Maroknyi székely gyűlt össze a székely szabadság napján

Marosvásárhelyen a postaréti Székely vértanúk emlékművénél gyűlt össze alig háromszáz ember a Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett emlékezésre.

korábban írtuk

Akik idén is megmutatták, hogy fontos nekik Székelyföld autonómiája

Idén is több százan tartották fontosnak jelen lenni a marosvásárhelyi Postaréten a székely szabadság napja apropóján tartott megemlékezésen és felvonuláson székely zászlókkal, Székelyföld autonómiaigényét hangoztatva.

Idén is többségben voltak az idősebbek a Székely Nemzeti Tanács szervezte, Székelyföld autonómiaigényét hangsúlyozni hivatott eseményen. A rendezvény célja

Mint ismert, 2012 óta március 10-e a székely szabadság napja annak emlékére, hogy 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török János kollégiumi tanárt, Gálffy Mihály ügyvédet és Horváth Károly földbirtokost, akik

Baszkok, katalánok, felső-sziléziaiak is voltak

A Baszk Nemzeti Párt képviseletében Luke Uribe-Etxebarria arról biztosította angol nyelven tartott beszédében a tömeget, hogy

Toni Strubbel, a Katalán Nemzetgyűlés képviseletében érkezett Székelyföldre, és miután magyarul üdvözölte az ünneplőket, angol nyelven folytatta beszédét. Kiemelte, hogy

Lengyelországból Jerzy Gorzelik, a Felső-Szilézia párt elnöke jött el, aki arról beszélt, hogy a felső-sziléziaikhoz hasonlóan, a székelyek is jó helyen vannak, jó időben, és

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke hosszú küzdelemnek nevezte az autonómia-küzdelmet, hiszen 17 év telt el az uniós szintű polgári kezdeményezés elindításától, amely az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos népek jogaira vonatkozik. Az európai polgári kezdeményezést pár napja, március 4-én terjesztették be Európai Parlamentbe.

Az EMSZ elnöke hangsúlyozta, ennek ellenére, megéri küzdeni.

Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy a hazai, illetve a román és a magyar közvéleményben az a kép alakult ki, mintha a székely szabadság napja kizárólag az erdélyi székely-magyar közösség partikuláris ügye volna.

Őt követte az emelvényen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki felolvasta a Székelyföld területi autonómiáját követelő kiáltványukat, amelyet idén is eljuttatnak a román kormánynak, és tájékoztatásképpen Ilie Bolojan ideiglenes államfőnek. A kiáltványban ezúttal is változatlanul kijelentették: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, hanem hasonlóan az európai gyakorlathoz, azt jelenti, hogy

Az emlékmű megkoszorúzása, illetve a magyar és székely himnuszok eléneklése után pedig sorokba rendeződve indultak el a Maros Megyei Prefektusi Hivatal épülete elé, hogy a dokumentumot átnyújtsák a helyi kormánymegbízottnak.

A tömeg idén is a járdán haladva, civilizált sorokban haladt a célpont felé, miközben a Parajdi Fúvószenekar zenélt, néha pedig az „autonómiát” kiáltás is felhangzott. A vonulókat rengeteg rendőr és csendőr kísérte.

Már várta őket a prefektusi hivatal képviselője, aki átvette Izsák Balázstól az autonómiatörekvéseket tartalmazó kiáltványt, majd bement vele a hivatalba, amelyet szintén egy sor csendőr őrzött.

A pénteken frissen beiktatott magyar prefektus, Barabási Antal Szabolcs nem volt jelen az eseményen.