Magyar területnagyobbodások etnikai elvek alapján

Veress Dávid és Vincze Gábor

Vincze Gábor előadásában felvázolta a bécsi döntésekhez vezető eseményeket, külpolitikai helyzetet, melyeket a két világháború közötti magyar politikai osztály ügyes, határozott, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó külpolitikával sikeresen kihasznált, az anyaországhoz csatolva azokat a többségében magyarok által lakott vidékeket, amiket a gyalázatos trianoni diktátum szakított el.

Az előadó rámutatott arra, hogy a trianoni diktátumot követően az utódállamok mindet elkövettek annak érdekében, hogy a magyarság részarányát csökkentsék. Módszereik közé tartoztak a kiutasítások, elüldözések, kolonizációk, népszámlálási trükkök, állampolgárság meg nem adása, erőltetett asszimiláció valamint a gazdasági ellehetetlenítés.

A 20. század 30-as éveiben Európában olyan fordulatok történtek, melyek megingatták a versailles-i „békeművet”. Budapest számára lehetőség adódott revíziós politikájának megvalósítására. A magyar reálpolitikusoknak nem volt célja a Szent István-i birodalom visszaállítása, viszont egy etnikai alapon történő méltányos határmódosításra mindenképpen törekedtek. Budapest a magyar többségű területeket követelte vissza.

A hitleri Németország nem támogatta a magyar revíziós törekvéseket, ugyanakkor Olaszország, amit Ciano képviselt a tárgyalásokon, támogatta a magyar követeléseket. Az egyezkedések az első (1938) és a második (1940) bécsi döntésekhez vezettek, melynek eredménye a többé-kevésbé az etnikai határokat figyelembe vevő, a magyarság számára igazságosnak számító határmódosítás, hisz a magyarlakta tömbök visszakerültek az anyaországhoz.

Felvidéken hazatért 12.109 négyzetkilométer 869 ezer lakossal, melyből 752 ezer magyar nemzetiségű. Romániától visszatért Észak-Erdély (43.104 négyzetkilométer) 1.344.000 magyarral (52 százalék), és 1.029.000 románnal (41 százalék), ami annak tudható be, hogy Erdélyben nagyon nehéz volt egyértelmű etnikai határokat meghúzni. Dél-Erdélyben maradt 500 ezer magyar, melyből 100 ezer elmenekült.

A legnagyobb csalódás az aradi és a tordai magyarságot érte, akik akkor még többséget alkottak – zárta előadását a történész.