
Nem mindenütt áll rendelkezésre számítógép a tanuláshoz. Képünk illusztráció
Fotó: Balázs Attila/MTI
A kötelezővé vált online oktatással a diákok esélyegyenlősége válik kérdésessé, ugyanis vannak olyan helyzetben élő tanulók, akiknek nem csak az okos eszköz és az internet-hozzáférés hiánya okoz gondot a távoktatás megvalósulásában, hanem a család funkcionális – vagy a hagyományos értelemben vett – írástudatlansága is. A tanfelügyelőségek felmérései szerint Maros és Hargita megyében is a diákok több mint nyolc százaléka kimaradt a távoktatás minden formájából.
2020. április 27., 22:042020. április 27., 22:04
Maros megyében a diákok 8,7 százalékát nem sikerült semmilyen formában elérni az elmúlt hetekben – mutat rá az a felmérés, amelyet a tanfelügyelőség végzett az elmúlt időszakban.
„Minden iskola megpróbálja megszervezni a kapcsolattartást a diákokkal valamilyen formában, de a felmérésünkből az derült ki, hogy
– mondta el Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese. Számukra készít a tanfelügyelőség egy speciális oktatási tervet, amelynek az lesz a célja, hogy ha elkezdődik az iskola, akkor ők is tudják bepótolni a lemaradást – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
A marosvásárhelyi Alexandru Ioan Cuza Általános Iskolához tartozó besei tanintézményben zömében hátrányos helyzetű, főként roma családok gyerekei járnak. Bodoki Lili, az egyik összevont osztály tanítója megkeresésünkre elmondta, az osztályába beíratott 26 gyerek közül ötöt tudott elérni az elmúlt hetekben.
„Kötelezővé tették az online oktatást, viszont még nem tudjuk pontosan, hogyan valósítjuk meg. Egyötödét tudtam elérni a gyerekeknek. Március közepe óta indítottam egy Facebook- és egy Messenger-csoportot, viszont
– mondta el a pedagógus. Hozzátette, a kötelezővé vált távoktatás ellenőrzésére heti tervet kell készítenie, jelezni, hogy ki kapcsolódott be és ki nem. Próbálja a többiekkel is felvenni a kapcsolatot, hiszen van köztük segítőkész család is, ők viszik a hírt a többiekhez, és küld anyagokat is online, akinek lehet.
„Úgy érzem, hogy az is erőt ad nekik, ha érdeklődöm egyáltalán felőlük. Küldök nekik meséket, verseket, találós kérdéseket akár saját felolvasással, vagy tanult verseket, dalokat, hangos meséket” – sorolja a tanító.
Tóth Imola, a tanintézmény aligazgatója lapunknak elmondta, az iskolába 65 gyerek van beíratva összesen, legtöbben magyar tagozatra járnak. A legnagyobb gondot pedig az okozza, hogy ha elkezdődik egyáltalán az oktatás, őket
meg kell tanítani nekik az alapvető higiéniai szabályokat, ugyanis az iskolából kikerülve, őket teljesen más világ veszi körül, és aszerint viselkednek – mondta el a tanintézet aligazgatója.
Hargita megyében az iskoláktól érkezett jelzések alapján a diákok 91,63 százaléka rendelkezik legalább minimális szinten alkalmas eszközökkel, amelyek használhatók az online oktatásban, és 8,37 százalékuk semmilyen ilyen lehetőséggel nem rendelkezik – tudtuk meg Demeter Leventétől, Hargita megye főtanfelügyelőjétől.
– mondta el a főtanfelügyelő. A tanfelügyelőség rendelkezésére álló adatok szerint 5948 diáknak nem volt lehetősége a megyében, hogy bekapcsolódjon az online foglalkozásokba – részletezte a főtanfelügyelő.
A pótlási lehetőségekkel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Levente elmondta, ha a március 11-e és április 21-e közötti időszakot vesszük alapul, lemaradásról olyan szempontból nem beszélhetünk, hogy ebben a periódusban, a minisztériumi rendelkezések alapján csak az addig tanult tananyag ismétlését és elmélyítését javasolták, illetve a diákok részéről nem volt kötelező ezeken az online foglalkozásokon való részvétel. Ez változott a szünidő után megjelent minisztériumi rendelettel, amely
illetve azt is lehetővé teszi, hogy új tananyagot vegyenek a pedagógusok, valamint azt is, hogy ezekre a tevékenységekre jegyeket kapjanak, amennyiben ebbe a nagykorú diák, vagy a kiskorú diák szülei beleegyeznek – egyelőre nincs elfogadott módszertana, szabályzata az online számonkérésnek és vizsgáztatásnak – fejtette ki Hargita megye főtanfelügyelője.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
szóljon hozzá!