„Hagytuk, hogy szórakozzanak az őstörténetünkkel”

A nőnapi délutáni időpont ellenére telt ház fogadta a Deus Providebit Házban a Kurultaj (www.kurultaj.hu) főszervezőjét, aki rendkívüli Rendhagyó Történelemórát tartott az EMNT Maros megyei szervezete, a Rákóczi Szövetség és a Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület meghívására. Bíró András Zsolt (fotó fent) elöljáróban elmondta, kutatásainak eredményeit már megjelentette neves nemzetközi szaklapokban, hogy senki ne tudja megkérdőjelezni.

Politika helyett tudomány

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárában 40.000 egyénhez köthető csontvázat vizsgáltak és 10 éve olyan adatbázist építenek, amelyben nemcsak a Kárpát-medencei népek, hanem minden olyan nép szerepel, amelyek szóba jöhetnek a magyarság története kapcsán – immár kazah, üzbég, török, oroszországi kutatókkal együtt. „Őstörténetünk átpolitizált lett, hiszen az államok és szervezetek saját érdekeiknek megfelelően állították be. A magyarság történelmi bemutatása súlyosan torzult, mert a tudományos viták helyett más irányvonalak érvényesültek, amelyek hamis képet festettek. Éppen ezért ma nagy az igény, a vágy a tudományos munkákra, amelyek összefoglalják a magyar őstörténetet” – mondta Bíró András Zsolt, majd feltette a kérdést: Mi az, hogy nép? Milyen egy tipikus magyar?

Nem finnugor, és az asszonyok is megvannak

„Toleránsak lettünk, hagytuk, hogy játsszanak a magyar őstörténettel, elhisszük és hatnak a téves és hamis eszmék, amit idegenek magyaráztak nekünk” – fogalmazott a kutató, majd cáfolt néhány igencsak elterjedt sztereotípiát, mint például a 150 éves finnugor elmélet, amely nyelvészeti hipotézisen alapul, és amelyet cáfoltak a bizonytalan és ellentmondásos adatok alapján. Egy másik sztereotípia az, hogy a magyar férfiak és nők génállománya különböző, mert a nőket és gyerekeket hátrahagyták, majd szláv nőkkel keveredtek – ez sem igaz: genetikailag „megvannak az asszonyok is”.

Miért a vesztes csatáinkkal „etetnek”?

Az sem érdemel hitelt, hogy 895-ben az ősmagyarok „bemenekültek” a Kárpát-medencébe, hiszen alig 12 évvel később, a 907-es pozsonyi csatában a magyarság eltörlésére összesített, 100.000-es európai sereget vert meg Árpád csapata. „Azt is tudjuk, hogy legalább tíz törzs volt, viszont a hét szimbolikus szám, és tévedések miatt is ez terjedt el. Az is furcsa, hogy az ősi magyar személyneveink török eredetűek, valamint, hogy leginkább a három vesztes csatánkat, a muhit, a mohácsit és az augsburgit tanítják. Azt hiszem, nincs még egy olyan nép, amely ilyen büszkén kizárólag a vesztes csatáit ismerné. Őseink eljutottak egészen Hispániáig, 40 hódító hadjáratot vezettek és csak ez a 3 volt a vesztes, mégis 100 éve ezt tanítják. Kis, vesztes nemzetnek próbálnak beállítani, holott 350 évig tartottuk magunkat folyamatos harcban a kor legerősebb és legjobban szervezett államával, az Oszmán Birodalommal, míg például a szomszédos szerbek több mint 500 évig igában éltek a törökökkel szemben” – ismertette Bíró András Zsolt, aki bizonyítékokkal támasztotta alá azt is, hogy az avarok nemcsak itt éltek, hanem erős államot is alkottak, sőt Bizáncot is adóztatták, majd a Honfoglalás után beépültek a magyarságba, akikkel eleve rokonok voltak (László Gyula: Kettős Honfoglalás).

Gólya hozza a gyereket – ősmagyar alaperedet

Attila korából sajnos kevés csontlelet maradt, hiszen a halottakat akkortájt máglyán elégették. „A hunokat Európában soha senki nem győzte le. Attila nem jelölt ki utódot, ezért belháború tört ki és a hunok egy része kivonult a Kárpát-medencéből, egyesek egészen vissza a Kaukázusig, erre van csont- és genetikai bizonyíték” – mondta. Arra is rávilágított, hogy a több címerben fellelhető sas és sólyom jelképek a turulból származnak, a magyarok ősi totemje a lélekmadár, az életfa. „Három dimenzió létezett az ősi magyar hitvilágban: az alsó világ a zűrzavaré, a középső a jelenlegi lét, a felső pedig ahova mindenki tartott. Az ábrázolásokban a nagy madár két kisebb másikat tart a két lábával: a meg nem született lelkeket húzza fel az evilágba. A turul a közvetítő a világok között. Ebből terjedt el az is, hogy a gólya hozza a gyereket: nem a gyereket hozza, hanem az új lelket a régi keleti legendák szerint. Nyelvünk is egyedülálló Európában, de semmi szégyelnivalónk nincs, mert akik idehozták a nyelvünket, azok magasabb kultúrát képviseltek, mint a többi kelet-európai nép. Ha nem így lett volna, akkor már réges rég beolvasztottak volna a szláv, germán, újlatin csoportok. A magyar az egyetlen antropológiai európai nemzet, amelyben olyan genetikai kódok vannak, amely más európai nemzetben nincs meg. Bizonyítottuk a szkíta-szarmata ősöket és a türk vonalat is” – tudtuk meg a kutatótól.

Legközelebbi rokonaink: a torgaji madjarok

Bíró András Zsolt a habot a tortára előadása végén tette: Kazakisztánban hallottak egy magukat madzsarnak, madjarnak nevező törzsről. Ellátogattak hozzájuk és a férfiaktól Y-kromoszómát gyűjtöttek (az Y-kromoszóma egyedi, apai ágon évszázadokon át szinte módosulatlanul öröklődik, és nagyjából 180-szor pontosabb, mint az ujjlenyomat). „40 népnek gyűjtöttük be az Y-kromoszómáját, és megállapítottuk, hogy ehhez a madjar törzshöz apai ágon vérrokoni szál fűzi a magyarokat. Ők még tartják a törzsi rendszert, ami azt jelenti, hogy a férfiak mindig együtt maradnak, ismerik például 7 apai felmenőjüket. A magyarok egy részének és a madjarok nagyrészének ősei valamikor egy törzsben éltek. Először azt hittük, valamit elrontottunk, annyira találtak az adatok, ezért megismételtük, de nem tévedtünk: a magyarokhoz legközelebb a kazakisztáni torgaji madjar törzs áll, a mai európai népek közül pedig a bolgár, de érdekes adatokat kaptunk az oszétekre, az ukránokra, a törökökre is. Az őshaza pedig valahol ott van, ahonnan a torgaji madjarok 350–370 éve elvándoroltak jelenlegi lakhelyükre, Kazakisztánba” – tárta fel Bíró András Zsolt.

A kutatások folytatódnak. A magyarok ősrokon-törzseinek találkozóját, a 2012-es Törzsi Gyűlést-Kurultajt augusztus 10–12. között szervezik, a www.kurultaj.hu folyamatosan frissül információkkal.