
A paradicsomtermesztő gazdák száma tizenkettőre nőtt az elmúlt három évben Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
Van még kihasználatlan potenciál a zöldségtermesztésben Hargita megyében, noha a térség nem a legideálisabb a melegkedvelő növényfajták termesztésére. A zöldségtermesztés bővülését mégis inkább a kézi munkaerő, illetve a szakértelem hiánya akadályozza, ámbár – a támogatásnak köszönhetően – a paradicsomtermesztésben már vannak sikertörténetek.
2020. január 02., 18:492020. január 02., 18:49
Noha nem egy paradicsomtermő vidék Hargita megye, a De minimis nevű támogatásnak köszönhetően a három éve elindított állami programban már 12 gazda termeszt eredményesen fóliaházas paradicsomot a megyében. A programot kibővítették, és már a fokhagymatermesztésre is számottevő juttatást lehet igényelni – ennek Török Jenő szerint várhatóan a következő esztendőben lesz hatása. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, jelenleg három gazda – egy Csíkkarcfalván, kettő Gyergyószárhegyen – termeszt fokhagymát legalább harminc áras területen.
– vélekedett a szakember.
Mivel melegedett a klíma, vannak termesztők, akik élnek a támogatásigénylés lehetőségével és belefognak a zöldségtermesztésbe – számolt be tapasztalatairól az igazgató –, de összességében mostanáig nem nőtt a zöldséges területek mérete, csupán a struktúrán belül vannak bővülések a támogatások függvényében. Vannak már próbálkozások az étolaj-alapanyagként szolgáló repce termesztésével is, igaz, ebben rizikó is van, mivel hideg vidéknek számít a térség.
„Jó volna kiterjeszteni ezt más növénykultúrákra is, mert ezek a támogatások önbizalmat adnak a termesztőknek” – véli Bölöni Ferenc, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki illetékese. Úgy tudja, a tervek szerint minden fóliaházas zöldségre kiterjesztenék az állami támogatást, de nem a terület alapján folyósítanák azt, hanem az értékesített zöldség árának tíz százalékát kapnák meg többletjuttatásként a gazdák.
„Persze van ebben egy gazdasági fogás is, hiszen nem őstermelőként, hanem bejegyzett vállalkozóként kellene értékesítsék a zöldséget. Csak egy kicsit nehéz Katit táncba vinni, mert az őstermelők félnek a cégnyitástól” – mondta Bölöni.
A paradicsom esetében egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam
Fotó: Pál Árpád
A paradicsom esetében azonban már meghozta az eredményt a De minimis támogatás, hiszen tizenkét gazda – többségükben udvarhelyszékiek – termeszti már a zöldséget fóliaházban, igaz, csak őszi éréssel, a tavaszihoz ugyanis túl hideg ez a térség.
– fogalmazott a szakember. Szerinte is vannak még lehetőségek a zöldségtermesztésben, hiszen gyorsan megtérül a befektetés, a paradicsomot például a termesztőknek gyakran még a piacra sem kell elvinniük, mert helyben felvásárolják tőlük.
Kézi munkaerőből viszont hiány van, és szakértelemre is szükség van a sikeres termesztéshez, leginkább ezek a tényezők jelentenek akadályt a zöldségtermesztés bővülésében. A fokhagyma esetében az induló tőke sem elhanyagolható költség, hiszen 15, 20 lejes kilónkénti áron kell megvásárolni az egy hektárra szükséges 800, 1000 kilogrammnyi ültetőanyagot, ugyanakkor a szakemberek tapasztalatai szerint mindig kell egy-két vállalkozó kedvű gazda, aki belefog a termesztésbe, és majd az ő pozitív példáik által kapnak kedvet mások is az adott növénykultúra termesztéséhez.
A paradicsom esetében egyébként egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam. A fokhagymatermesztésre hektáronként 3000 eurós támogatást kapnak a gazdák. A juttatás értéke egyenes arányban csökken a terület méretével, ami harminc árnál nem lehet kisebb.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!