
Az évi átlagos 6 Celsius-fokos középhőmérséklet nem igazán kedvez a virágosításnak, Szépvíznek azonban ez nem okoz gondot
Fotó: Gábos Albin
Először hirdették meg – magyarországi mintára – a Virágos Erdély környezetszépítő mozgalmat. Az elnevezés ellenére nemcsak a zöld, de a minden szempontból rendezett településeket díjazta a zsűri: község kategóriában Szépvizet, város kategóriában pedig Sepsiszentgyörgyöt.
2019. október 26., 09:422019. október 26., 09:42
Először nyitotta meg kapuit az erdélyi települések előtt is a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny. Mint a zsűri elnöke, Csemez Attila elmondta, három évvel ezelőtt, amikor a marosvásárhelyi Sapientián oktatott, beszélt a tájépítész hallgatóknak a települések versenyéről, és azt kívánta, mihamarabb dolgozhassanak hasonló projektben.
– mondta a Székelyhonnak Csemez Attila táj- és kertépítész, városépítő mérnök. Hozzátette, zsűritagként itt is azt tapasztalta, hogy bizony egyértelműen kitűnnek azok a települések, ahol szakértő tájépítész dolgozott a kinézeten.
A Virágos Magyarországért mozgalom annak idején azért indult, hogy szebbé, virágosabbá váljanak a települések, az idők folyamán azonban sokat változott a cél,
„Három évtizede Európában is az nyert, aki minél szebb egynyári kiültetésekkel gazdagította települését, manapság azonban egy rendezett településnek csak egyik jellemzője az esztétika és a zöldövezet, mindemellett ökológiai és funkcionális szempontból is rendben kell lennie” – magyarázta a zsűri elnöke.
A Virágos Magyarország idei kiírására összesen 333 magyarországi és külhoni település jelentkezett. Hargita megyéből hat község és város, Tusnádfürdő, Csíkszereda, Gyergyóditró, Felsőboldogfalva, Gyergyóremete és Szépvíz nevezett be a megmérettetésre, Maros és Kovászna megyéből pedig kettő-kettő: Marosszentgyörgy és Szováta, illetve Esztelnek és Sepsiszentgyörgy. Erdélyben egy község és egy város nyerhetett. Mint Csemez Attila zsűrielnöktől megtudtuk,
A 12 éve zsűriző Csemez szerint már az is nagy dolog, hogy a polgármester 2007-ben indított egy helyi vetélkedőt, melynek keretében évről évre jutalmazzák a leggondozottabb kapuk elejét, mindehhez virágokat is biztosítanak, aki pedig megnyeri a legszebb porta versenyt, egy évig adómentességet is élvez. Mindemellett szép, rendezett utcái vannak az 1800 lelkes községnek, rendben vannak a parkok, ápolják a Szent László-hagyományt, és egy évtizede, hogy légvezetékek sem csúfítják a település képét.
– mutatott rá Csemez, aki szerint az örmény házak, a sajtüzem, de a káposztafesztivál léte is sokat nyomott a latban az értékeléskor.
Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere korábban lapunknak elmondta, azért is jelentkeztek a versenyre, mert régóta szívügye a település zöldövezeteinek rendezése, bővítése. „Amikor évekkel ezelőtt polgármester lettem, a településen szinte nem is voltak virágok a kapukon kívül. Azóta ez teljesen megváltozott, sokat foglalkoztunk a község tisztaságával, gondozottságával, rengeteg virágot telepítettünk” – avatott be a községvezető, aki szerint törekvéseik eredményeként ma már rengeteg lakóház előtt láthatók rendezett virágágyások.
Csemez Attila szerint két okból is: egyrészt a város szívében lévő Erzsébet park nyomott sokat a latban, másrészt a várostól 5–6 kilométerre lévő, szalonnasütővel, sípályával, teniszpályákkal ellátott szabadidőközpont.
A Virágos Erdély versenyt idén először hirdették meg, de nem utoljára. A tervek szerint a Virágos Magyarország mozgalmat a jövőben fokozatosan a többi határon túli területre is kiterjesztik majd.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás