Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:55

Pánikrohamot kapott, miután kigyulladt a házuk

16:31

Súlyos adatvédelmi incidens a Revolutnál: ügyfelek érzékeny adatai kerültek illetéktelenekhez

16:06

Felvettek az egyetemre, de hol fogok lakni? – kollégium és albérlet között mérlegelnek a hallgatók

15:58

Nagy kapushiba is kellett a Chindia sikeréhez (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Kétfajta támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Gőzerő a Hargita megyében épülő első autópálya-szakaszon – videóval

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá

RMDSZ-es politikus reagált az AUR „zászlócsókolós” tervezetére

Két lehetséges opcióról beszélt az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a kormányalakítás kapcsán

A „fekete március” dossziéjának megnyitását követeli az EMNT

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

A marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását követeli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a véres történelmi események évfordulójára hozott nyilatkozatában – számolt be az MTI.

Farkas Áron

2025. március 27., 08:342025. március 27., 08:34

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából az EMNT küldöttgyűlése március 21-én Székelykeresztúron nyilatkozatot fogadott el, melyben kijelenti: „adósak vagyunk gyermekeinknek és az áldozatok hozzátartozóinak az igazság bemutatásával”. Ezért követeli

a marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását,
a hadparancsok és utasítások közzétételét,
a hadsereg és a Securitate, minden értintett fegyveres erő dokumentumainak feloldását a titkosítás alól,
a nyomozati szakasz újrakezdését a felelősök konkrét és korrekt azonosítása végett.

Azt is kéri, hogy a román állam ismerje be nyilvánosan felelősségét az etnikumközi konfliktusban, és követeli az áldozatok erkölcsi és anyagi rehabilitációját, kárpótlását.

Az EMNT egy, a marosvásárhelyi eseményeket kutató, feltáró és dokumentáló munkacsoport létrehozását is szükségesnek tartja. A történészekből, szociológusokból és jogászokból álló csapatnak részletes és nyilvános jelentést kellene kidolgoznia a történtekről – írták.

Ez alkalommal is kifejezzük teljes együttérzésünket és szolidaritásunkat a marosvásárhelyi fekete március áldozatai és hozzátartozóik felé, akik mind a mai napig nem nyertek elégtételt a román állam részéről az általuk elszenvedett veszteségekért és szenvedésekért”

– tették hozzá.

Az EMNT rámutat: az 1990. márciusi etnikumközi konfliktus az 1989-es romániai forradalmat követő időszak egyik legsötétebb epizódja, „melyet mesterségesen kreáltak, hogy legitimálhassák a Román Hírszerző Szolgálat megalapítását a kommunista politikai rendőrség, a Securitate megmaradt vázára és emberi erőforrásaival”. Hozzátették:

az akkori bukaresti hatalom a marosvásárhelyi eseményekkel az 1989 decemberében Temesváron megnyilvánult etnikum- és felekezetközi szolidaritást akarta aláásni.

„Ezt azzal érték el, hogy az ország népességének antikommunista és Securitate-ellenes érzéseit egy új ellenség, mégpedig a magyar kisebbség felé terelték, konvertálták” – áll a nyilatkozatban.

Eszerint a marosvásárhelyi „szcenárió" az 1989. decemberi „terrorfenyegetésével” és az 1990. júniusi „bányászjáráséval” azonos mintára készült, mindhárom forgatókönyvet „tudatosan, programszerűen tervelték ki és hajtották végre, állami eszközökkel és erőkkel, egyes jól meghatározott csoportok ellen, s mindegyiknek tragikus következményei lettek”.

Nem túlzás ezeket a cselekményeket emberiesség elleni bűntetteknek minősíteni, amelyek természetüknél fogva eleve nem évülhetnek el jogilag soha”

– indokolta meg követelését az EMNT.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót.

A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.

Marosszék Marosvásárhely