Horace McCoy darabjának címe (A lovakat is lelövik, ugye?) akár az erdélyi kisvasutak esetében is alkalmazható egy kis parafrázissal. Mert úgy tünedeznek el a keskeny nyomtávú vasútvonalak gőzösei, mintha szándékosan lődözné ki őket valaki.
2013. február 14., 16:102013. február 14., 16:10
2013. február 14., 22:462013. február 14., 22:46
Kirobbant a botrány Nagyszebenben. A Szeben megyei rendőrség bűnügyi osztálya vizsgálódik annak ügyében, hogy a nagyszebeni vasúti múzeumból eladtak egy, a nemzeti kulturális örökségbe tartozó gőzmozdonyt. A mozdony tulajdonképpen egy brassói társaság tulajdona, s ennek gazdasági felszámolói – figyelmen kívül hagyva az eszköz kulturális örökséghez való tartozásának voltát – potom pénzért eladták a zalatnai városházának, amely azonnal Kolozsvárra szállította az erőgépet, hogy majd felújítva turisztikai forgalomba állítsa.
A botrány tovább gyűrűzik
A Szeben Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Anca Bloanca elmondta, az ügyben még január 24-én bejelentés érkezett a rendőrségre, mely után beindult a nyomozás a kereskedelmi tranzakció törvényessége ügyében.
Az ügyben nyilatkozott a nagyszebeni Brukenthal múzeum (ide tartozik a Szebeni Gőzmozdonyok Múzeuma) igazgatója, Sabin Adrian Luca. Szerinte is botrányos dolgok történnek a muzeális értékű gőzmozdonyok ügyében. Az 1994-ben létrehozott mozdonymúzeumnak 40 mozdonya, vasúti hóekéje, daruja van (illetve volt), ezeket 2000-ben törvény által védett műemlékekké nyilvánították.
Az igazgató megtudta, hogy hét mozdonyt árverezésre jelöltek. A művelődési minisztériumnak elővásárlási joga lett volna, de nem élt ezzel, mivel 30 és 70 ezer euró közötti értéket határoztak meg kikiáltási árnak egy-egy mozdony esetében, s nem ért neki ennyit. A kikiáltási ár alatt nem lett volna szabad eladni a mozdonyokat. A zalatnai városháza mégis megkapta 18 ezer lejért (kevesebb, mint 4 ezer euró!) azt a bizonyos mozdonyt. Egy fővárosi lap már egyenesen rablásról beszél a hét mozdony eladása kapcsán.
Miért érdekel minket?
Segesváron volt egy ősrégi mozdony, amelyet a hajdani városi fürdő előtt állítottak ki, s ott is állt hosszú ideig, addig, amíg az akkori közlekedésügyi miniszter a kilencvenes évek második felében nem rendelkezett úgy, hogy át kell adni a szebeni múzeumnak. A város elöljárósága nem tiltakozott, átadta a gőzöst. Igaz, kapott helyette egy másikat, ami most az állomás előtt látható (fenti képünkön). Csakhogy ez a mozdony nem az a mozdony! Az elsőt – amit Szebennek adtak át – még az osztrákok gyártották. Ez volt a második mozdony, ami a millennium évében (1896) felavatott keskeny nyomtávú vasútvonalon Segesvárról Szentágotára vontatta a szerelvényeket. Az első mozdony valamikor a világháború folyamán eltűnt, a múzeumnak átadott volt a második, de az is valamikor a XIX. század végén vagy a XX. század elején készült. A most az állomás előtt kiállított sokkal későbbi, a bukaresti Griviţa műhelyekben készült valamikor a 1930-as években. Elképzelhető, hogy a Szebennek átadottat is elkótyavetyélték a mostani nagy mozdonytalanítási akció során. Ezzel Maros megye is szegényebb lehet egy ipartörténeti relikviával.
A millenniumi kisvasút
A Segesvár – Szentágota közötti vasútvonalat 1896-ban építették meg. Gőzmozdonyok vontatták a szerelvényeket óránként 30 kilométeres végsebességgel. A vasútvonal áthaladt Segesvár központjában, a főutcán, majd a Hortobágy (Hârtibaci) völgyében ért el Szentágotáig. Itt is a városközponton keresztül vezetett az útja, a hajdani vadnyugati filmekben látottakhoz hasonlóan. 1910-ben a vasútvonalat meghosszabbították Nagyszebenig, s egy 13 kilométeres szárnyvonalat is építettek hozzá Vurpódig. A vasút Segesvár – Szentágota közötti szakaszán 1965-ben ment végig az utolsó szerelvény. Ekkor végleg bezárták, mert a minisztérium úgy döntött, hogy nem gazdaságos. A Szentágota – Nagyszeben közötti vonatjárat 1970-ben szűnt meg, hasonló indokkal. Az utolsó személyvonat 1969. április 10-én pöfögött ki Nagyszebenből.
Azzal tiltakozott az egyik marosvásárhelyi iskola másodikos tanulójának folyamatos agresszív viselkedése ellen az osztály szülői közössége, hogy nem engedték el gyerekeiket az országos felmérőtesztre. Az esetet vizsgálják a hatóságok.
Számos érettségiző előtt homályos még a jövőkép, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi ifjúsági mentorai rajtuk segítenének pályaorientációs és karriertervező tréningükkel. De a karrierváltást fontolgató felnőttek előtt is nyitva áll az ajtajuk.
Egy anyamedve és két bocs sétált péntek reggel Nyárádtő utcáin, mielőtt a gyerekek iskolába indultak volna. A lakosságot Ro-Alert üzenetben riasztották az esetről.
Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.
Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.
Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.
Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.
szóljon hozzá!