Alkotmánymódosító javaslatok az MPP-től

A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt július elsejei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a hétfői kolozsvári találkozó legfontosabb eseményének azt tekinti, hogy átnyújtotta az RMDSZ vezetőségének a Románia alkotmányának módosítására vonatkozó, öt pontból álló javaslatát.

„1.Románia szuverén és oszthatatlan nemzetállama a románoknak és az együtt élő őshonos nemzeti közösségeknek; 2. A romániai őshonos nemzeti közösségek államalkotói tényezői a román államnak; 3. Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat a Romániában fennálló nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja; 4. Őshonos nemzeti közösségekként elismerendők a Romániában élő azon közösségek, amelyek legalább száz esztendő óta együtt élnek a román néppel; 5. A romániai őshonos nemzeti közösségek jogait sarkalatos törvény szavatolja, az érintett nemzeti közösség erre irányuló, legitim módon kifejezett akarata szerint és annak mértékéig a gyulafehérvári nyilatkozat szellemisége alapján és a vonatkozó európai szabályok és gyakorlatok szerint, Románia területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával” – ismertette Biró Zsolt, aki szerint ezt az RMDSZ felvállalta, és megegyeztek abban, hogy annak ellenére, hogy az alkotmánymódosítási bizottság „alvó üzemmódban” tevékenykedik, de ezt a dokumentumot be lehet, és be kell nyújtani.

„Kétharmados többség hiányában alkotmánymódosításra nincs esély, de ez az irat új szemléletet, új csapásirányt ad az autonómiatörekvésnek. „Vannak olyan romániai nemzeti közösségek, amelyek a 4-es pontban hivatkozott száz év helyett azt javasolták, hogy a modern Románia létrejöttekor már itt levő kisebbségekre vonatkoztassuk. Romániában tizennyolc közösség számít hivatalosan nemzeti kisebbségnek” – fogalmazott az MPP elnöke. Hozzátette, a továbbiakban az alkotmánymódosításra kellene alapozni a politikai cselekvési tervet, ugyanis a román közvélemény nem hajlandó tárgyalni az autonómiáról, azt mindig az alkotmányra való hivatkozással söprik le.

„Az 1918-as nyilatkozatot kell életbe ültetni, amikor a román hatalom kötelezettséget vállalt az autonómiára. Ez lehet jogi és erkölcsi alapja a párbeszédnek, a dokumentum törvényerőre emelése garancia lehet arra, hogy az erdélyi magyarság lojális maradjon Romániához”– fogalmazott a politikus.

Az RMDSZ-szel kötött együttműködésről elmondta, a „pohár félig tele, félig üres”, mert minden pontnál vannak pozitívumok és negatívumok. A hétfői tárgyaláson felvetették a brüsszeli lobbi-iroda kérdését, sikerként könyvelték el, hogy az MPP tagfelvételt nyert a FUEN-be, és továbbra is megfigyelői státuszt szeretnének az Európai Néppártban (parlamenten kívüli pártként rendes tag nem lehet). „Az MPP a szakpolitikákban is részt vállal. Elvárjuk, hogy a szakmai testületekben, az intézmények élére való kinevezésekkor a mi szakembereink is »labdába rúgjanak«. Ne politikai kritérium, hanem a szakmaiság legyen a mérvadó” – ismertette Biró Zsolt.