
A hagyományos nevek egyre kevésbé, az egyediek pedig egyre népszerűbbek. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Trixi, Mása, Astrig, Szamanta, Nikolás, Aurelio, Balambér vagy Herkules – habár a felsoroltak Székelyföldön még nem szerepelnek a gyakori nevek listáján, évről évre egyre több egyedi, különleges nevű kisbabát anyakönyveztetnek térségünkben. Romániában ugyanis a névválasztásra – főleg a magyar utóneveket illetően – nincsen átfogó szabályozás, így szinte bármit lehet, a szakemberek azonban arra intenek, hogy megfontoltan döntsünk egyik vagy másik szokatlan név mellett.
2021. január 17., 09:052021. január 17., 09:05
Világszerte számtalan tanulmányt készítettek már a szülők névválasztási szokásairól, a szakvélemények jellemzően megegyeznek arról, hogy a századforduló óta a népszerű és ismert nevek helyett egyedieket választanak a szülők:
A nevek divatosságát sok tényező alakítja (a népszerű zeneszámoktól és irodalmi művektől kezdődően a politikáig), nem mindig egyértelműen beazonosítható, hogy egyik-másik utónév miért lesz népszerű vagy újra népszerű.
A székelyföldi városok anyakönyvvezetőinek összesítéséből azonban kitűnik, hogy a fiúk esetében gyakori kedvenc a Dávid, a Máté, de népszerű a Tamás, a Bence és a Gergő is. A lánynevek közül a legtöbb szülő tavaly az Annát választotta (egyébként a Székelyhon adatai szerint 2019-ben is ez volt egyik legnépszerűbb női név), de a népszerűbbek sorában volt még a Nóra, az Eszter, a Hanna, a Laura, a Dorka, a Boglárka és a hagyományosabbnak számító Mária is.
A különleges neveknek se szeri, se száma: némelyiket ősmagyar vagy óbibliai hagyományokhoz eredeztetik (például a Villő, a Bátor, a Mór, a Kund stb.), mások egyértelműen idegen nyelvű keresztnevek magyarosításai (például a Kevin, a Dzsesszika, a Rikárdó, a Nikolasz vagy az Armandó).
azért például a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetői a ritka női vagy férfinév esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek listáját szokták figyelembe venni, tudtuk meg Zörgő Noémi sajtószóvivőtől. Érdeklődésünkre egyébként ugyanezt erősítették meg a térség más anyakönyvi hivatalainál is.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy általánosságban (nem csak az elmúlt évet nézve) például óbibliai neveket, ugyanakkor idegen, tehát nem magyar neveket is választanak a szülők. A törvény értelmében ez mind szabályszerű, így az lesz bejegyezve, amit a szülők kérnek, persze a jóízlés határán belül” – fejtette ki Kertész László, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sajtószóvivője is.
Egyébként kérdésünkre Zörgő Noémi még elmondta: extrém esetben vagy a magyarul helytelenül írt nevek esetében minden alkalommal felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy melyik a helyes forma (például Timea helyett Tímea, Loránd, Lóránt stb.), a tanácsokat legnagyobb részében el is szokták fogadni a szülők. „Ritkán előfordul azonban, hogy ragaszkodnak a helytelen formához” – jegyezte meg az illetékes.
Gyermekünk nevének kiválasztásakor nagyon körültekintőnek kell lennünk, hívja fel a figyelmet Szalay Zsuzsanna. A székelyudvarhelyi pszichológus, iskolai tanácsadó fontosnak tartotta hozzátenni, hogy ne csak az utónév kiválasztására, hanem a család és keresztnév együttesének hangzására is nagyon figyeljünk.
A szakember egyébként úgy véli, ha ez a cél, a gyerekek bármilyen néven tudnak gúnyolódni, ezért jobb mindennek nem biztosítani a táptalajt:
„A különlegesség érzése miatt vonzzák a szülőket ezek a szokatlan egyedi nevek, arra azonban kell gondolni, hogy ez kiemelt figyelemmel is jár” – jegyezte meg a szakember. Kifejtette, gondoljunk csak bele, hogy nemcsak a gyerekközösség, de a felnőttek – sokszor a pedagógusok is – akár önkéntelenül és minden rossz szándék nélkül is rákérdeznek a név eredetére, rácsodálkoznak, szóvá teszik. Ezek az ismétlődő helyzetek valóban folyton a figyelem központjába helyezik a gyermeket, ami néha akár teher is lehet.
Dr. Balázsi Gábor székelyföldi származású, Egyesült Államokban élő fizikus, biofizikus és szintetikus biológus nemrég lelkendezve számolt be közösségi oldalán arról, hogy sikerült körbeutaznia a Földet. Emellett a rákkutatás helyzetére is rákérdeztünk.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter bejelentette, hogy kiküldi a tárca ellenőrző testületét a konstancai megyei kórházhoz, és kérni fogja a foglalkozás-egészségügyi bizottságtól az orvosi ügyelet teljesítése alóli felmentések felülvizsgálatát.
Jó metaforája az „egyszer minden véget ér” érzésnek a Stranger Things, aminek befejezése vegyes érzéseket keltett a nézőkben. Ez már nem az a sorozat 2026 elején, amit tíz évvel ezelőtt a szívünkbe zártunk. Spoileres kiritika.
Elhunyt Bräutigam Gábor, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag alapító dobosa. A zenész 60 éves volt.
A múlt év első kilenc hónapjában 2024 azonos időszakához képest 8,8 százalékkal 48,993 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország területének jelentős részére érvényes, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a havazás miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este azt nyilatkozta, bízik benne, hogy január 16-i ülésén az alkotmánybíróság dönteni fog a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
Az idei tél legalacsonyabb hőmérsékletét mérték vasárnapra virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban mínusz 17,2 Celsius-fokig hűlt a levegő.
Az előző évhez képest 2025-ben 48 százalékkal növelte utasforgalmát a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér – jelentette be Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök.
A hóval borított útszakaszokról tett közzé helyzetjelentést a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP). A legtöbb szakaszon három centiméternél nem vastagabb a hóréteg.
szóljon hozzá!