
Vissza kell térni a normalitáshoz, mert jelenleg nem azt éljük, az agráriumban sem, vélekedik a magyar agrárminiszter
Fotó: Tuchiluș Alex
Csak magunknak vagyunk mi fontosak – fogalmazott Magyarország agrárminisztere egy keddi maksai gazdatalálkozón. Nagy István szerint az EU nem sok jót tartogat a magyar gazdáknak, de most történelmi esély nyílik egy másabb agrárpolitika kialakítására.
2024. május 28., 19:182024. május 28., 19:18
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő a beszélgetés háttereként szolgáló molinóra írt szlogen – Bizalom, biztonság, Székelyföld – kapcsán értékelte azt a biztonságot, amelyet a háromszéki gazdatársadalom azért élvezhet, mert az állami és magán intézmények a gazdák érdekében dolgoznak össze, illetve mert a magyar államot is háta mögött tudhatja.
Tegyenek túl szkepticizmusukon, és ne gondolják, hogy a több mint 700 tagú Európai Parlamentben nem oszt, nem szoroz az a néhány magyar, aki nem akar háborút, genderlobbit, migránskvótát, illetve az ellen is tiltakozna, hogy a nyugat-európai nagygazdák nyomására eltöröljék a területalapú támogatást, ami igen fontos az itteni gazdáknak – mondta felvezetőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
„Sorsközösség vagyunk. Ugyanúgy a megmaradásért küzdünk, mindenki a maga helyén. Elemi érdeke minden magyarnak a siker, az önök sikere (…), hogy az uniós forrásokból minél többet le tudjanak hívni, legyen információjuk a lehetőségekről. A támogatások száma sok, de állandó vitatéma, hogy jó-e így az a rendszer. Magunknak csak mi vagyunk fontosak, más nem érdekelt a mi sikereinkben” – buzdított az EP-választásokon való részvételre a vendég.
így lesz egy fél éve arra, hogy lerakja egy olyan, hét évre szóló agrárstratégia alapjait, amely a magyar gazdák érdekeit szolgálja, amelyet ők fogalmaztak meg. Nézetében ugyanis jelenleg szélsőséges nézeteket erőltettek a rendszerre: a környezetvédelmi szempontok, a Green Deal (a klímasemlegességet célzó európai megállapodás) túlzott alkalmazása ellehetetleníti a mezőgazdaságot, különösen a kis és közepes méretű gazdaságokat.
– sorolta a saját maga által vezetett minisztériumban is tapasztaltakat Nagy István, azt példázván, milyen (hatástanulmány híján érvényesített) megközelítések eredményezik az európai mezőgazdaság versenyképtelenségét.
A maksai Benke-kúriában legalább kétszázan voltak kíváncsiak a vendégek mondandójára
Fotó: Tuchiluș Alex
„Az egész zöld ideológia szemfényvesztés és képmutatás” – állította. Ennek alátámasztására azzal érvelt, hogy amíg az európai gazdáknak rendkívül szigorú követelményeknek kell megfelelni, addig az Európai Unióba importált ukrán élelmiszer esetében egyáltalán nem érvényesítik a növényegészségügyi szempontokat, az állatjólét sem számít akkor, mikor ukrajnai ketreces tojástermelő farmok létesítésére adnak uniós támogatást. Szerinte a Magyarország által
A helyi gazdáknak a jövőre nézve iránymutató lehet a miniszter azon meglátása, hogy amennyiben a következőn nemzedékre is átörökíthetőnek kell lennie egy gazdaságnak, ott fejleszteni kell, hogy nőjön a hozzáadott érték, a feldolgozás mértéke, az alapanyag ugyanis mindig a legolcsóbb. De ez egyéni szinten nem fog menni, föltétlenül szükséges az összefogás a gazdák között – húzta alá Nagy István.
– hangsúlyozta.
Az esemény további részében a jelenlevők is felvethették az őket foglalkoztató problémákat, ám a miniszter nem mindegyik esetében tudott biztató üzenetet megfogalmazni. Nem sikerült ez a fiatal gazdáknak nyújtandó kedvezményes hitelek esetében vagy az állattartók számára megállapított 2018-as referenciaévet illetően, de a medve kiemelt státusának megváltoztatását illetően sem. A műtej, műhús, olcsó importméz forgalmazása is olyan problémák, amelyek megoldásához föltétlenül szükséges az erős érdekérvényesítés: a méhészeknek például a jövőben nem a mézre kell támogatást kérniük, hanem a felbecsülhetetlen értékű beporzó szolgáltatásra, vélekedett Nagy István, aki maga is méhészkedik.
Zárásképpen rávilágított, mindenképpen fejleszteni kell, mert a jövőben az alapanyag, az élelmiszer ára felmegy, és egyre kevesebben akarják megtermelni, elkészíteni, akkor pedig majd aranyára lesz az élelmiszernek.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
szóljon hozzá!