
Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond
A marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását követeli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a véres történelmi események évfordulójára hozott nyilatkozatában – számolt be az MTI.
2025. március 27., 08:342025. március 27., 08:34
A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából az EMNT küldöttgyűlése március 21-én Székelykeresztúron nyilatkozatot fogadott el, melyben kijelenti: „adósak vagyunk gyermekeinknek és az áldozatok hozzátartozóinak az igazság bemutatásával”. Ezért követeli
a marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását,
a hadparancsok és utasítások közzétételét,
a hadsereg és a Securitate, minden értintett fegyveres erő dokumentumainak feloldását a titkosítás alól,
a nyomozati szakasz újrakezdését a felelősök konkrét és korrekt azonosítása végett.
Azt is kéri, hogy a román állam ismerje be nyilvánosan felelősségét az etnikumközi konfliktusban, és követeli az áldozatok erkölcsi és anyagi rehabilitációját, kárpótlását.
Az EMNT egy, a marosvásárhelyi eseményeket kutató, feltáró és dokumentáló munkacsoport létrehozását is szükségesnek tartja. A történészekből, szociológusokból és jogászokból álló csapatnak részletes és nyilvános jelentést kellene kidolgoznia a történtekről – írták.
– tették hozzá.
Az EMNT rámutat: az 1990. márciusi etnikumközi konfliktus az 1989-es romániai forradalmat követő időszak egyik legsötétebb epizódja, „melyet mesterségesen kreáltak, hogy legitimálhassák a Román Hírszerző Szolgálat megalapítását a kommunista politikai rendőrség, a Securitate megmaradt vázára és emberi erőforrásaival”. Hozzátették:
„Ezt azzal érték el, hogy az ország népességének antikommunista és Securitate-ellenes érzéseit egy új ellenség, mégpedig a magyar kisebbség felé terelték, konvertálták” – áll a nyilatkozatban.
Eszerint a marosvásárhelyi „szcenárió" az 1989. decemberi „terrorfenyegetésével” és az 1990. júniusi „bányászjáráséval” azonos mintára készült, mindhárom forgatókönyvet „tudatosan, programszerűen tervelték ki és hajtották végre, állami eszközökkel és erőkkel, egyes jól meghatározott csoportok ellen, s mindegyiknek tragikus következményei lettek”.
– indokolta meg követelését az EMNT.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót.
A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Közúti balesethez riasztották vasárnap délután a nagysármási tűzoltókat. Két személygépkocsi ütközött, melyekben összesen 7-en utaztak.
Lezárult a középiskolai iratkozás első szakasza, de a nyolcadik osztály végén meghozott döntés nem végleges. A pályaválasztás fontos állomás, ugyanakkor később is lehet irányt váltani.
Lesodródott az útról és a felborult állt meg egy autó szombat éjjel Dicsőszentmártonban. A balesetnek egy könnyebb sérültje van.
Lakóház gyulldt ki a Görgényszentimréhez tartozó Kásván szombat délután.
Ezután nem csak kőfalakat és vizet láthatnak a Bözödújfalusi-tóból kimagasló Összetartozás templomához érkezők, hanem a hang- és fény installációkkal megalkotott kiállítást is, hogy átérezhetőbb legyen a víz alá süllyesztett falu története.
Emelik a 2026–2027-es évadtól a Maros Megyei Tanácshoz tartozó több kulturális intézmény jegyárait, miközben új, egész napos kombinált belépőket is bevezetnek. A drágítás indoklásai a megyei önkormányzat ülésén is elhangzottak.
Személygépkocsi borult az árokba Segesvár közelében csütörtök délelőtt, a sofőr könnyebb sérüléseket szenvedett.
„Kivettük a fiókból és jóváhagytuk a Koronka–Jedd–Nagyernye közötti kerülőút felülvizsgált tervét” – jelentette be közösségi oldalán Horațiu Cosma a közlekedésügyi minisztérium államtitkára. A fontos beruházást 2014-ben kezdték el.
Mintegy 5 hektáron égő búzatáblához, valamint kigyulladt szalmabálák és bálázógéphez is riasztották szerdán a Maros megyei tűzoltókat.
Kérvényezte a működési engedélye meghosszabbítását az egyik marosvásárhelyi szerencsejáték-terem, és erről a helyi önkormányzati képviselő-testület fog dönteni csütörtökön. Az engedély évi díja csaknem négyszázezer lej.
szóljon hozzá!