Élete során jövőt épített, ő „ásta ki” a Nagy Imre Általános Iskola alapjait. Több évtizedes oktatói tevékenysége nyomán számos diák került ki felkészülten a nagybetűs életbe. Maradandó pedagógusi munkájáért október közepén Ezüstgyopár-díjjal tüntették ki, elismerve kiváló szakmai tudását, fáradtságot nem ismerő aktivitását.
2011. november 16., 16:252011. november 16., 16:25
2011. november 16., 19:142011. november 16., 19:14
Mandel László (fotó) saját bevallása szerint már kisgyermekkora óta készült a pedagógusi pályára, ahogy mesélte, szinte belenőtt a szakmába, ugyanis szülei az egykori 1-es számú iskola (ma Petőfi Sándor) emeleti részén lévő szolgálati lakásban laktak, így akarva akaratlanul, az iskolában nevelkedett. A nyugdíjas pedagógus élete nagy részét a megyeszékhelyen töltötte, viszont nem Szeredában született, hanem Brassóban, az akkori Sztálinvárosban. Kétéves korában költöztek a szülők Csíkszék központjába.
Általános iskoláit az 1-es számú tanintézetben (Petőfi Sándor Általános Iskola) végezte, a középiskolát (1960 és 1964 között) pedig az 1990-től Márton Áron püspök nevét viselő gimnáziumban. Mandel megemlítette: az ő évfolyamuk volt az első, amikor román tagozatot is indítottak a gimnáziumban. Érettségi után több osztálytársával együtt a brassói egyetem autó és traktormérnöki szakára próbáltak felvételizni, viszont a román nyelvű tételek félreértése miatt, nem érték el a megfelelő pontszámot, így a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola matematika karára vizsgáztak sikerrel, azzal az elképzeléssel, hogy egy év múlva újra próbálkoznak a céhes városban. Végül annyira megkedvelték a marosszéki tanintézményt, hogy ott ragadtak. Későbbi feleségével, Magdolnával is a főiskolai években ismerkedett meg.
A Radnán teljesített katonai szolgálat után 1968 februárjában állt munkába, az Arad megyei Vadász községben. Feleségével, aki Arad megyei származású, úgy gondolták, hogy új életüket egy melegebb éghajlatú vidéken kezdik – mesélte mosolyogva Mandel László. A nyugat-erdélyi megyében viszont azzal a problémával szembesültek, hogy sorra szüntették meg a magyar tannyelvű iskolákat, szakokat. Ezért vándorolni kényszerültek, így kerültek Zimándra, majd Kisiratosra. Az Arad megyei évek alatt született meg két fiúgyermekük, a lányuk viszont már Csíkban, ugyanis azt a döntést hozták, hogy Hargita megyébe költöznek – magyarázta a nyugalmazott matematikatanár.
Ő 1972-től 1980-ig a csíkszentmihályi általános iskolában tanított, felesége pedig Szépvízen, ahol lakhatósági lehetőséget kaptak az örmény papi lakban. A megyeközpontba 1980-ban költöztek, akkor lett a Csíksomlyói Gyermekotthon matematikatanára, majd 1981-től aligazgatója. 1986. szeptember 1-jén kezdte meg áldásos tevékenységét a csíkszeredai 9-es Általános Iskolában. 89-ben ott érték a változások is. Az akkori karácsonyt az iskolában töltötte, két fiával, vigyázva, hogy ne jöjjenek a terroristák – emlékezett vissza a nyugdíjas tanár. Akkoriban döntötték el azt, hogy a 9-es iskolát otthagyják a román tagozatnak, és a 12-es iskolával közösen egy külön magyar tannyelvű iskolát hoznak létre, annak az elkezdett épületnek az alapjain, amit még az átkosban fektettek le, de az építkezést abbahagyták. Így kezdődött a Nagy Imre Általános Iskola építése. Ezalatt a 64 osztály 2060 tanulója a város egyéb iskoláiban szétszórva tanult. Aztán1991. április 13-án már az új épületben kezdhették meg a harmadik évharmadot. Kezdetben a tornateremről lemondtak, hogy a tantermek hamarabb meglegyenek, de néhány év múlva a sportpálya is felépült – sorolta az iskola születésének fontos eseményeit Mandel, aki a Nagy Imre Általános Iskola első igazgatója lett 1990-ben, aligazgatók pedig Orbán László és Téglás Sándor.
A Nagy Imre Általános Iskola megszületése és fejlődése egybeesik Mandel László igazgatói munkásságával
„A legnehezebb pont az a fél év volt, amíg épült az iskola. A munkások megfeszített munkatempóban este 11-ig dolgoztak, mert büszkék voltak rá, hogy magyar iskolát építhetnek. Az oktatás sokáig három váltásban történt, majd szinte tíz éven keresztül két váltásban tanítottak” – részletezte az iskola egykori igazgatója. Hozzáfűzte: a többi között az iskola felszerelésében óriási segítséget nyújtott a csíkszeredai református egyházközség, ugyanakkor köszönet illeti László Pál néhai polgármestert, aki mindent megmozgatott a tanintézmény megvalósítása érdekében.
Mandel László több évtizedes pedagógiai tevékenysége alatt számos megyei szintű matematikatábort szervezett Homoródfürdőn, Borszéken és Tusnádon, volt, mikor 1200 gyermek is részt vett a táborozásokon. A csíki körzetben a 80-as években a matek módszertani kör vezetője volt, ezenkívül rendezett jégkarneválokat, sporteseményeket, és megalapozta a testvériskolai kapcsolatokat magyarországi települések (Rédics, Dunaújváros, Szeged, Makó, Kisbárapáti, Zákányszék, Újkígyós, Szombathely) tanintézeteivel. Több esztendőn keresztül többedmagával megszervezte az Ötágú síp elnevezésű tábort. A megnevezést Illyés Gyulától kölcsönözték. A táborozásokat mindig más helyszíneken (Magyarország, Felvidék, Erdély) tartották. A gyermekek között akkor kialakult ismeretségek, barátságok ma is tartanak.
Mandel 2009 júniusáig volt a tanintézet igazgatója. Lemondását követően még egy esztendőt tanított, majd 2010-ben nyugdíjba vonult. Elmondta, a rendszerváltás nagy lökést adott a demokratizálási folyamathoz, és nagy lelkesedéssel töltötte el őket az a tudat, hogy lehet magyar iskolát alapítani. Számára az ér a legtöbbet, ha munkáját értékelik, mert jóleső érzés, mikor az ember nem dolgozik hiába – fűzte hozzá. Megjegyezte: nagy meglepetésként érte az Ezüstgyopár-díjjal való kitüntetés, amely erkölcsileg rangot és elismerést ad.
Mandel László matematikatanár, iskolaigazgató hosszú pedagógusi pályája során számos díjban, kitüntetésben és szakmai elismerésben részesült: 1971 – véglegesített tanár, 1977 – II. didaktikai fokozat, 1985 – kitüntetett tanár, él-pedagógusi fokozat, 1989 – I. didaktikai fokozat, 1995 – kitüntetett tanár fokozat, 2011 – Ezüstgyopár-díj. 2004-től a visegrádi Szent György lovagrend dél-erdélyi priorátusának alapító tagja.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
szóljon hozzá!