
A paradicsomtermesztő gazdák száma tizenkettőre nőtt az elmúlt három évben Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
Van még kihasználatlan potenciál a zöldségtermesztésben Hargita megyében, noha a térség nem a legideálisabb a melegkedvelő növényfajták termesztésére. A zöldségtermesztés bővülését mégis inkább a kézi munkaerő, illetve a szakértelem hiánya akadályozza, ámbár – a támogatásnak köszönhetően – a paradicsomtermesztésben már vannak sikertörténetek.
2020. január 02., 18:492020. január 02., 18:49
Noha nem egy paradicsomtermő vidék Hargita megye, a De minimis nevű támogatásnak köszönhetően a három éve elindított állami programban már 12 gazda termeszt eredményesen fóliaházas paradicsomot a megyében. A programot kibővítették, és már a fokhagymatermesztésre is számottevő juttatást lehet igényelni – ennek Török Jenő szerint várhatóan a következő esztendőben lesz hatása. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, jelenleg három gazda – egy Csíkkarcfalván, kettő Gyergyószárhegyen – termeszt fokhagymát legalább harminc áras területen.
– vélekedett a szakember.
Mivel melegedett a klíma, vannak termesztők, akik élnek a támogatásigénylés lehetőségével és belefognak a zöldségtermesztésbe – számolt be tapasztalatairól az igazgató –, de összességében mostanáig nem nőtt a zöldséges területek mérete, csupán a struktúrán belül vannak bővülések a támogatások függvényében. Vannak már próbálkozások az étolaj-alapanyagként szolgáló repce termesztésével is, igaz, ebben rizikó is van, mivel hideg vidéknek számít a térség.
„Jó volna kiterjeszteni ezt más növénykultúrákra is, mert ezek a támogatások önbizalmat adnak a termesztőknek” – véli Bölöni Ferenc, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki illetékese. Úgy tudja, a tervek szerint minden fóliaházas zöldségre kiterjesztenék az állami támogatást, de nem a terület alapján folyósítanák azt, hanem az értékesített zöldség árának tíz százalékát kapnák meg többletjuttatásként a gazdák.
„Persze van ebben egy gazdasági fogás is, hiszen nem őstermelőként, hanem bejegyzett vállalkozóként kellene értékesítsék a zöldséget. Csak egy kicsit nehéz Katit táncba vinni, mert az őstermelők félnek a cégnyitástól” – mondta Bölöni.
A paradicsom esetében egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam
Fotó: Pál Árpád
A paradicsom esetében azonban már meghozta az eredményt a De minimis támogatás, hiszen tizenkét gazda – többségükben udvarhelyszékiek – termeszti már a zöldséget fóliaházban, igaz, csak őszi éréssel, a tavaszihoz ugyanis túl hideg ez a térség.
– fogalmazott a szakember. Szerinte is vannak még lehetőségek a zöldségtermesztésben, hiszen gyorsan megtérül a befektetés, a paradicsomot például a termesztőknek gyakran még a piacra sem kell elvinniük, mert helyben felvásárolják tőlük.
Kézi munkaerőből viszont hiány van, és szakértelemre is szükség van a sikeres termesztéshez, leginkább ezek a tényezők jelentenek akadályt a zöldségtermesztés bővülésében. A fokhagyma esetében az induló tőke sem elhanyagolható költség, hiszen 15, 20 lejes kilónkénti áron kell megvásárolni az egy hektárra szükséges 800, 1000 kilogrammnyi ültetőanyagot, ugyanakkor a szakemberek tapasztalatai szerint mindig kell egy-két vállalkozó kedvű gazda, aki belefog a termesztésbe, és majd az ő pozitív példáik által kapnak kedvet mások is az adott növénykultúra termesztéséhez.
A paradicsom esetében egyébként egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam. A fokhagymatermesztésre hektáronként 3000 eurós támogatást kapnak a gazdák. A juttatás értéke egyenes arányban csökken a terület méretével, ami harminc árnál nem lehet kisebb.
Az energiaügyi minisztérium arra kéri a lakosságot, a vállalatokat, a közintézményeket és a termelő-fogyasztókat, hogy augusztus 31-éig önkéntesen csökkentsék az áramfogyasztást este 19 és 23 óra között.
Kórházba szállítottak több embert, mezőgazdasági munkagépek rongálódtak meg, és ideiglenes védelmi rendeleteket is kibocsátottak azután, hogy szombat délután súlyos konfliktus alakult ki Csatószegen egy elsőbbségadási vita nyomán.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta az MTI kérdésére Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön.
Románia nagy részén a hét végéig kánikulára, fokozott hőterhelésre, valamint záporokra és zivatarokra figyelmeztető előrejelzés lesz érvényben – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A kormány két héten belül memorandumot hagy jóvá a napokban átadandó bölcsődék személyzetének alkalmazásáról, hogy ezek az intézmények már ősztől működhessenek – jelentette ki csütörtökön az ügyvivő miniszterelnök.
Júniusban 1,269 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, 2,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki a kánikula miatt, amelyek szombat reggelig lesznek érvényben az ország több mint felében.
Másodfokú viharriasztás van érvényben az ország középső és keleti részére, míg a rendkívüli hőség miatt péntek reggelig vörös jelzésű riasztás van érvényben az ország nyugati megyéiben – közölte csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Véget ért a várakozás, ismét belevethetjük magunkat a Száz év magány történetébe a képernyőkön.
Bizonyos szempontból még jól is jön a mezőgazdaságban a forró, száraz időjárás, hiszen zajlik az őszi búza aratása. A gazdálkodók számára nem a hőhullám okozza a legnagyobb fejfájást, hanem egy egészen más jelenség, amivel nem számoltak.
szóljon hozzá!