Már hat család látogatja naponta azt a Biztos kezdet-házat, amely másodikként nyílt meg Marosszentgyörgyön a Gyulafehérvári Caritas Biztos kezdet egy biztos jövőért projektje keretében. A központba a nehezebb helyzetben lévő kisgyermekes családokat és várandós nőket várják, és abban segítik őket, hogy a gyerekek jobb eséllyel indulhassanak el az életbe.
2022. augusztus 09., 16:572022. augusztus 09., 16:57
2022. augusztus 09., 16:572022. augusztus 09., 16:57
Segítséget szeretnének nyújtani ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek jobb eséllyel indulhassanak el az életbe
Fotó: Rab Zoltán
Már hat család látogatja naponta azt a Biztos kezdet-házat, amely másodikként nyílt meg Marosszentgyörgyön a Gyulafehérvári Caritas Biztos kezdet egy biztos jövőért projektje keretében. A központba a nehezebb helyzetben lévő kisgyermekes családokat és várandós nőket várják, és abban segítik őket, hogy a gyerekek jobb eséllyel indulhassanak el az életbe.
2022. augusztus 09., 16:572022. augusztus 09., 16:57
Segítséget szeretnének nyújtani ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek jobb eséllyel indulhassanak el az életbe
Fotó: Rab Zoltán
Júniusban Gyergyóalfaluban nyitották meg az első Biztos kezdet-házat, most Marosszentgyörgyön nyílhatott meg a második, amelyet hivatalosan kedden adtak át a használóinak. A marosszentgyörgyi központ is a Caritas Biztos kezdet egy biztos jövőért projektje keretében valósulhatott meg, amelyet főként Norvég Alapokból finanszíroztak.
Fotó: Rab Zoltán
A központ megnyitóján Sófalvi Szabolcs polgármester hangot adott abbéli örömének, hogy a községben nem csak a látható dolgokra tudnak figyelni, hanem a láthatatlanokra is, ahogy Ludescher László, Caritas-igazgató is megfogalmazta: „nem csak infrastruktúrába, hanem emberekbe is fektetnek.”
– fogalmazta meg a Biztos kezdet-ház létjogosultságát a polgármester, miközben rámutatott, hogy
„Amint a ház neve is mutatja, ha biztosan jól indul egy kisgyerek élete, nagyobb a garancia arra, hogy később is jól menjen neki, jobban integrálódjon az óvodába, a közösségbe” – vélekedett Sófalvi Szabolcs. Hozzátette:
Fotó: Rab Zoltán
Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a statisztikai adatok szerint az ország lakossága folyamatosan csökken:
„A relatív szerénység a lakosság közel egynegyedét – 23,4 százalékát – érinti, viszont a gyerekek körében ez eléri a 34 százalékot is. Ráadásul azoknak a családoknak, ahol három vagy több gyereket nevelnek, 41 százalékát érinti a szegénység.
– mondta az igazgató, rámutatva, hogy a Biztos kezdet központok révén hátrányos helyzetű családoknak nyújtanak olyan szolgáltatásokat, hogy a gyerekeik ne maradjanak le sem fizikai, sem szellemi fejlődésben a kortársaiktól. Hozzátette:
Fotó: Rab Zoltán
A megnyitón Márton Melánia projektfelelős elmondta, a Biztos kezdet a biztos jövőért projekt keretében több vidéki településen alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítanak a nehéz helyzetben lévő kisgyerekes és a babát váró családoknak.
Ezek létrejötte és működése egy 3 millió 586 ezer lejes projektből valósul meg, amelynek nagy részét – több mint 3 millió eurót – a Norvég Alapokból fedezik, de a román állam is támogatja azt 537 900 lejjel, valamint a Caritas önrésze 186 ezer lej. Amellett, hogy a központokat létrehozták,
Fotó: Rab Zoltán
Emellett huszonketten alkotják a Biztos kezdet csapatát, településenként van négy szakember: egy szociális munkás, egy pedagógus, egy pszichológus és egy közösségi asszisztens segítségére számíthatnak a központba bejárók.
– jelentette ki Márton Melánia, jelezve, hogy a helyieket is szívesen látják önkéntesként a tevékenységekre.
Fotó: Rab Zoltán
Borbély Ildikó szakmai koordinátor hangsúlyozta, hogy a projektben az az igazán újszerű, hogy nem csak a kisgyerekesekről szól, hanem már a várandósokról is, hiszen
„Mi családokkal foglalkozunk, a gyerekek a szülőkkel együtt jönnek be, éppen azért, mert az a célunk, hogy a szülői kompetenciákat továbbfejlesszük, megerősítsük, hogy az a kis egység, a család egyre jobban működhessen” – mutatott rá Borbély Ildikó.
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!