„Hagytuk, hogy szórakozzanak az őstörténetünkkel”

•  Fotó: Kocsis Kadosa

Fotó: Kocsis Kadosa

Sztereotípiákat döntött meg, téveszméket oszlatott el a magyar őstörténetről előadásában Bíró András Zsolt humánbiológus-antropológus. Tudományos kutatásai eredményeként immár tudjuk, hogy vérrokonság, testvériség köt a kazakisztáni madjar törzshöz, és gyaníthatóan az őshaza megtalálásához is közelebb kerültünk.

Gáspár Botond

2012. március 09., 12:572012. március 09., 12:57

2012. április 25., 13:592012. április 25., 13:59

A nőnapi délutáni időpont ellenére teltház fogadta a Deus Providebit Házban a Kurultaj (www.kurultaj.hu) főszervezőjét, aki rendkívüli Rendhagyó Történelemórát tartott az EMNT Maros megyei szervezete, a Rákóczi Szövetség és a Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület meghívására. Bíró András Zsolt elöljáróban elmondta, kutatásainak eredményeit már megjelentette neves nemzetközi szaklapokban, hogy senki ne tudja megkérdőjelezni.
Politika helyett tudomány
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárában 40.000 egyénhez köthető csontvázat vizsgáltak és 10 éve olyan adatbázist építenek, amelyben nemcsak a Kárpát-medencei népek, hanem minden olyan nép szerepel, amelyek szóba jöhetnek a magyarság története kapcsán – immár kazah, üzbég, török, oroszországi kutatókkal együtt. „Őstörténetünk átpolitizált lett, hiszen az államok és szervezetek saját érdekeiknek megfelelően állították be. A magyarság történelmi bemutatása súlyosan torzult, mert a tudományos viták helyett más irányvonalak érvényesültek, amelyek hamis képet festettek. Éppen ezért ma nagy az igény, a vágy a tudományos munkákra, amelyek összefoglalják a magyar őstörténetet”– mondta Bíró András Zsolt, majd feltette a kérdést: Mi az, hogy nép? Milyen egy tipikus magyar?
Nem finn-ugor, és az asszonyok is megvannak
„Toleránsak lettünk, hagytuk, hogy játsszanak a magyar őstörténettel, elhisszük és hatnak a téves és hamis eszmék, amit idegenek magyaráztak nekünk”– fogalmazott a kutató, majd cáfolt néhány igencsak elterjedt sztereotípiát, mint például a 150 éves finn-ugor elmélet, amely nyelvészeti hipotézisen alapul, és amelyet cáfoltak a bizonytalan és ellentmondásos adatok alapján. Egy másik sztereotípia az, hogy a magyar férfiak és nők génállománya különböző, mert a nőket és gyerekeket hátrahagyták, majd szláv nőkkel keveredtek – ez sem igaz: genetikailag „megvannak az asszonyok is”.
Miért a vesztes csatáinkkal „etetnek”?
Az sem érdemel hitelt, hogy 895-ben az ősmagyarok „bemenekültek” a Kárpát-medencébe, hiszen alig 12 évvel később, a 907-es pozsonyi csatában a magyarság eltörlésére összesített, 100.000-es európai sereget vert meg Árpád csapata. „Azt is tudjuk, hogy legalább tíz törzs volt, viszont a hét szimbolikus szám, és tévedések miatt is ez terjedt el. Az is furcsa, hogy az ősi magyar személyneveink török eredetűek, valamint, hogy leginkább a három vesztes csatánkat, a muhit, a mohácsit és az augsburgit tanítják. Azt hiszem, nincs még egy olyan nép, amely ilyen büszkén kizárólag a vesztes csatáit ismerné. Őseink eljutottak egészen Hispániáig, 40 hódító hadjáratot vezettek és csak ez a 3 volt a vesztes, mégis 100 éve ezt tanítják. Kis, vesztes nemzetnek próbálnak beállítani, holott 350 évig álltunk folyamatos harcban a kor legerősebb és legjobban szervezett államával, az Oszmán Birodalommal, míg például a szomszédos szerbek több mint 500 évig igában éltek a törökökkel szemben”– ismertette Bíró András Zsolt, aki bizonyítékokkal támasztotta alá azt is, hogy az avarok nemcsak itt éltek, hanem erős államot is alkottak, sőt Bizáncot is adóztatták, majd a Honfoglalás után beépültek a magyarságba, akikkel eleve rokonok voltak (László Gyula: Kettős Honfoglalás).
Gólya hozza a gyereket – ősmagyar alaperedet
Attila korából sajnos kevés csontlelet maradt, hiszen a halottakat akkortájt máglyán elégették. „A hunokat Európában soha senki nem győzte le. Attila nem jelölt ki utódot, ezért belháború tört ki és a hunok egy része kivonult a Kárpát-medencéből, egyesek egészen vissza a Kaukázusig, erre van csont- és genetikai bizonyíték”– mondta. Arra is rávilágított, hogy a több címerben fellelhető sas és sólyom jelképek a turulból származnak, a magyarok ősi totemje a lélekmadár, az életfa. „Három dimenzió létezett az ősi magyar hitvilágban: az alsó világ a zűrzavaré, a középső a jelenlegi lét, a felső pedig ahova mindenki tartott. Az ábrázolásokban a nagy madár két kisebb másikat tart a két lábával: a meg nem született lelkeket húzza fel az evilágba. A turul a közvetítő a világok között. Ebből terjedt el az is, hogy a gólya hozza a gyereket: nem a gyereket hozza, hanem az új lelket a régi keleti legendák szerint. Nyelvünk is egyedülálló Európában, de semmi szégyelnivalónk nincs, mert akik idehozták a nyelvünket, azok magasabb kultúrát képviseltek, mint a többi kelet-európai nép. Ha nem így lett volna, akkor már réges rég beolvasztottak volna a szláv, germán, újlatin csoportok. A magyar az egyetlen antropológiai európai nemzet, amelyben olyan genetikai kódok vannak, amely más európai nemzetben nincs meg. Bizonyítottuk a szkíta-szarmata ősöket és a türk vonalat is”– tudtuk meg a kutatótól.
Legközelebbi rokonaink: a torgaji madjarok
Bíró András Zsolt a habot a tortára előadása végén tette: Kazakisztánban hallottak egy magukat madzsarnak, madjarnak valló törzsről. Ellátogattak hozzájuk és a férfiaktól Y-kromoszómát gyűjtöttek (az Y-kromoszóma egyedi, apai ágon évszázadokon át szinte módosulatlanul öröklődik, és nagyjából 180-szor pontosabb, mint az ujjlenyomat). „40 népnek gyűjtöttük be az Y-kromoszómáját, és megállapítottuk, hogy ehhez a madjar törzshöz apai ágon vérrokoni szál fűzi a magyarokat. Ők még tartják a törzsi rendszert, ami azt jelenti, hogy a férfiak mindig együtt maradnak, ismerik például 7 apai felmenőjüket. A magyarok egy részének és a madjarok nagyrészének ősei valamikor egy törzsben éltek. Először azt hittük, valamit elrontottunk, annyira találtak az adatok, ezért megismételtük, de nem tévedtünk: a magyarokhoz legközelebb a kazakisztáni torgaji madjar törzs áll, a mai európai népek közül pedig a bolgár, de érdekes adatokat kaptunk az oszétekre, az ukránokra, a törökökre is. Az őshaza pedig valahol ott van, ahonnan a torgaji madjarok 350-370 éve elvándoroltak jelenlegi lakhelyükre, Kazakisztánba”– tárta fel Bíró András Zsolt.
A kutatások folytatódnak. A magyarok ősrokon-törzseinek találkozóját, a 2012-es Törzsi Gyűlést-Kurultajt augusztus 10-12. között szervezik, a www.kurultaj.hu folyamatosan frissül információkkal.

A nőnapi délutáni időpont ellenére telt ház fogadta a Deus Providebit Házban a Kurultaj (www.kurultaj.hu) főszervezőjét, aki rendkívüli Rendhagyó Történelemórát tartott az EMNT Maros megyei szervezete, a Rákóczi Szövetség és a Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület meghívására. Bíró András Zsolt (fotó fent) elöljáróban elmondta, kutatásainak eredményeit már megjelentette neves nemzetközi szaklapokban, hogy senki ne tudja megkérdőjelezni.

Politika helyett tudomány

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárában 40.000 egyénhez köthető csontvázat vizsgáltak és 10 éve olyan adatbázist építenek, amelyben nemcsak a Kárpát-medencei népek, hanem minden olyan nép szerepel, amelyek szóba jöhetnek a magyarság története kapcsán – immár kazah, üzbég, török, oroszországi kutatókkal együtt. „Őstörténetünk átpolitizált lett, hiszen az államok és szervezetek saját érdekeiknek megfelelően állították be. A magyarság történelmi bemutatása súlyosan torzult, mert a tudományos viták helyett más irányvonalak érvényesültek, amelyek hamis képet festettek. Éppen ezért ma nagy az igény, a vágy a tudományos munkákra, amelyek összefoglalják a magyar őstörténetet” – mondta Bíró András Zsolt, majd feltette a kérdést: Mi az, hogy nép? Milyen egy tipikus magyar?

Nem finnugor, és az asszonyok is megvannak

„Toleránsak lettünk, hagytuk, hogy játsszanak a magyar őstörténettel, elhisszük és hatnak a téves és hamis eszmék, amit idegenek magyaráztak nekünk” – fogalmazott a kutató, majd cáfolt néhány igencsak elterjedt sztereotípiát, mint például a 150 éves finnugor elmélet, amely nyelvészeti hipotézisen alapul, és amelyet cáfoltak a bizonytalan és ellentmondásos adatok alapján. Egy másik sztereotípia az, hogy a magyar férfiak és nők génállománya különböző, mert a nőket és gyerekeket hátrahagyták, majd szláv nőkkel keveredtek – ez sem igaz: genetikailag „megvannak az asszonyok is”.

Miért a vesztes csatáinkkal „etetnek”?

Az sem érdemel hitelt, hogy 895-ben az ősmagyarok „bemenekültek” a Kárpát-medencébe, hiszen alig 12 évvel később, a 907-es pozsonyi csatában a magyarság eltörlésére összesített, 100.000-es európai sereget vert meg Árpád csapata. „Azt is tudjuk, hogy legalább tíz törzs volt, viszont a hét szimbolikus szám, és tévedések miatt is ez terjedt el. Az is furcsa, hogy az ősi magyar személyneveink török eredetűek, valamint, hogy leginkább a három vesztes csatánkat, a muhit, a mohácsit és az augsburgit tanítják. Azt hiszem, nincs még egy olyan nép, amely ilyen büszkén kizárólag a vesztes csatáit ismerné. Őseink eljutottak egészen Hispániáig, 40 hódító hadjáratot vezettek és csak ez a 3 volt a vesztes, mégis 100 éve ezt tanítják. Kis, vesztes nemzetnek próbálnak beállítani, holott 350 évig tartottuk magunkat folyamatos harcban a kor legerősebb és legjobban szervezett államával, az Oszmán Birodalommal, míg például a szomszédos szerbek több mint 500 évig igában éltek a törökökkel szemben” – ismertette Bíró András Zsolt, aki bizonyítékokkal támasztotta alá azt is, hogy az avarok nemcsak itt éltek, hanem erős államot is alkottak, sőt Bizáncot is adóztatták, majd a Honfoglalás után beépültek a magyarságba, akikkel eleve rokonok voltak (László Gyula: Kettős Honfoglalás).

Gólya hozza a gyereket – ősmagyar alaperedet

Attila korából sajnos kevés csontlelet maradt, hiszen a halottakat akkortájt máglyán elégették. „A hunokat Európában soha senki nem győzte le. Attila nem jelölt ki utódot, ezért belháború tört ki és a hunok egy része kivonult a Kárpát-medencéből, egyesek egészen vissza a Kaukázusig, erre van csont- és genetikai bizonyíték” – mondta. Arra is rávilágított, hogy a több címerben fellelhető sas és sólyom jelképek a turulból származnak, a magyarok ősi totemje a lélekmadár, az életfa. „Három dimenzió létezett az ősi magyar hitvilágban: az alsó világ a zűrzavaré, a középső a jelenlegi lét, a felső pedig ahova mindenki tartott. Az ábrázolásokban a nagy madár két kisebb másikat tart a két lábával: a meg nem született lelkeket húzza fel az evilágba. A turul a közvetítő a világok között. Ebből terjedt el az is, hogy a gólya hozza a gyereket: nem a gyereket hozza, hanem az új lelket a régi keleti legendák szerint. Nyelvünk is egyedülálló Európában, de semmi szégyelnivalónk nincs, mert akik idehozták a nyelvünket, azok magasabb kultúrát képviseltek, mint a többi kelet-európai nép. Ha nem így lett volna, akkor már réges rég beolvasztottak volna a szláv, germán, újlatin csoportok. A magyar az egyetlen antropológiai európai nemzet, amelyben olyan genetikai kódok vannak, amely más európai nemzetben nincs meg. Bizonyítottuk a szkíta-szarmata ősöket és a türk vonalat is” – tudtuk meg a kutatótól.

Legközelebbi rokonaink: a torgaji madjarok

Bíró András Zsolt a habot a tortára előadása végén tette: Kazakisztánban hallottak egy magukat madzsarnak, madjarnak nevező törzsről. Ellátogattak hozzájuk és a férfiaktól Y-kromoszómát gyűjtöttek (az Y-kromoszóma egyedi, apai ágon évszázadokon át szinte módosulatlanul öröklődik, és nagyjából 180-szor pontosabb, mint az ujjlenyomat). „40 népnek gyűjtöttük be az Y-kromoszómáját, és megállapítottuk, hogy ehhez a madjar törzshöz apai ágon vérrokoni szál fűzi a magyarokat. Ők még tartják a törzsi rendszert, ami azt jelenti, hogy a férfiak mindig együtt maradnak, ismerik például 7 apai felmenőjüket. A magyarok egy részének és a madjarok nagyrészének ősei valamikor egy törzsben éltek. Először azt hittük, valamit elrontottunk, annyira találtak az adatok, ezért megismételtük, de nem tévedtünk: a magyarokhoz legközelebb a kazakisztáni torgaji madjar törzs áll, a mai európai népek közül pedig a bolgár, de érdekes adatokat kaptunk az oszétekre, az ukránokra, a törökökre is. Az őshaza pedig valahol ott van, ahonnan a torgaji madjarok 350–370 éve elvándoroltak jelenlegi lakhelyükre, Kazakisztánba” – tárta fel Bíró András Zsolt.

A kutatások folytatódnak. A magyarok ősrokon-törzseinek találkozóját, a 2012-es Törzsi Gyűlést-Kurultajt augusztus 10–12. között szervezik, a www.kurultaj.hu folyamatosan frissül információkkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Utolsó útjára kísérték Kincses Előd jogászt, Orbán Viktor is részt vett a temetésen

Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.

Utolsó útjára kísérték Kincses Előd jogászt, Orbán Viktor is részt vett a temetésen
2025. július 04., péntek

Elmaradnak a szászrégeni városnapok

Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.

Elmaradnak a szászrégeni városnapok
Elmaradnak a szászrégeni városnapok
2025. július 04., péntek

Elmaradnak a szászrégeni városnapok

2025. július 04., péntek

Kilencedszer szerveznek kastélynapot Bonyhán

Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.

Kilencedszer szerveznek kastélynapot Bonyhán
2025. július 04., péntek

Kimerült tűzoltók, elromló autók – Bukarestre várnak a megoldásért

Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.

Kimerült tűzoltók, elromló autók – Bukarestre várnak a megoldásért
2025. július 04., péntek

Belakták a fesztiválfalut, pörög a Vibe

Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.

Belakták a fesztiválfalut, pörög a Vibe
Belakták a fesztiválfalut, pörög a Vibe
2025. július 04., péntek

Belakták a fesztiválfalut, pörög a Vibe

2025. július 03., csütörtök

Marosvásárhelyen egyelőre kivárnak az ANL-lakások eladásával

Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.

Marosvásárhelyen egyelőre kivárnak az ANL-lakások eladásával
2025. július 03., csütörtök

Több mint tíz hektáron égett a száraz növényzet

Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.

Több mint tíz hektáron égett a száraz növényzet
2025. július 02., szerda

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért

Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért
2025. július 01., kedd

Csendes hős a Tiha-nyeregnél: ismeretlen segítő javította meg a menedékház ablakát

Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.

Csendes hős a Tiha-nyeregnél: ismeretlen segítő javította meg a menedékház ablakát
2025. július 01., kedd

Oxigénterápia és tűzvédelem – biztonságosabb körülmények a betegeknek

Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.

Oxigénterápia és tűzvédelem – biztonságosabb körülmények a betegeknek