
A paradicsomtermesztő gazdák száma tizenkettőre nőtt az elmúlt három évben Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
Van még kihasználatlan potenciál a zöldségtermesztésben Hargita megyében, noha a térség nem a legideálisabb a melegkedvelő növényfajták termesztésére. A zöldségtermesztés bővülését mégis inkább a kézi munkaerő, illetve a szakértelem hiánya akadályozza, ámbár – a támogatásnak köszönhetően – a paradicsomtermesztésben már vannak sikertörténetek.
2020. január 02., 18:492020. január 02., 18:49
Noha nem egy paradicsomtermő vidék Hargita megye, a De minimis nevű támogatásnak köszönhetően a három éve elindított állami programban már 12 gazda termeszt eredményesen fóliaházas paradicsomot a megyében. A programot kibővítették, és már a fokhagymatermesztésre is számottevő juttatást lehet igényelni – ennek Török Jenő szerint várhatóan a következő esztendőben lesz hatása. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, jelenleg három gazda – egy Csíkkarcfalván, kettő Gyergyószárhegyen – termeszt fokhagymát legalább harminc áras területen.
– vélekedett a szakember.
Mivel melegedett a klíma, vannak termesztők, akik élnek a támogatásigénylés lehetőségével és belefognak a zöldségtermesztésbe – számolt be tapasztalatairól az igazgató –, de összességében mostanáig nem nőtt a zöldséges területek mérete, csupán a struktúrán belül vannak bővülések a támogatások függvényében. Vannak már próbálkozások az étolaj-alapanyagként szolgáló repce termesztésével is, igaz, ebben rizikó is van, mivel hideg vidéknek számít a térség.
„Jó volna kiterjeszteni ezt más növénykultúrákra is, mert ezek a támogatások önbizalmat adnak a termesztőknek” – véli Bölöni Ferenc, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki illetékese. Úgy tudja, a tervek szerint minden fóliaházas zöldségre kiterjesztenék az állami támogatást, de nem a terület alapján folyósítanák azt, hanem az értékesített zöldség árának tíz százalékát kapnák meg többletjuttatásként a gazdák.
„Persze van ebben egy gazdasági fogás is, hiszen nem őstermelőként, hanem bejegyzett vállalkozóként kellene értékesítsék a zöldséget. Csak egy kicsit nehéz Katit táncba vinni, mert az őstermelők félnek a cégnyitástól” – mondta Bölöni.
A paradicsom esetében egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam
Fotó: Pál Árpád
A paradicsom esetében azonban már meghozta az eredményt a De minimis támogatás, hiszen tizenkét gazda – többségükben udvarhelyszékiek – termeszti már a zöldséget fóliaházban, igaz, csak őszi éréssel, a tavaszihoz ugyanis túl hideg ez a térség.
– fogalmazott a szakember. Szerinte is vannak még lehetőségek a zöldségtermesztésben, hiszen gyorsan megtérül a befektetés, a paradicsomot például a termesztőknek gyakran még a piacra sem kell elvinniük, mert helyben felvásárolják tőlük.
Kézi munkaerőből viszont hiány van, és szakértelemre is szükség van a sikeres termesztéshez, leginkább ezek a tényezők jelentenek akadályt a zöldségtermesztés bővülésében. A fokhagyma esetében az induló tőke sem elhanyagolható költség, hiszen 15, 20 lejes kilónkénti áron kell megvásárolni az egy hektárra szükséges 800, 1000 kilogrammnyi ültetőanyagot, ugyanakkor a szakemberek tapasztalatai szerint mindig kell egy-két vállalkozó kedvű gazda, aki belefog a termesztésbe, és majd az ő pozitív példáik által kapnak kedvet mások is az adott növénykultúra termesztéséhez.
A paradicsom esetében egyébként egy tízáras fóliaházas termesztésre 3000 eurós támogatást biztosít az állam. A fokhagymatermesztésre hektáronként 3000 eurós támogatást kapnak a gazdák. A juttatás értéke egyenes arányban csökken a terület méretével, ami harminc árnál nem lehet kisebb.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
A lej–euró árfolyam a következő időszakban mindkét irányba elmozdulhat, és a feszültség mindaddig fennmaradhat, amíg a piacok nem kapnak egyértelmű válaszokat Románia politikai és pénzügyi stabilitásával kapcsolatban – jelentette ki a BNR szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
szóljon hozzá!