Nem kell számolni az áramszüneteket, a szolgáltató automatikusan kell kárpótolja a fogyasztókat a túl gyakori kiesésekért. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Már a három másodpercnél hosszabb, meghatározott számú áramkiesés után is kártérítést kell fizessenek az áramszolgáltatók a fogyasztóknak. Az ezt előíró rendelet már érvénybe lépett és kárpótlást ír elő a feszültségtúllépésre is, a telefonos ügyfélszolgálatos hívásátvétel elhúzódására pedig bírságot. A fogyasztók számát tekintve arányaiban nem nagy a kártérítésfizetések száma az országban, de vannak térségek, ahol az elavult hálózatok miatt ez gyakrabban előfordul, mint máshol – mondta el lapunknak Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
2021. augusztus 09., 12:222021. augusztus 09., 12:22
2021. augusztus 09., 12:552021. augusztus 09., 12:55
Az ANRE rendelete értelmében már a három másodperctől három percig terjedő gyakori áramszünetek esetén is kártérítésre jogosultak a fogyasztók. A szabályozás értelmében
az áramszolgáltató vállalatok nagyfeszültségű hálózatán lévő egységek 300 lejes kártérítést kell kapjanak, ha az említett hosszúságú áramkiesések száma meghaladja a tízet egy év alatt.
A közepes feszültségű hálózatokra kapcsolt fogyasztók esetében a kártérítés értéke tíz lej, ha az áramszünetek száma túllépi a tízet egy hét alatt.
Az alacsony feszültségű hálózatok fogyasztói hasonló számú üzemzavar esetén ötlejes kárpótlásra jogosultak. Ebbe a kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók.
– magyarázta Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Azt is elmondta, hogy a fogyasztók nem kell bejelentsék kártérítési igényüket, ez egy automatikusan zajló folyamat. Az elosztóhálózat üzemeltetőjének a megadott határértékek túllépését követő 15 napon belül értesíteni kell a szolgáltatót, akivel szerződéses viszonyban állnak a fogyasztók, ez utóbbinak pedig legkésőbb 30 napon belül ki kell fizetnie a kártérítéseket. Ez úgy történik, hogy
Az ANRE a pozitív feszültségingadozás megengedett felső határértékét is a felére csökkenti, ez az előírás 2022. január elsejétől lép alkalmazásba. A szabályozás értelmében az alacsony feszültségű hálózatok esetében az eddigi +10 százalékról +5 százalékra csökken a feszültségnövekedés megengedett felső határértéke a névleges feszültség heti mérésének eredményéhez képest. Tehát
Noha a rendelet saját költségen történő mérőberendezések felszerelését is lehetővé teszi a fogyasztók számára – amint azt kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán elmondta –, ez inkább a vállalatok számára szól, hiszen egy ilyen berendezés több ezer euróba kerül. A lakossági fogyasztóknak ugyanakkor érdemes tudniuk, hogy a megengedettnél nagyobb feszültségnövekedés esetén nem automatikusan jár majd a kártérítés. Ha ilyen jellegű üzemzavarra utaló jelet észlelnek, értesíteniük kell a szolgáltatót, amely köteles kivizsgálni a helyzetet.
A rendelet értelmében a kompenzáció értéke jogi személyek esetében 270 lej, ha azok a 110kV-os hálózatok fogyasztói, azaz ipari fogyasztók. A közepes és alacsony feszültségű hálózatok jogi személyiségű fogyasztóinak 130 lej jár a megengedettnél nagyobb feszültségtúllépésért minden mérési időszakra. Természetes személyek esetében ez az érték 270 lej, ha 110kV-os hálózaton lévő fogyasztók, illetve 70 lej, amennyiben közepes vagy alacsony feszültségű hálózatot használnak.
Egy kiterjedt hálózati meghibásodás miatt több ezer székelyudvarhelyi fogyasztó maradt áram nélkül hétfőn hajnalban, és rövidesen sok háztartásban leállt a vízszolgáltatás is, ugyanis nem működnek a vízműrendszer nyomásfokozói.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság azt is megszabta, hogy mennyi időn belül kell megtörténjen a hívásátvétel a szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatain. Az előírás értelmében
a hívás kezdeményezését követő 30 másodpercen belül a kliens kapcsolatba kell kerüljön a call center nem humán operátorával, magyarán a robottal.
A hívásátvételtől számított 180 másodpercen belül lehetőséget kell kapjon az ügyfél arra, hogy kiválaszthassa a kapcsolatfelvételt egy humán operátorral, és legfeljebb 20 percen belül ennek meg is kell történnie.
Ezeknek az időintervallumoknak a betartását mindeddig csak figyelemmel kísérték, ám ezentúl már tízezertől kétszázezer lejig terjedő pénzbírságot kockáztatnak a szolgáltatók ügyfeleiknek az említett időintervallumokon túli várakoztatásáért. Kártérítést ilyen esetben azonban nem kap a fogyasztó, ugyanis sok esetben nem tudják azonosítani a telefonálót.
Áramingadozás okozta meghibásodás miatt hétfőn délután négy órától meghatározatlan ideig szünetelni fog a vízszolgáltatás Székelyudvarhely, illetve Boldogfalva és Bögöz község egész területén – tájékoztat közleményben a Harvíz szolgáltató.
Az áramkiesések esetében egyébként az új szabályozás újdonsága a rövid, három másodperctől három percig terjedő üzemzavarok esetére meghatározott kártérítés, a hosszabb kiesésekre már eddig is kompenzációt kellett fizessenek a szolgáltatók.
Kompenzációra jogosultak ugyanakkor abban az esetben is, ha túl gyakoriak – városon évente több mint nyolc, vidéken pedig több mint tizenkettő – a hosszas és előre be nem jelentett áramszünetek. Ez alól kivételt képeznek azok az üzemzavarok, amelyek nem a szolgáltató hibájából, hanem szélsőséges időjárási jelenségek miatt következtek be. Ez esetben 48 óra alatt kell helyreállítsa a szolgáltatást az elosztóhálózat üzemeltetője a lakott településeken.
A kártérítések számával kapcsolatban kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán elmondta, ahhoz képest, hogy több mint 9 millió fogyasztó van az országban, arányaiban nem túl gyakoriak a kártérítés-fizetések. „Nyilván, ha egyénenként megkérdeznénk a fogyasztókat arról, hogy milyen kellemetlenségeik voltak az áramkiesések miatt, akkor az egyet is soknak tartanák, hiszen minden egyes ilyen áramingadozás, kiesés vagy minőségi probléma az áramszolgáltatásban kellemetlen” – fogalmazott. Ugyanakkor azt is elmondta, vannak olyan térségek, ahol gyakoribbak a kártérítés-fizetések, mert ott nem történtek nagyobb beruházások, felújítások az áramszolgáltatási hálózatokon.
Illegális faanyag-szállítót fogtak el a szászrégeni rendőrök szerdára virradóra. Az elkövetők közel 26 köbméter faanyaggal szállítottak többet, mint amennyiről el tudtak számolni.
Több mint 2,5 millió lej értékben vásárolhat orvosi eszközöket a Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórház az egészségügyi minisztérium és egy helyi vállalkozó jóvoltából – derült ki Kézdivásárhely önkormányzati képviselő-testületének szerdai rendes ülésén.
Maros, Hunyad, Bihar és Ilfov megyében tizenkilenc helyszínen tartottak házkutatást kedden a Maros megyei rendőrség munkatársai bizalommal való visszaélés gyanújával egy lízingszerződésekkel kapcsolatos ügyben.
A hazai családpolitikában nagy szükség van az ikres szülőkre vonatkozó támogatások bevezetésére. Csép Éva Andrea, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának alelnöke szerdán beszélt az általa kezdeményezett törvénytervezetről.
Aláírta Bukarestben Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a duális szakoktatás megerősítését és a taplocai iskolai kampusz felújítását szolgáló 121,67 millió lejes óriáspályázat finanszírozási szerződését.
Másodfokon is megnyerte a szentegyházi városvezetés a helyi strandot működtető cég elleni kilakoltatási pert, az ítélet végleges – jelentette be Facebook-oldalán Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere.
Március 27-én van a színházi világnap, ennek tiszteletére megnéztük, hogy hogyan ünnepelnek Székelyföld nagyobb színházai. A színházi ünnep alkalmából az előadások előtt felolvassák a világnap nemzetközi üzenetét.
Sepsiszentgyörgyön sok a jó zenész, ezért a Szent György Napok szervezőinek mindig fejtörést okoz, hogy kinek szakítsanak ki a szűkre szabott főszínpadi fő műsoridőből. A szerdai sajtótájékoztatón az idei fellépők közül hárman is jelen voltak.
Közzétette az átlagos óránkénti munkaerőköltségre vonatkozó adatait az Európai Statisztikai Hivatal. A jó az, hogy benne van Románia is, a rossz, hogy hogyan.
A brit légierő hat vadászgépe érkezett négy hónapos járőrszolgálatra Romániába – tudatta szerdán a román védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!