
Nem kell számolni az áramszüneteket, a szolgáltató automatikusan kell kárpótolja a fogyasztókat a túl gyakori kiesésekért. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Már a három másodpercnél hosszabb, meghatározott számú áramkiesés után is kártérítést kell fizessenek az áramszolgáltatók a fogyasztóknak. Az ezt előíró rendelet már érvénybe lépett és kárpótlást ír elő a feszültségtúllépésre is, a telefonos ügyfélszolgálatos hívásátvétel elhúzódására pedig bírságot. A fogyasztók számát tekintve arányaiban nem nagy a kártérítésfizetések száma az országban, de vannak térségek, ahol az elavult hálózatok miatt ez gyakrabban előfordul, mint máshol – mondta el lapunknak Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
2021. augusztus 09., 12:222021. augusztus 09., 12:22
2021. augusztus 09., 12:552021. augusztus 09., 12:55
Az ANRE rendelete értelmében már a három másodperctől három percig terjedő gyakori áramszünetek esetén is kártérítésre jogosultak a fogyasztók. A szabályozás értelmében
az áramszolgáltató vállalatok nagyfeszültségű hálózatán lévő egységek 300 lejes kártérítést kell kapjanak, ha az említett hosszúságú áramkiesések száma meghaladja a tízet egy év alatt.
A közepes feszültségű hálózatokra kapcsolt fogyasztók esetében a kártérítés értéke tíz lej, ha az áramszünetek száma túllépi a tízet egy hét alatt.
Az alacsony feszültségű hálózatok fogyasztói hasonló számú üzemzavar esetén ötlejes kárpótlásra jogosultak. Ebbe a kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók.
– magyarázta Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Azt is elmondta, hogy a fogyasztók nem kell bejelentsék kártérítési igényüket, ez egy automatikusan zajló folyamat. Az elosztóhálózat üzemeltetőjének a megadott határértékek túllépését követő 15 napon belül értesíteni kell a szolgáltatót, akivel szerződéses viszonyban állnak a fogyasztók, ez utóbbinak pedig legkésőbb 30 napon belül ki kell fizetnie a kártérítéseket. Ez úgy történik, hogy
Az ANRE a pozitív feszültségingadozás megengedett felső határértékét is a felére csökkenti, ez az előírás 2022. január elsejétől lép alkalmazásba. A szabályozás értelmében az alacsony feszültségű hálózatok esetében az eddigi +10 százalékról +5 százalékra csökken a feszültségnövekedés megengedett felső határértéke a névleges feszültség heti mérésének eredményéhez képest. Tehát
Noha a rendelet saját költségen történő mérőberendezések felszerelését is lehetővé teszi a fogyasztók számára – amint azt kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán elmondta –, ez inkább a vállalatok számára szól, hiszen egy ilyen berendezés több ezer euróba kerül. A lakossági fogyasztóknak ugyanakkor érdemes tudniuk, hogy a megengedettnél nagyobb feszültségnövekedés esetén nem automatikusan jár majd a kártérítés. Ha ilyen jellegű üzemzavarra utaló jelet észlelnek, értesíteniük kell a szolgáltatót, amely köteles kivizsgálni a helyzetet.
A rendelet értelmében a kompenzáció értéke jogi személyek esetében 270 lej, ha azok a 110kV-os hálózatok fogyasztói, azaz ipari fogyasztók. A közepes és alacsony feszültségű hálózatok jogi személyiségű fogyasztóinak 130 lej jár a megengedettnél nagyobb feszültségtúllépésért minden mérési időszakra. Természetes személyek esetében ez az érték 270 lej, ha 110kV-os hálózaton lévő fogyasztók, illetve 70 lej, amennyiben közepes vagy alacsony feszültségű hálózatot használnak.

Egy kiterjedt hálózati meghibásodás miatt több ezer székelyudvarhelyi fogyasztó maradt áram nélkül hétfőn hajnalban, és rövidesen sok háztartásban leállt a vízszolgáltatás is, ugyanis nem működnek a vízműrendszer nyomásfokozói.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság azt is megszabta, hogy mennyi időn belül kell megtörténjen a hívásátvétel a szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatain. Az előírás értelmében
a hívás kezdeményezését követő 30 másodpercen belül a kliens kapcsolatba kell kerüljön a call center nem humán operátorával, magyarán a robottal.
A hívásátvételtől számított 180 másodpercen belül lehetőséget kell kapjon az ügyfél arra, hogy kiválaszthassa a kapcsolatfelvételt egy humán operátorral, és legfeljebb 20 percen belül ennek meg is kell történnie.
Ezeknek az időintervallumoknak a betartását mindeddig csak figyelemmel kísérték, ám ezentúl már tízezertől kétszázezer lejig terjedő pénzbírságot kockáztatnak a szolgáltatók ügyfeleiknek az említett időintervallumokon túli várakoztatásáért. Kártérítést ilyen esetben azonban nem kap a fogyasztó, ugyanis sok esetben nem tudják azonosítani a telefonálót.

Áramingadozás okozta meghibásodás miatt hétfőn délután négy órától meghatározatlan ideig szünetelni fog a vízszolgáltatás Székelyudvarhely, illetve Boldogfalva és Bögöz község egész területén – tájékoztat közleményben a Harvíz szolgáltató.
Az áramkiesések esetében egyébként az új szabályozás újdonsága a rövid, három másodperctől három percig terjedő üzemzavarok esetére meghatározott kártérítés, a hosszabb kiesésekre már eddig is kompenzációt kellett fizessenek a szolgáltatók.
Kompenzációra jogosultak ugyanakkor abban az esetben is, ha túl gyakoriak – városon évente több mint nyolc, vidéken pedig több mint tizenkettő – a hosszas és előre be nem jelentett áramszünetek. Ez alól kivételt képeznek azok az üzemzavarok, amelyek nem a szolgáltató hibájából, hanem szélsőséges időjárási jelenségek miatt következtek be. Ez esetben 48 óra alatt kell helyreállítsa a szolgáltatást az elosztóhálózat üzemeltetője a lakott településeken.
A kártérítések számával kapcsolatban kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán elmondta, ahhoz képest, hogy több mint 9 millió fogyasztó van az országban, arányaiban nem túl gyakoriak a kártérítés-fizetések. „Nyilván, ha egyénenként megkérdeznénk a fogyasztókat arról, hogy milyen kellemetlenségeik voltak az áramkiesések miatt, akkor az egyet is soknak tartanák, hiszen minden egyes ilyen áramingadozás, kiesés vagy minőségi probléma az áramszolgáltatásban kellemetlen” – fogalmazott. Ugyanakkor azt is elmondta, vannak olyan térségek, ahol gyakoribbak a kártérítés-fizetések, mert ott nem történtek nagyobb beruházások, felújítások az áramszolgáltatási hálózatokon.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!