
Nem mindenütt áll rendelkezésre számítógép a tanuláshoz. Képünk illusztráció
Fotó: Balázs Attila/MTI
A kötelezővé vált online oktatással a diákok esélyegyenlősége válik kérdésessé, ugyanis vannak olyan helyzetben élő tanulók, akiknek nem csak az okos eszköz és az internet-hozzáférés hiánya okoz gondot a távoktatás megvalósulásában, hanem a család funkcionális – vagy a hagyományos értelemben vett – írástudatlansága is. A tanfelügyelőségek felmérései szerint Maros és Hargita megyében is a diákok több mint nyolc százaléka kimaradt a távoktatás minden formájából.
2020. április 27., 22:042020. április 27., 22:04
Maros megyében a diákok 8,7 százalékát nem sikerült semmilyen formában elérni az elmúlt hetekben – mutat rá az a felmérés, amelyet a tanfelügyelőség végzett az elmúlt időszakban.
„Minden iskola megpróbálja megszervezni a kapcsolattartást a diákokkal valamilyen formában, de a felmérésünkből az derült ki, hogy
– mondta el Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese. Számukra készít a tanfelügyelőség egy speciális oktatási tervet, amelynek az lesz a célja, hogy ha elkezdődik az iskola, akkor ők is tudják bepótolni a lemaradást – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
A marosvásárhelyi Alexandru Ioan Cuza Általános Iskolához tartozó besei tanintézményben zömében hátrányos helyzetű, főként roma családok gyerekei járnak. Bodoki Lili, az egyik összevont osztály tanítója megkeresésünkre elmondta, az osztályába beíratott 26 gyerek közül ötöt tudott elérni az elmúlt hetekben.
„Kötelezővé tették az online oktatást, viszont még nem tudjuk pontosan, hogyan valósítjuk meg. Egyötödét tudtam elérni a gyerekeknek. Március közepe óta indítottam egy Facebook- és egy Messenger-csoportot, viszont
– mondta el a pedagógus. Hozzátette, a kötelezővé vált távoktatás ellenőrzésére heti tervet kell készítenie, jelezni, hogy ki kapcsolódott be és ki nem. Próbálja a többiekkel is felvenni a kapcsolatot, hiszen van köztük segítőkész család is, ők viszik a hírt a többiekhez, és küld anyagokat is online, akinek lehet.
„Úgy érzem, hogy az is erőt ad nekik, ha érdeklődöm egyáltalán felőlük. Küldök nekik meséket, verseket, találós kérdéseket akár saját felolvasással, vagy tanult verseket, dalokat, hangos meséket” – sorolja a tanító.
Tóth Imola, a tanintézmény aligazgatója lapunknak elmondta, az iskolába 65 gyerek van beíratva összesen, legtöbben magyar tagozatra járnak. A legnagyobb gondot pedig az okozza, hogy ha elkezdődik egyáltalán az oktatás, őket
meg kell tanítani nekik az alapvető higiéniai szabályokat, ugyanis az iskolából kikerülve, őket teljesen más világ veszi körül, és aszerint viselkednek – mondta el a tanintézet aligazgatója.
Hargita megyében az iskoláktól érkezett jelzések alapján a diákok 91,63 százaléka rendelkezik legalább minimális szinten alkalmas eszközökkel, amelyek használhatók az online oktatásban, és 8,37 százalékuk semmilyen ilyen lehetőséggel nem rendelkezik – tudtuk meg Demeter Leventétől, Hargita megye főtanfelügyelőjétől.
– mondta el a főtanfelügyelő. A tanfelügyelőség rendelkezésére álló adatok szerint 5948 diáknak nem volt lehetősége a megyében, hogy bekapcsolódjon az online foglalkozásokba – részletezte a főtanfelügyelő.
A pótlási lehetőségekkel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Levente elmondta, ha a március 11-e és április 21-e közötti időszakot vesszük alapul, lemaradásról olyan szempontból nem beszélhetünk, hogy ebben a periódusban, a minisztériumi rendelkezések alapján csak az addig tanult tananyag ismétlését és elmélyítését javasolták, illetve a diákok részéről nem volt kötelező ezeken az online foglalkozásokon való részvétel. Ez változott a szünidő után megjelent minisztériumi rendelettel, amely
illetve azt is lehetővé teszi, hogy új tananyagot vegyenek a pedagógusok, valamint azt is, hogy ezekre a tevékenységekre jegyeket kapjanak, amennyiben ebbe a nagykorú diák, vagy a kiskorú diák szülei beleegyeznek – egyelőre nincs elfogadott módszertana, szabályzata az online számonkérésnek és vizsgáztatásnak – fejtette ki Hargita megye főtanfelügyelője.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
szóljon hozzá!