
Fotó: Boda L. Gergely
Hetek óta szerepel a hírekben, hogy a nemzetközi cégek gyengébb minőségű termékeket forgalmaznak a kelet-európai országokban. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a termék származási helyét legtöbb esetben a csomagoláson feltüntetett vonalkód jelzi.
2017. március 02., 15:102017. március 02., 15:10
Jóval azelőtt, hogy Magyarországon, Lengyelországban, s tavaly decemberben Romániában is kirobbant volna a kelet- és nyugat-európai piacokon gyártott termékek közötti különbség miatti vita, a vásárlók jól tudták, hogy jelentős különbség van az itteni Jacobs vagy Amaroy kávé és a Németországból behozott között. Az azonos gyártó által más-más piacokra készült termékek közötti minőségbeli különbséget több országban laboratóriumi tesztekkel is bizonyították, s a kelet-európai országok kormányai az uniós hatóságoktól kérték, hogy vizsgálják ki, miért jut silányabb minőségű termék a keleti országokba.
Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy egyre többen a termékek vonalkódja alapján döntik el, hogy például milyen kávét vásárolnak. Ő tapasztalatból mondja, hogy azok a legízletesebbek, amelyek 700-zal kezdődnek, mert azokat kávétermő országban csomagolják. „Ma már nemcsak a címkét, és az azon szereplő alapanyagokat érdemes megnézni. Ajánlatos megtanulni pár ország vonalkódját, főleg most, hogy kiderült, a keleti országokba gyengébb minőségű árukkal rakják tele a polcokat. S persze a vonalkód alapján azt is megtudjuk, hogy melyik a Romániában előállított termék” – vélekedett az olvasó.
A vonalkód „megfejtése” érdekében Csomóss Miklós fogyasztóvédő szakemberhez fordultunk, aki ezt a termék személyazonosságijának nevezte, hiszen ezen van feltüntetve, hogy melyik országból származik (ez az első három szám), melyik cég gyártotta, de szerepel benne a termékazonosító- és egy ellenőrző szám is. „Mi a vonalkóddal nem foglalkozunk, ezért a forgalmazók és az üzletek a felelősek. Fogyasztóvédőkként elsősorban a termék címkézését, szavatosságát, tárolását, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását ellenőrizzük.”
A vonalkód néha megtévesztő lehet, hiszen ha egy bizonyos terméket ömlesztve hoznak be az országba, és itt csomagolják, akkor már nem a származási ország szerepel rajta. Továbbá vannak olyan számok, amelyek a kiskereskedelmek és kiszállítók lokális használatára vannak fenntartva, például a 200–290 közötti számok, így megtörténhet, hogy egy üzletlánc minden termékén csak ez van feltüntetve.
Az első termék, amit vonalkód alapján azonosítottak, egy Wrigley’s rágógumi volt – azóta is múzeumban őrzik. Románia vonalkódja: 594, Magyarországé 599, Németországé 400–440 közötti lehet, Franciaországé 300–370, Kínáé 690–692, Svédországé 730, Olaszországé 800–830. Ausztria: 900–910, Hollandiáé 870, Spanyolországé 840, s ha finom csokit szeretnénk, akkor a 760-nal kezdődő vonalkódot figyeljük, ez ugyanis Svájc azonosítója.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
szóljon hozzá!