fizetések. „Ez ebben a formában igazságtalan, hiszen egy önkormányzati alkalmazott felelőssége sokkal nagyobb, mint a prefektúrán dolgozónak, mégis az utóbbi sokkal nagyobb fizetést vihet haza” – fejtette ki az elöljáró.