Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond
A marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását követeli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a véres történelmi események évfordulójára hozott nyilatkozatában – számolt be az MTI.
2025. március 27., 08:342025. március 27., 08:34
A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából az EMNT küldöttgyűlése március 21-én Székelykeresztúron nyilatkozatot fogadott el, melyben kijelenti: „adósak vagyunk gyermekeinknek és az áldozatok hozzátartozóinak az igazság bemutatásával”. Ezért követeli
a marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását,
a hadparancsok és utasítások közzétételét,
a hadsereg és a Securitate, minden értintett fegyveres erő dokumentumainak feloldását a titkosítás alól,
a nyomozati szakasz újrakezdését a felelősök konkrét és korrekt azonosítása végett.
Azt is kéri, hogy a román állam ismerje be nyilvánosan felelősségét az etnikumközi konfliktusban, és követeli az áldozatok erkölcsi és anyagi rehabilitációját, kárpótlását.
Az EMNT egy, a marosvásárhelyi eseményeket kutató, feltáró és dokumentáló munkacsoport létrehozását is szükségesnek tartja. A történészekből, szociológusokból és jogászokból álló csapatnak részletes és nyilvános jelentést kellene kidolgoznia a történtekről – írták.
– tették hozzá.
Az EMNT rámutat: az 1990. márciusi etnikumközi konfliktus az 1989-es romániai forradalmat követő időszak egyik legsötétebb epizódja, „melyet mesterségesen kreáltak, hogy legitimálhassák a Román Hírszerző Szolgálat megalapítását a kommunista politikai rendőrség, a Securitate megmaradt vázára és emberi erőforrásaival”. Hozzátették:
„Ezt azzal érték el, hogy az ország népességének antikommunista és Securitate-ellenes érzéseit egy új ellenség, mégpedig a magyar kisebbség felé terelték, konvertálták” – áll a nyilatkozatban.
Eszerint a marosvásárhelyi „szcenárió" az 1989. decemberi „terrorfenyegetésével” és az 1990. júniusi „bányászjáráséval” azonos mintára készült, mindhárom forgatókönyvet „tudatosan, programszerűen tervelték ki és hajtották végre, állami eszközökkel és erőkkel, egyes jól meghatározott csoportok ellen, s mindegyiknek tragikus következményei lettek”.
– indokolta meg követelését az EMNT.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót.
A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
Negyvenhárom utcában terveznek kisebb-nagyobb felújításokat és munkálatokat végezni idén Marosvásárhelyen. Van, ahol már megjelentek a munkagépek és van, ahol csak később fognak, vagy egyáltalán nem.
A hegyimentők kötelező módon medveriasztó spray-t kell vigyenek az éjszakai bevetéseikre és nappal sípot, petárdát, hogy elriasszák a nagyvadakat – döntötték el a hegyimentők országos konferenciáján, Szovátán.
Kézilabda, kosárlabda, röplabda, küzdősportok, asztalitenisz és tenisz meccsek játszására is alkalmas lesz az a multifunkcionális sportpálya, amely a korszerű jégpálya mellett épül Marosvásárhelyen.
A textilhulladék kezelése továbbra is gyerekcipőben jár itthon. Az önkormányzatok felelőssége azok begyűjtése, de sok helyen hiányzik még az infrastruktúra. Marosvásárhelyen a tavaszi lomtalanítással kötik össze a textilhulladék begyűjtését.
Bizonyítottan sertéspestis miatt pusztultak el az állatok egy Dózsa György községi magángazdaságban, Maros megyében. A hatóságok korlátozásokat rendeltek el.
Helyi kézművesek és termelők várják a városlakókat és minden érdeklődőt Marosvásárhely főterére a kedden nyílt húsvéti vásárban. Délutánonként gyermekfoglalkozásokat is tartanak, kedden például tojás alakú mézes pogácsákat díszítettek a kisebbek.
Véradókra van szükség Maros megyében is, ezért arra bátorítanak mindenkit, aki egészséges, adjon vért.
A középkori lakott váráról ismert és közkedvelt Maros megyei településen jövőtől készülnek bevezetni a helyi turisztikai adót, amit a városban éjszakázó turisták kell majd kifizessenek.
Hétvégére megoldódott a gázszolgáltatás biztosítása a marosvásárhelyi garzontömbházban, ahol 62 lakrész maradt fűtési, főzési lehetőség nélkül. A sikkasztásos ügy azonban hömpölyög: megtudtuk, hogy a városházának mennyivel tartoznak a társulások.
szóljon hozzá!