Négy Maros megyei iskola diákjai kaptak betekintést egy afrikai közösség életébe, az európai ember számára szinte hihetelen szegénységbe és az afrikaiak hihetetlen optimizmusába. Mindenki rádöbbenhetett: az európai szegénység nem is azt szegénységet jelent, amit gondolnánk.
2015. április 27., 17:202015. április 27., 17:20
Az erdőszentgyörgyi Europe Direct Küküllő információs központ olyan tevékenységeket szervez, amely az Európai Unió irányelveit népszerűsíti. 1983 óta az EU minden évben egy olyan jól körülhatárolható témát választ, amellyel kapcsolatban ösztönözni kívánja a vitát és a párbeszédet. A cél a figyelemfelkeltés, hogy megváltozzon az emberek hozzáállása. Az idei a fejlesztés európai éve. De nem kimondottan az európai, hanem főleg a harmadik világ országairól szól, most először az Európai Unió nemzetközi fejlesztési politikája részesül megkülönböztetett figyelemben. 2000-ben nyolc millenniumi célkitűzést határoztak meg, amelyek kiemelt figyelmet kapnak 2015-ig. Ilyenek a mélyszegénység felszámolása, iskoláztatás elősegítése, esélyegyenlőség, gyermekágyi elhalálozás csökkentése, tömegbetegségek kiküszöbölése, fenntartható fejlődés. Annak ellenére, hogy szegénység Európában is létezik, arányaiban másképp tevődik fel a harmadik világ országaiban, és azok közül is főleg az afrikaiakban. A súlyos szegénység és éhínség, az alapfokú oktatás szükségessége, a nemek közötti beiskolázási különbség kiküszöbölése, gyermekágyi- és gyermekhalandóság, az AIDS, a HIV, a malária elleni küzdelem és a környezeti erőforrások gyors csökkenése képezi a tematikát. Ilyen dolgokról beszélni csak olyan ember tud, aki mindezeket megtapasztalta – mondta el a kezdeményezés létrejöttének körülményeit Menyhárt István, az információs központ vezetője, aki Halmen Balázs személyében találta meg az ilyen embert.
Ezzel a címmel tartott bemutató előadásokat a kolozsvári fiatalember, aki bevallotta: földrajzot tanult az egyetemen, amikor egy unalmas előadás közben az az ötlete támadt, hogy elmegy önkéntesként dolgozni a harmadik világba. Számtalan próbálkozás után került Kenyába, a Viktória-tó egyik szigetére, Rusingába. Olyan harmincezer fős közösségbe, amelynek közel fele HIV- vagy malária-fertőzött, ahol folyamatos a szárazság és a vízhiány, lehanyatlóban van a halászat, de a vízilovak miatt sziszifuszi próbálkozás a mezőgazdaság. Szinte az első önkéntes volt ezen a helyen, de azóta mások is követték, ezért blogok írásával gyűjtött pénzt az európaiak körében, hogy lakást építsenek az önkéntesek számára. Hónapokig élt a kétnejű és kilencgyermekes „Samu bácsi” kunyhójában, közben egy helyi iskolában kezdett tanítani. A gyerekek olyan szegénységben éltek, hogy legtöbbjük napi eledele az a két pohár purics (gabonadarából készült savanykás, híg puliszkára emlékeztető étel) volt, amit az iskolában kaptak, vagy egy egész osztálynak egyetlen ceruzavég volt az íróeszköze. A legközelebbi városban a hotel egy néhány négyzetméteres, lyukas fedelű bádogépítmény volt, de ugyanilyenek voltak az iskolák is. Ennek ellenére az ottani lakosság nagyon optimista és nagyon kreatív: egyik nyolc éves tanítványa hulladékokból épített magának működő kerékpárt.
Halmen Balázs több projektet elindított az ottani közösség megsegítésére. Öt lejes téglajegyeket árult itthon, majd téglafalú iskolát építettek, ahol most száznál is több gyerek tanul, és az épület már bővítésre szorul. Fogadj örökbe! elnevezésű programjában olyan személyeket keresett, akik hajlandóak voltak 15 eurót adományozni, amely egy ottani gyerek egy évi iskoláztatását (beleértve az étkeztetést, ruházatot, oktatást, tanárok fizetését) fedezte. Egy másik projektje révén több száz gyereket tanított meg focizni, akadtak itthoni támogatói is, mint a bukaresti Dinamo fociklubja. Most már olyan eredményeket is el tud könyvelni, hogy az általa építtetett iskolában a gyerekek már nem puricsot, hanem babot, rizst és gyümölcsöt fogyasztanak.
Halmen Balázs érdeklődésünkre azt is elmondta: amikor 2010-ben először ment Afrikába, akkor főleg a kalandvágy, a más kultúrák megismerése vezérelte, de most már tudja, hogy segítsége sürgős és fontos az ottaniaknak. Első útja során négy hónapot töltött Afrikában, most csak szabadidejében foglalkozik ezekkel a projektekkel, és évente két-három hétre utazik el. Ilyenkor vagy munkatábort szervez az ottaniak megsegítésére, vagy jótékonysági turizmust, azaz tehetős európaiakat visz el oda kirándulni, szafarizni, akik ennek fejében támogatják valamely projektjét. Legnagyobb élménye az volt, hogy az ottani iskolaigazgató róla nevezte el újszülött kisfiát, aki a keresztfia is lett.
Menyhárt István szervező elmondta: már tavaly megfogalmazta és idei munkatervébe be is foglalta egy ilyen előadássorozat megszervezését. Felkérésére Halmen Balázs Erdőszentgyörgyön, Sóváradon, Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában tartott előadásokat, és mindenütt nagyon élvezték a diákok a bemutatókat, az új információkat, és jó visszajelzések érkeztek. Nálunk is van szegénység, de ez nem ugyanaz, mint például az afrikai. Ha sokszor lyukas is, nálunk mégiscsak létezik egy szociális háló, ami a fekete kontinensen teljesen hiányzik.
Miközben egyre csak épülnek Marosvásárhelyen a tömbházak, az évek során vidékre költözött családok közül többen azon morfondíroznak, hogy talán jó lenne visszaköltözni a városba. Mert nem éri meg naponta többször autóval bejönniük a gyerekekkel iskolába.
Hiába hívtak mentőhelikoptert is, már nem tudták megmenteni annak az embernek az életét, aki egy traktor és egy fa közé szorult hétfőn délután Erdőszentgyörgy környékén – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
Negyvenhárom utcában terveznek kisebb-nagyobb felújításokat és munkálatokat végezni idén Marosvásárhelyen. Van, ahol már megjelentek a munkagépek és van, ahol csak később fognak, vagy egyáltalán nem.
A hegyimentők kötelező módon medveriasztó spray-t kell vigyenek az éjszakai bevetéseikre és nappal sípot, petárdát, hogy elriasszák a nagyvadakat – döntötték el a hegyimentők országos konferenciáján, Szovátán.
Kézilabda, kosárlabda, röplabda, küzdősportok, asztalitenisz és tenisz meccsek játszására is alkalmas lesz az a multifunkcionális sportpálya, amely a korszerű jégpálya mellett épül Marosvásárhelyen.
A textilhulladék kezelése továbbra is gyerekcipőben jár itthon. Az önkormányzatok felelőssége azok begyűjtése, de sok helyen hiányzik még az infrastruktúra. Marosvásárhelyen a tavaszi lomtalanítással kötik össze a textilhulladék begyűjtését.
Bizonyítottan sertéspestis miatt pusztultak el az állatok egy Dózsa György községi magángazdaságban, Maros megyében. A hatóságok korlátozásokat rendeltek el.
Helyi kézművesek és termelők várják a városlakókat és minden érdeklődőt Marosvásárhely főterére a kedden nyílt húsvéti vásárban. Délutánonként gyermekfoglalkozásokat is tartanak, kedden például tojás alakú mézes pogácsákat díszítettek a kisebbek.
Véradókra van szükség Maros megyében is, ezért arra bátorítanak mindenkit, aki egészséges, adjon vért.
szóljon hozzá!