
A paradicsomtermesztő gazdák száma tizenkettőre nőtt az elmúlt három évben Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
Van még kihasználatlan potenciál a zöldségtermesztésben Hargita megyében, noha a térség nem a legideálisabb a melegkedvelő növényfajták termesztésére. A zöldségtermesztés bővülését mégis inkább a kézi munkaerő, illetve a szakértelem hiánya akadályozza, ámbár – a támogatásnak köszönhetően – a paradicsomtermesztésben már vannak sikertörténetek.
2020. január 02., 18:492020. január 02., 18:49
Noha nem egy paradicsomtermő vidék Hargita megye, a De minimis nevű támogatásnak köszönhetően a három éve elindított állami programban már 12 gazda termeszt eredményesen fóliaházas paradicsomot a megyében. A programot kibővítették, és már a fokhagymatermesztésre is számottevő juttatást lehet igényelni – ennek Török Jenő szerint várhatóan a következő esztendőben lesz hatása. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, jelenleg három gazda – egy Csíkkarcfalván, kettő Gyergyószárhegyen – termeszt fokhagymát legalább harminc áras területen.
– vélekedett a szakember.
Mivel melegedett a klíma, vannak termesztők, akik élnek a támogatásigénylés lehetőségével és belefognak a zöldségtermesztésbe – számolt be tapasztalatairól az igazgató –, de összességében mostanáig nem nőtt a zöldséges területek mérete, csupán a struktúrán belül vannak bővülések a támogatások függvényében. Vannak már próbálkozások az étolaj-alapanyagként szolgáló repce termesztésével is, igaz, ebben rizikó is van, mivel hideg vidéknek számít a térség.
„Jó volna kiterjeszteni ezt más növénykultúrákra is, mert ezek a támogatások önbizalmat adnak a termesztőknek” – véli Bölöni Ferenc, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki illetékese. Úgy tudja, a tervek szerint minden fóliaházas zöldségre kiterjesztenék az állami támogatást, de nem a terület alapján folyósítanák azt, hanem az értékesített zöldség árának tíz százalékát kapnák meg többletjuttatásként a gazdák.
„Persze van ebben egy gazdasági fogás is, hiszen nem őstermelőként, hanem bejegyzett vállalkozóként kellene értékesítsék a zöldséget. Csak egy kicsit nehéz Katit táncba vinni, mert az őstermelők félnek a cégnyitástól” – mondta Bölöni.
A paradicsom esetében egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam
Fotó: Pál Árpád
A paradicsom esetében azonban már meghozta az eredményt a De minimis támogatás, hiszen tizenkét gazda – többségükben udvarhelyszékiek – termeszti már a zöldséget fóliaházban, igaz, csak őszi éréssel, a tavaszihoz ugyanis túl hideg ez a térség.
– fogalmazott a szakember. Szerinte is vannak még lehetőségek a zöldségtermesztésben, hiszen gyorsan megtérül a befektetés, a paradicsomot például a termesztőknek gyakran még a piacra sem kell elvinniük, mert helyben felvásárolják tőlük.
Kézi munkaerőből viszont hiány van, és szakértelemre is szükség van a sikeres termesztéshez, leginkább ezek a tényezők jelentenek akadályt a zöldségtermesztés bővülésében. A fokhagyma esetében az induló tőke sem elhanyagolható költség, hiszen 15, 20 lejes kilónkénti áron kell megvásárolni az egy hektárra szükséges 800, 1000 kilogrammnyi ültetőanyagot, ugyanakkor a szakemberek tapasztalatai szerint mindig kell egy-két vállalkozó kedvű gazda, aki belefog a termesztésbe, és majd az ő pozitív példáik által kapnak kedvet mások is az adott növénykultúra termesztéséhez.
A paradicsom esetében egyébként egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam. A fokhagymatermesztésre hektáronként 3000 eurós támogatást kapnak a gazdák. A juttatás értéke egyenes arányban csökken a terület méretével, ami harminc árnál nem lehet kisebb.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!