
Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond
A marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását követeli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a véres történelmi események évfordulójára hozott nyilatkozatában – számolt be az MTI.
2025. március 27., 08:342025. március 27., 08:34
A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából az EMNT küldöttgyűlése március 21-én Székelykeresztúron nyilatkozatot fogadott el, melyben kijelenti: „adósak vagyunk gyermekeinknek és az áldozatok hozzátartozóinak az igazság bemutatásával”. Ezért követeli
a marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását,
a hadparancsok és utasítások közzétételét,
a hadsereg és a Securitate, minden értintett fegyveres erő dokumentumainak feloldását a titkosítás alól,
a nyomozati szakasz újrakezdését a felelősök konkrét és korrekt azonosítása végett.
Azt is kéri, hogy a román állam ismerje be nyilvánosan felelősségét az etnikumközi konfliktusban, és követeli az áldozatok erkölcsi és anyagi rehabilitációját, kárpótlását.
Az EMNT egy, a marosvásárhelyi eseményeket kutató, feltáró és dokumentáló munkacsoport létrehozását is szükségesnek tartja. A történészekből, szociológusokból és jogászokból álló csapatnak részletes és nyilvános jelentést kellene kidolgoznia a történtekről – írták.
– tették hozzá.
Az EMNT rámutat: az 1990. márciusi etnikumközi konfliktus az 1989-es romániai forradalmat követő időszak egyik legsötétebb epizódja, „melyet mesterségesen kreáltak, hogy legitimálhassák a Román Hírszerző Szolgálat megalapítását a kommunista politikai rendőrség, a Securitate megmaradt vázára és emberi erőforrásaival”. Hozzátették:
„Ezt azzal érték el, hogy az ország népességének antikommunista és Securitate-ellenes érzéseit egy új ellenség, mégpedig a magyar kisebbség felé terelték, konvertálták” – áll a nyilatkozatban.
Eszerint a marosvásárhelyi „szcenárió" az 1989. decemberi „terrorfenyegetésével” és az 1990. júniusi „bányászjáráséval” azonos mintára készült, mindhárom forgatókönyvet „tudatosan, programszerűen tervelték ki és hajtották végre, állami eszközökkel és erőkkel, egyes jól meghatározott csoportok ellen, s mindegyiknek tragikus következményei lettek”.
– indokolta meg követelését az EMNT.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót.
A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Egészségügyi okok miatt nem vállal többé szerepet Kerekes Károly Marosvásárhely önkormányzati képviselő-testületében. Helyét a soron következő tanácsosjelölt veszi át.
Agonizáló, földön fekvő kutyát megörökítő felvételek nyomán végzett ellenőrzést a Maros megyei rendőrség január 23-án. A videón szereplő eb tetemét megtalálták, az ügyben büntetőeljárás indult az állat szándékos és jogtalan megölése miatt.
A Marosvásárhely melletti Jedden a sikeres óvodai modellre építve természetközeli szemléletű előkészítő osztályok indulnak ősztől. Céljuk, hogy helyben, modern körülmények között kínáljanak valódi alternatívát a szülőknek a közoktatás keretében.
A 2025–2026-os tanévtől új kötelező tantárgyat tanulnak a romániai tizenkettedikesek: a kommunista rendszer történetét. Imre Zsolt történelemtanár vezeti be a diákokat a sokszor mitikusnak tűnő, de a jelenünket is meghatározó korszak részleteibe.
Három nagy beruházás erősíti a vészhelyzeti beavatkozást Maros megyében: Balavásáron lesz tűzoltóállomás, Segesváron felújítják a régit, a legnagyobb beruházás pedig Marosvásárhelyen és Gernyeszegen valósul meg a képzési központ létrehozásával.
Az RMDSZ javaslatára a kormány csütörtökön hivatalosította Nyárádszereda közösségének új szimbólumát.
Négyszáz dalos kedvű gyermek, fiatal és felnőtt énekel egy teljes napon át az első alkalommal megszervezett Marosszéki dalmaratonon. A jobbágyfalvi Tündér Ilona vendégházban csütörtökön reggel felcsendülő népdalok péntek reggelig szólnak.
Nyolcezer lejes pénzbírságot róttak ki csütörtökön a Maros megyei rendőrök azokra a gazdákra, akik nem biztosítottak megfelelő életkörülményeket állataiknak a rendkívüli hidegben.
Hivatalosan is bejelentették a Sütő András író és Constantin Romanu Vivu tiszteletére állítandó szobrok ötletpályázatának eredményeit. A város identitását azok a személyiségek formálják, akiknek emléke előtt köztéri alkotásokkal róják le tiszteletüket.
A szászrégeni elkerülőút kivitelezésére 2022 óta próbálnak szakcéget találni, mindeddig sikertelenül. Az országos közbeszerzést óvások és perek sokasága teszi egyre átláthatatlanabbá. Jelenleg két ajánlat van az ötszáz millió lejes munkálatra.
szóljon hozzá!