
A paradicsomtermesztő gazdák száma tizenkettőre nőtt az elmúlt három évben Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
Van még kihasználatlan potenciál a zöldségtermesztésben Hargita megyében, noha a térség nem a legideálisabb a melegkedvelő növényfajták termesztésére. A zöldségtermesztés bővülését mégis inkább a kézi munkaerő, illetve a szakértelem hiánya akadályozza, ámbár – a támogatásnak köszönhetően – a paradicsomtermesztésben már vannak sikertörténetek.
2020. január 02., 18:492020. január 02., 18:49
Noha nem egy paradicsomtermő vidék Hargita megye, a De minimis nevű támogatásnak köszönhetően a három éve elindított állami programban már 12 gazda termeszt eredményesen fóliaházas paradicsomot a megyében. A programot kibővítették, és már a fokhagymatermesztésre is számottevő juttatást lehet igényelni – ennek Török Jenő szerint várhatóan a következő esztendőben lesz hatása. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, jelenleg három gazda – egy Csíkkarcfalván, kettő Gyergyószárhegyen – termeszt fokhagymát legalább harminc áras területen.
– vélekedett a szakember.
Mivel melegedett a klíma, vannak termesztők, akik élnek a támogatásigénylés lehetőségével és belefognak a zöldségtermesztésbe – számolt be tapasztalatairól az igazgató –, de összességében mostanáig nem nőtt a zöldséges területek mérete, csupán a struktúrán belül vannak bővülések a támogatások függvényében. Vannak már próbálkozások az étolaj-alapanyagként szolgáló repce termesztésével is, igaz, ebben rizikó is van, mivel hideg vidéknek számít a térség.
„Jó volna kiterjeszteni ezt más növénykultúrákra is, mert ezek a támogatások önbizalmat adnak a termesztőknek” – véli Bölöni Ferenc, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki illetékese. Úgy tudja, a tervek szerint minden fóliaházas zöldségre kiterjesztenék az állami támogatást, de nem a terület alapján folyósítanák azt, hanem az értékesített zöldség árának tíz százalékát kapnák meg többletjuttatásként a gazdák.
„Persze van ebben egy gazdasági fogás is, hiszen nem őstermelőként, hanem bejegyzett vállalkozóként kellene értékesítsék a zöldséget. Csak egy kicsit nehéz Katit táncba vinni, mert az őstermelők félnek a cégnyitástól” – mondta Bölöni.
A paradicsom esetében egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam
Fotó: Pál Árpád
A paradicsom esetében azonban már meghozta az eredményt a De minimis támogatás, hiszen tizenkét gazda – többségükben udvarhelyszékiek – termeszti már a zöldséget fóliaházban, igaz, csak őszi éréssel, a tavaszihoz ugyanis túl hideg ez a térség.
– fogalmazott a szakember. Szerinte is vannak még lehetőségek a zöldségtermesztésben, hiszen gyorsan megtérül a befektetés, a paradicsomot például a termesztőknek gyakran még a piacra sem kell elvinniük, mert helyben felvásárolják tőlük.
Kézi munkaerőből viszont hiány van, és szakértelemre is szükség van a sikeres termesztéshez, leginkább ezek a tényezők jelentenek akadályt a zöldségtermesztés bővülésében. A fokhagyma esetében az induló tőke sem elhanyagolható költség, hiszen 15, 20 lejes kilónkénti áron kell megvásárolni az egy hektárra szükséges 800, 1000 kilogrammnyi ültetőanyagot, ugyanakkor a szakemberek tapasztalatai szerint mindig kell egy-két vállalkozó kedvű gazda, aki belefog a termesztésbe, és majd az ő pozitív példáik által kapnak kedvet mások is az adott növénykultúra termesztéséhez.
A paradicsom esetében egyébként egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam. A fokhagymatermesztésre hektáronként 3000 eurós támogatást kapnak a gazdák. A juttatás értéke egyenes arányban csökken a terület méretével, ami harminc árnál nem lehet kisebb.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
A legrosszabb, amit tehetünk egy tehetetlen embertársunkkal szemben, ha nem teszünk semmit. Az Európai Újraélesztési Nap alkalmából a Hargita megyei tűzoltóság bemutatta az újraélesztés legfontosabb lépéseit és az új protokoll szerinti változásokat.
szóljon hozzá!