Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:55

Újabb veszettséggócok Hargita megyében

20:48

Országszerte ellenőrzik a járóbeteg-szakrendelőket, székelyföldi város is célkeresztben

19:55

Négy évtizede vadássza a pillanatot a Prisma Fotóklub

19:49

A legtöbben úgy vagyunk, hogy életkorunkhoz képest nem sikerült megvalósítani a pénzügyi céljainkat

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Helyreállították a megrongált magyar címert Székelyudvarhelyen, de a költségeket a tettes családja kell megtérítse

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

A kapu előtt kényelmesebb a parkolás

Előzetes letartóztatásba helyezték Orbán Viktor öccsét és élettársát

A „fekete március” dossziéjának megnyitását követeli az EMNT

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

A marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását követeli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a véres történelmi események évfordulójára hozott nyilatkozatában – számolt be az MTI.

Farkas Áron

2025. március 27., 08:342025. március 27., 08:34

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából az EMNT küldöttgyűlése március 21-én Székelykeresztúron nyilatkozatot fogadott el, melyben kijelenti: „adósak vagyunk gyermekeinknek és az áldozatok hozzátartozóinak az igazság bemutatásával”. Ezért követeli

a marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását,
a hadparancsok és utasítások közzétételét,
a hadsereg és a Securitate, minden értintett fegyveres erő dokumentumainak feloldását a titkosítás alól,
a nyomozati szakasz újrakezdését a felelősök konkrét és korrekt azonosítása végett.

Azt is kéri, hogy a román állam ismerje be nyilvánosan felelősségét az etnikumközi konfliktusban, és követeli az áldozatok erkölcsi és anyagi rehabilitációját, kárpótlását.

Az EMNT egy, a marosvásárhelyi eseményeket kutató, feltáró és dokumentáló munkacsoport létrehozását is szükségesnek tartja. A történészekből, szociológusokból és jogászokból álló csapatnak részletes és nyilvános jelentést kellene kidolgoznia a történtekről – írták.

Ez alkalommal is kifejezzük teljes együttérzésünket és szolidaritásunkat a marosvásárhelyi fekete március áldozatai és hozzátartozóik felé, akik mind a mai napig nem nyertek elégtételt a román állam részéről az általuk elszenvedett veszteségekért és szenvedésekért”

– tették hozzá.

Az EMNT rámutat: az 1990. márciusi etnikumközi konfliktus az 1989-es romániai forradalmat követő időszak egyik legsötétebb epizódja, „melyet mesterségesen kreáltak, hogy legitimálhassák a Román Hírszerző Szolgálat megalapítását a kommunista politikai rendőrség, a Securitate megmaradt vázára és emberi erőforrásaival”. Hozzátették:

az akkori bukaresti hatalom a marosvásárhelyi eseményekkel az 1989 decemberében Temesváron megnyilvánult etnikum- és felekezetközi szolidaritást akarta aláásni.

„Ezt azzal érték el, hogy az ország népességének antikommunista és Securitate-ellenes érzéseit egy új ellenség, mégpedig a magyar kisebbség felé terelték, konvertálták” – áll a nyilatkozatban.

Eszerint a marosvásárhelyi „szcenárió" az 1989. decemberi „terrorfenyegetésével” és az 1990. júniusi „bányászjáráséval” azonos mintára készült, mindhárom forgatókönyvet „tudatosan, programszerűen tervelték ki és hajtották végre, állami eszközökkel és erőkkel, egyes jól meghatározott csoportok ellen, s mindegyiknek tragikus következményei lettek”.

Nem túlzás ezeket a cselekményeket emberiesség elleni bűntetteknek minősíteni, amelyek természetüknél fogva eleve nem évülhetnek el jogilag soha”

– indokolta meg követelését az EMNT.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót.

A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.

Marosszék Marosvásárhely