Az örökség védelmét javasolják

Tavaly ősszel zajlott le a Nyárádmente Kistérségi Társulás Jövő a múltban: a hagyományos népi építészeti hagyaték felleltározása és hasznosítása a Nyárád mentén című faluképvédelmi projektje. Ennek keretében három község öt településén készítették el a hagyományos népi épületek „kataszterét”. A projekt megvalósításban partnerek voltak a Transylvania Trust Alapítvány, a Maros Megyei Tanács, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja, az Országépítő Kós Károly Egyesülés, valamint a franciaországi Association Patrimoine des Hautes-Pyrénées. A projekt fő támogatója a Román Nemzeti Kulturális Alap (AFCN) volt. A felmérés egyik konkrét eredményeképp megszületett egy tanulmány, amely fogódzó lehet az épített örökség védelmét szabályozó törvényi keretek megalkotásához.

Mivel a Nyárádmentén éppen most van folyamatban a településrendezési tervek (PUG) megújítása, időszerűnek látták bemutatni a térség polgármestereinek és a szakembereknek ezt a tanulmányt, hogy az abban megfogalmazott javaslatokat beépíthessék a készülő dokumentumokba. A Nyárádszentlászlón szervezett konferenciát megtisztelte jelenlétével Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is, jelen voltak a Nyárádmente községeinek polgármesterei, az önkormányzatok területrendezésért felelős munkatársai, műépítészek, szakemberek.

Leltár és szabálycsomag

A tavalyi projekt bemutatása után a főkonzul is üdvözölte a konferenciát, annál is inkább, mivel őtőle sem idegen a téma, ugyanis a szomszédos megyében ő maga is vásárolt és felújított egy hagyományos parasztházat. Furu Árpád, a tavalyi munka irányítója összefoglalta azokat a jellemzőket, amelyekkel a vizsgált közösségek bírnak, majd bemutatta az elkészült szakmai tanulmányt.

Ez részletesen, szinte leltárszerűen vizsgálja az illető öt települést, mindezt gazdag fotódokumentáció is kíséri. Javaslatokat is megfogalmaztak arra nézve, hogy a települések különböző részeit le kellene határolni, és azokra külön-külön rendelkezéscsomagot kidolgozni, hogy mit szabad építeni, elhelyezni és mit tilos a történelmi faluképben (például tömbházakat, csarnokokat, reklámpanókat). Javaslatokat tettek az építendő épületek elhelyezésére, formájára, a használandó építőanyagokra, de még a házak színeire, a melléképületekre, kapukra is.

Kell-e vagy sem a szabályozás?

A bemutatókat követő szakmai beszélgetésen több egybehangzó vélemény is megfogalmazódott, miszerint a szakmai tanulmányban tett javaslatokat be kell építeni az önkormányzatok településrendezési terveibe, és ezeket alkalmazni kell. Az is vita témája volt, hogy szükséges-e vagy mennyire szigorúan kell kezelni a törvényi szabályozásokat, hogy az ne szüljön ellenérzéseket a lakosság körében. A szakemberek többsége szerint szigorúan be kell tartatni a szabályozásokat a hagyományos falukép védelme érdekében, míg az önkormányzati oldal a mindennapi valóságot vázolta fel: egyes településeken az utóbbi évtizedekben a gazdasági és népességi helyzet miatt nincsenek új építkezések, viszont máshol az újgazdag roma réteggel szemben nehéz alkalmazni a szabályozást. Egyesek szerint ezt a kérdést már a gyökerénél is kezelni kell, azaz nagy hangsúlyt kell fektetni a gyerekek ilyen irányú nevelésére, de a jó példával is élni kell, azaz egy-egy porta feljavítása újabbak rendbetételét generálja, továbbá tudatosító kampányra is szükség lenne a lakosság körében, mielőtt a szabályozások törvényerőre emelkednének.