Már a rövid áramkiesések miatt is kárpótlást kell fizessenek az áramszolgáltatók

– magyarázta Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Azt is elmondta, hogy a fogyasztók nem kell bejelentsék kártérítési igényüket, ez egy automatikusan zajló folyamat. Az elosztóhálózat üzemeltetőjének a megadott határértékek túllépését követő 15 napon belül értesíteni kell a szolgáltatót, akivel szerződéses viszonyban állnak a fogyasztók, ez utóbbinak pedig legkésőbb 30 napon belül ki kell fizetnie a kártérítéseket. Ez úgy történik, hogy

Az ANRE a pozitív feszültségingadozás megengedett felső határértékét is a felére csökkenti, ez az előírás 2022. január elsejétől lép alkalmazásba. A szabályozás értelmében az alacsony feszültségű hálózatok esetében az eddigi +10 százalékról +5 százalékra csökken a feszültségnövekedés megengedett felső határértéke a névleges feszültség heti mérésének eredményéhez képest. Tehát

Noha a rendelet saját költségen történő mérőberendezések felszerelését is lehetővé teszi a fogyasztók számára – amint azt kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán elmondta –, ez inkább a vállalatok számára szól, hiszen egy ilyen berendezés több ezer euróba kerül. A lakossági fogyasztóknak ugyanakkor érdemes tudniuk, hogy a megengedettnél nagyobb feszültségnövekedés esetén nem automatikusan jár majd a kártérítés. Ha ilyen jellegű üzemzavarra utaló jelet észlelnek, értesíteniük kell a szolgáltatót, amely köteles kivizsgálni a helyzetet.

A rendelet értelmében a kompenzáció értéke jogi személyek esetében 270 lej, ha azok a 110kV-os hálózatok fogyasztói, azaz ipari fogyasztók. A közepes és alacsony feszültségű hálózatok jogi személyiségű fogyasztóinak 130 lej jár a megengedettnél nagyobb feszültségtúllépésért minden mérési időszakra. Természetes személyek esetében ez az érték 270 lej, ha 110kV-os hálózaton lévő fogyasztók, illetve 70 lej, amennyiben közepes vagy alacsony feszültségű hálózatot használnak.

korábban írtuk

Szakaszosan harmincezer Hargita megyei fogyasztónál okozott áramkimaradást a viharos időjárás

Egy kiterjedt hálózati meghibásodás miatt több ezer székelyudvarhelyi fogyasztó maradt áram nélkül hétfőn hajnalban, és rövidesen sok háztartásban leállt a vízszolgáltatás is, ugyanis nem működnek a vízműrendszer nyomásfokozói.

Borsos bírság a hosszas várakoztatásért

Az Országos Energiaszabályozó Hatóság azt is megszabta, hogy mennyi időn belül kell megtörténjen a hívásátvétel a szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatain. Az előírás értelmében

• a hívás kezdeményezését követő 30 másodpercen belül a kliens kapcsolatba kell kerüljön a call center nem humán operátorával, magyarán a robottal.

• A hívásátvételtől számított 180 másodpercen belül lehetőséget kell kapjon az ügyfél arra, hogy kiválaszthassa a kapcsolatfelvételt egy humán operátorral, és legfeljebb 20 percen belül ennek meg is kell történnie.

Ezeknek az időintervallumoknak a betartását mindeddig csak figyelemmel kísérték, ám ezentúl már tízezertől kétszázezer lejig terjedő pénzbírságot kockáztatnak a szolgáltatók ügyfeleiknek az említett időintervallumokon túli várakoztatásáért. Kártérítést ilyen esetben azonban nem kap a fogyasztó, ugyanis sok esetben nem tudják azonosítani a telefonálót.

korábban írtuk

Elveszik a vizet Székelyudvarhelyen és még két községben, villany megint nincs a központban

Áramingadozás okozta meghibásodás miatt hétfőn délután négy órától meghatározatlan ideig szünetelni fog a vízszolgáltatás Székelyudvarhely, illetve Boldogfalva és Bögöz község egész területén – tájékoztat közleményben a Harvíz szolgáltató.

Egyes térségekben gyakoribbak a kártérítések

Az áramkiesések esetében egyébként az új szabályozás újdonsága a rövid, három másodperctől három percig terjedő üzemzavarok esetére meghatározott kártérítés, a hosszabb kiesésekre már eddig is kompenzációt kellett fizessenek a szolgáltatók.

Kompenzációra jogosultak ugyanakkor abban az esetben is, ha túl gyakoriak – városon évente több mint nyolc, vidéken pedig több mint tizenkettő – a hosszas és előre be nem jelentett áramszünetek. Ez alól kivételt képeznek azok az üzemzavarok, amelyek nem a szolgáltató hibájából, hanem szélsőséges időjárási jelenségek miatt következtek be. Ez esetben 48 óra alatt kell helyreállítsa a szolgáltatást az elosztóhálózat üzemeltetője a lakott településeken.

A kártérítések számával kapcsolatban kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán elmondta, ahhoz képest, hogy több mint 9 millió fogyasztó van az országban, arányaiban nem túl gyakoriak a kártérítés-fizetések. „Nyilván, ha egyénenként megkérdeznénk a fogyasztókat arról, hogy milyen kellemetlenségeik voltak az áramkiesések miatt, akkor az egyet is soknak tartanák, hiszen minden egyes ilyen áramingadozás, kiesés vagy minőségi probléma az áramszolgáltatásban kellemetlen” – fogalmazott. Ugyanakkor azt is elmondta, vannak olyan térségek, ahol gyakoribbak a kártérítés-fizetések, mert ott nem történtek nagyobb beruházások, felújítások az áramszolgáltatási hálózatokon.