
Nem mindenütt áll rendelkezésre számítógép a tanuláshoz. Képünk illusztráció
Fotó: Balázs Attila/MTI
A kötelezővé vált online oktatással a diákok esélyegyenlősége válik kérdésessé, ugyanis vannak olyan helyzetben élő tanulók, akiknek nem csak az okos eszköz és az internet-hozzáférés hiánya okoz gondot a távoktatás megvalósulásában, hanem a család funkcionális – vagy a hagyományos értelemben vett – írástudatlansága is. A tanfelügyelőségek felmérései szerint Maros és Hargita megyében is a diákok több mint nyolc százaléka kimaradt a távoktatás minden formájából.
2020. április 27., 22:042020. április 27., 22:04
Maros megyében a diákok 8,7 százalékát nem sikerült semmilyen formában elérni az elmúlt hetekben – mutat rá az a felmérés, amelyet a tanfelügyelőség végzett az elmúlt időszakban.
„Minden iskola megpróbálja megszervezni a kapcsolattartást a diákokkal valamilyen formában, de a felmérésünkből az derült ki, hogy
– mondta el Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese. Számukra készít a tanfelügyelőség egy speciális oktatási tervet, amelynek az lesz a célja, hogy ha elkezdődik az iskola, akkor ők is tudják bepótolni a lemaradást – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
A marosvásárhelyi Alexandru Ioan Cuza Általános Iskolához tartozó besei tanintézményben zömében hátrányos helyzetű, főként roma családok gyerekei járnak. Bodoki Lili, az egyik összevont osztály tanítója megkeresésünkre elmondta, az osztályába beíratott 26 gyerek közül ötöt tudott elérni az elmúlt hetekben.
„Kötelezővé tették az online oktatást, viszont még nem tudjuk pontosan, hogyan valósítjuk meg. Egyötödét tudtam elérni a gyerekeknek. Március közepe óta indítottam egy Facebook- és egy Messenger-csoportot, viszont
– mondta el a pedagógus. Hozzátette, a kötelezővé vált távoktatás ellenőrzésére heti tervet kell készítenie, jelezni, hogy ki kapcsolódott be és ki nem. Próbálja a többiekkel is felvenni a kapcsolatot, hiszen van köztük segítőkész család is, ők viszik a hírt a többiekhez, és küld anyagokat is online, akinek lehet.
„Úgy érzem, hogy az is erőt ad nekik, ha érdeklődöm egyáltalán felőlük. Küldök nekik meséket, verseket, találós kérdéseket akár saját felolvasással, vagy tanult verseket, dalokat, hangos meséket” – sorolja a tanító.
Tóth Imola, a tanintézmény aligazgatója lapunknak elmondta, az iskolába 65 gyerek van beíratva összesen, legtöbben magyar tagozatra járnak. A legnagyobb gondot pedig az okozza, hogy ha elkezdődik egyáltalán az oktatás, őket
meg kell tanítani nekik az alapvető higiéniai szabályokat, ugyanis az iskolából kikerülve, őket teljesen más világ veszi körül, és aszerint viselkednek – mondta el a tanintézet aligazgatója.
Hargita megyében az iskoláktól érkezett jelzések alapján a diákok 91,63 százaléka rendelkezik legalább minimális szinten alkalmas eszközökkel, amelyek használhatók az online oktatásban, és 8,37 százalékuk semmilyen ilyen lehetőséggel nem rendelkezik – tudtuk meg Demeter Leventétől, Hargita megye főtanfelügyelőjétől.
– mondta el a főtanfelügyelő. A tanfelügyelőség rendelkezésére álló adatok szerint 5948 diáknak nem volt lehetősége a megyében, hogy bekapcsolódjon az online foglalkozásokba – részletezte a főtanfelügyelő.
A pótlási lehetőségekkel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Levente elmondta, ha a március 11-e és április 21-e közötti időszakot vesszük alapul, lemaradásról olyan szempontból nem beszélhetünk, hogy ebben a periódusban, a minisztériumi rendelkezések alapján csak az addig tanult tananyag ismétlését és elmélyítését javasolták, illetve a diákok részéről nem volt kötelező ezeken az online foglalkozásokon való részvétel. Ez változott a szünidő után megjelent minisztériumi rendelettel, amely
illetve azt is lehetővé teszi, hogy új tananyagot vegyenek a pedagógusok, valamint azt is, hogy ezekre a tevékenységekre jegyeket kapjanak, amennyiben ebbe a nagykorú diák, vagy a kiskorú diák szülei beleegyeznek – egyelőre nincs elfogadott módszertana, szabályzata az online számonkérésnek és vizsgáztatásnak – fejtette ki Hargita megye főtanfelügyelője.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!