
Nem mindenütt áll rendelkezésre számítógép a tanuláshoz. Képünk illusztráció
Fotó: Balázs Attila/MTI
A kötelezővé vált online oktatással a diákok esélyegyenlősége válik kérdésessé, ugyanis vannak olyan helyzetben élő tanulók, akiknek nem csak az okos eszköz és az internet-hozzáférés hiánya okoz gondot a távoktatás megvalósulásában, hanem a család funkcionális – vagy a hagyományos értelemben vett – írástudatlansága is. A tanfelügyelőségek felmérései szerint Maros és Hargita megyében is a diákok több mint nyolc százaléka kimaradt a távoktatás minden formájából.
2020. április 27., 22:042020. április 27., 22:04
Maros megyében a diákok 8,7 százalékát nem sikerült semmilyen formában elérni az elmúlt hetekben – mutat rá az a felmérés, amelyet a tanfelügyelőség végzett az elmúlt időszakban.
„Minden iskola megpróbálja megszervezni a kapcsolattartást a diákokkal valamilyen formában, de a felmérésünkből az derült ki, hogy
– mondta el Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese. Számukra készít a tanfelügyelőség egy speciális oktatási tervet, amelynek az lesz a célja, hogy ha elkezdődik az iskola, akkor ők is tudják bepótolni a lemaradást – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
A marosvásárhelyi Alexandru Ioan Cuza Általános Iskolához tartozó besei tanintézményben zömében hátrányos helyzetű, főként roma családok gyerekei járnak. Bodoki Lili, az egyik összevont osztály tanítója megkeresésünkre elmondta, az osztályába beíratott 26 gyerek közül ötöt tudott elérni az elmúlt hetekben.
„Kötelezővé tették az online oktatást, viszont még nem tudjuk pontosan, hogyan valósítjuk meg. Egyötödét tudtam elérni a gyerekeknek. Március közepe óta indítottam egy Facebook- és egy Messenger-csoportot, viszont
– mondta el a pedagógus. Hozzátette, a kötelezővé vált távoktatás ellenőrzésére heti tervet kell készítenie, jelezni, hogy ki kapcsolódott be és ki nem. Próbálja a többiekkel is felvenni a kapcsolatot, hiszen van köztük segítőkész család is, ők viszik a hírt a többiekhez, és küld anyagokat is online, akinek lehet.
„Úgy érzem, hogy az is erőt ad nekik, ha érdeklődöm egyáltalán felőlük. Küldök nekik meséket, verseket, találós kérdéseket akár saját felolvasással, vagy tanult verseket, dalokat, hangos meséket” – sorolja a tanító.
Tóth Imola, a tanintézmény aligazgatója lapunknak elmondta, az iskolába 65 gyerek van beíratva összesen, legtöbben magyar tagozatra járnak. A legnagyobb gondot pedig az okozza, hogy ha elkezdődik egyáltalán az oktatás, őket
meg kell tanítani nekik az alapvető higiéniai szabályokat, ugyanis az iskolából kikerülve, őket teljesen más világ veszi körül, és aszerint viselkednek – mondta el a tanintézet aligazgatója.
Hargita megyében az iskoláktól érkezett jelzések alapján a diákok 91,63 százaléka rendelkezik legalább minimális szinten alkalmas eszközökkel, amelyek használhatók az online oktatásban, és 8,37 százalékuk semmilyen ilyen lehetőséggel nem rendelkezik – tudtuk meg Demeter Leventétől, Hargita megye főtanfelügyelőjétől.
– mondta el a főtanfelügyelő. A tanfelügyelőség rendelkezésére álló adatok szerint 5948 diáknak nem volt lehetősége a megyében, hogy bekapcsolódjon az online foglalkozásokba – részletezte a főtanfelügyelő.
A pótlási lehetőségekkel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Levente elmondta, ha a március 11-e és április 21-e közötti időszakot vesszük alapul, lemaradásról olyan szempontból nem beszélhetünk, hogy ebben a periódusban, a minisztériumi rendelkezések alapján csak az addig tanult tananyag ismétlését és elmélyítését javasolták, illetve a diákok részéről nem volt kötelező ezeken az online foglalkozásokon való részvétel. Ez változott a szünidő után megjelent minisztériumi rendelettel, amely
illetve azt is lehetővé teszi, hogy új tananyagot vegyenek a pedagógusok, valamint azt is, hogy ezekre a tevékenységekre jegyeket kapjanak, amennyiben ebbe a nagykorú diák, vagy a kiskorú diák szülei beleegyeznek – egyelőre nincs elfogadott módszertana, szabályzata az online számonkérésnek és vizsgáztatásnak – fejtette ki Hargita megye főtanfelügyelője.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!