Lurkó Fesztivál Csíkszeredában minőségi előadásokkal, színházi ínyencségekkel

A békéscsabai Napsugár Bábszínház, a budapesti Kolibri Színház, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Fabók Mancsi Bábszínháza, Fabók Mancsi és Keresztes Nagy Árpád, a hottói Magamura Alkotóműhely, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház, a brassói Arlechinó Színház és a Csíki Játékszín tartanak előadásokat a következő napokban Csíkszeredában, a Csíki Játékszín, a Kortina Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, a hatodik Lurkó Fesztivál keretében.

Közel húsz előadás lesz látható a Csíki Játékszínben, a színház melletti parkban és két középiskolában.

„A szempont az, hogy minőségi előadások jöjjenek, olyanok, amelyek még nem voltak Csíkszeredában” – mondta Budaházi Attila, a fesztivál főszervezője. Kifejtette, évad elején a Csíki Játékszín gyermekeknek összeállított repertoárjára bérletet váltó gyermekek választhatnak, hogy három vagy négy előadásra vásárolnak bérletet, a negyedik előadás pedig belépő a Lurkó Fesztiválra, így idén már mintegy nyolcszáz gyermeknek van belépője a kedden kezdődő rendezvényre. A meghívott társulatok és darabok kiválasztásánál az egyik szempont, hogy ezeket a gyermekeket kiszolgálják, de emellett

a fesztivál alkalmával arra is odafigyelnek, hogy az óvodás-, illetve a kamaszkorú nézőknek hozzanak úgymond ínyencségeket, hisz ők azok, akiket a színház mesebérlete még nem, vagy már nem szólít meg.

Így van előadás – például a Vitéz László – amelyet minden korosztály megnézhet, de olyan is, amelyet 14 éven felülieknek ajánlanak, ilyen például a Klamm háborúja osztályterem-színházi előadás. Van egy pajzán história is, magyar népi szerelmes történet, ezt Budaházi Attila szerint fiatal felnőtteknek javasolják, de mint mondta, annyira virágnyelven fogalmaznak benne, hogy a 12 éven felüli gyermekével beülhet rá a felnőtt néző is.

A gyermekeknek szóló színházi előadás több szempontból más, mint a felnőtteknek készülő színház – véli Budaházi Attila, aki maga is számos gyermekdarabot írt, illetve rendezett. „A felnőtteknek készülő előadásba az alkotó belefogalmazza azt, hogy ő mit gondol a világról, hogyan látja azt, párbeszédet folytat a nézővel erről, és nagyon tág paletta lehet, hogy milyen témába, milyen mélyen ássuk bele magunkat. Ez egy kicsit másképp van a gyermekeknek készülő darabok esetén. A gyermekek ugyanakkor sajátosan reagálnak egy-egy helyzetre, hisz sok mindenben még nincs kialakult véleményük a világról” – fejtette ki. Hozzáfűzte, szerinte

a színház az alternatív nevelés egyik terepe is, ezért nagy felelősséget jelent, hogy mi felé nyitják a gyermeki figyelmet.

Ugyanakkor egy gyermekelőadás esetén nagyon pontosan be kell határolni a célközönséget, hisz nagy eltérések vannak például egy négy- és egy hatéves gyermek befogadói mutatója között. A gyermekek őszintén reagálnak a színházi helyzetekre is, azonnal jelzik, ha unatkoznak, zajongani kezdenek, előkerülnek a recsegő cukorkás papírok, de ha valóban érdekli őket az, amit látnak, akkor csendben figyelnek, és ott reagálnak, ahol kell – mondta Budaházi.