
A hagyományos nevek egyre kevésbé, az egyediek pedig egyre népszerűbbek. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Trixi, Mása, Astrig, Szamanta, Nikolás, Aurelio, Balambér vagy Herkules – habár a felsoroltak Székelyföldön még nem szerepelnek a gyakori nevek listáján, évről évre egyre több egyedi, különleges nevű kisbabát anyakönyveztetnek térségünkben. Romániában ugyanis a névválasztásra – főleg a magyar utóneveket illetően – nincsen átfogó szabályozás, így szinte bármit lehet, a szakemberek azonban arra intenek, hogy megfontoltan döntsünk egyik vagy másik szokatlan név mellett.
2021. január 17., 09:052021. január 17., 09:05
Világszerte számtalan tanulmányt készítettek már a szülők névválasztási szokásairól, a szakvélemények jellemzően megegyeznek arról, hogy a századforduló óta a népszerű és ismert nevek helyett egyedieket választanak a szülők:
A nevek divatosságát sok tényező alakítja (a népszerű zeneszámoktól és irodalmi művektől kezdődően a politikáig), nem mindig egyértelműen beazonosítható, hogy egyik-másik utónév miért lesz népszerű vagy újra népszerű.
A székelyföldi városok anyakönyvvezetőinek összesítéséből azonban kitűnik, hogy a fiúk esetében gyakori kedvenc a Dávid, a Máté, de népszerű a Tamás, a Bence és a Gergő is. A lánynevek közül a legtöbb szülő tavaly az Annát választotta (egyébként a Székelyhon adatai szerint 2019-ben is ez volt egyik legnépszerűbb női név), de a népszerűbbek sorában volt még a Nóra, az Eszter, a Hanna, a Laura, a Dorka, a Boglárka és a hagyományosabbnak számító Mária is.
A különleges neveknek se szeri, se száma: némelyiket ősmagyar vagy óbibliai hagyományokhoz eredeztetik (például a Villő, a Bátor, a Mór, a Kund stb.), mások egyértelműen idegen nyelvű keresztnevek magyarosításai (például a Kevin, a Dzsesszika, a Rikárdó, a Nikolasz vagy az Armandó).
azért például a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetői a ritka női vagy férfinév esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek listáját szokták figyelembe venni, tudtuk meg Zörgő Noémi sajtószóvivőtől. Érdeklődésünkre egyébként ugyanezt erősítették meg a térség más anyakönyvi hivatalainál is.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy általánosságban (nem csak az elmúlt évet nézve) például óbibliai neveket, ugyanakkor idegen, tehát nem magyar neveket is választanak a szülők. A törvény értelmében ez mind szabályszerű, így az lesz bejegyezve, amit a szülők kérnek, persze a jóízlés határán belül” – fejtette ki Kertész László, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sajtószóvivője is.
Egyébként kérdésünkre Zörgő Noémi még elmondta: extrém esetben vagy a magyarul helytelenül írt nevek esetében minden alkalommal felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy melyik a helyes forma (például Timea helyett Tímea, Loránd, Lóránt stb.), a tanácsokat legnagyobb részében el is szokták fogadni a szülők. „Ritkán előfordul azonban, hogy ragaszkodnak a helytelen formához” – jegyezte meg az illetékes.
Gyermekünk nevének kiválasztásakor nagyon körültekintőnek kell lennünk, hívja fel a figyelmet Szalay Zsuzsanna. A székelyudvarhelyi pszichológus, iskolai tanácsadó fontosnak tartotta hozzátenni, hogy ne csak az utónév kiválasztására, hanem a család és keresztnév együttesének hangzására is nagyon figyeljünk.
A szakember egyébként úgy véli, ha ez a cél, a gyerekek bármilyen néven tudnak gúnyolódni, ezért jobb mindennek nem biztosítani a táptalajt:
„A különlegesség érzése miatt vonzzák a szülőket ezek a szokatlan egyedi nevek, arra azonban kell gondolni, hogy ez kiemelt figyelemmel is jár” – jegyezte meg a szakember. Kifejtette, gondoljunk csak bele, hogy nemcsak a gyerekközösség, de a felnőttek – sokszor a pedagógusok is – akár önkéntelenül és minden rossz szándék nélkül is rákérdeznek a név eredetére, rácsodálkoznak, szóvá teszik. Ezek az ismétlődő helyzetek valóban folyton a figyelem központjába helyezik a gyermeket, ami néha akár teher is lehet.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Több olyan mesterséges akadályt találtak a Maros-folyót vizsgáló szakemberek, amelyek nehezítik a halak vándorlását, rontják a víz minőségét és károsítják az ökoszisztémát. Értesüléseink szerint Gyergyócsomafalván le fognak bontani egy gátat.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező csaknem 497 ezer választópolgár közül 254 ezren már leadtak levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adatai szerint.
Sietett, nehogy odaégjen a kalács a sütőben – ezzel magyarázta a gyorshajtás egy 35 éves nő, miután a Konstanca megyei rendőrök 176 km/órával mérték be az autóját.
Két nő is kórházba került Jászvásáron, miután háztartási balesetet szenvedtek a húsvéti asztal előkészítése közben. Egyikük sürgősségi beavatkozásra szorult, miután az ujja beleszorult egy turmixgépbe.
Maros, Hargita és Kovászna megye több települése, természeti kincse is felkerült Az év úti célja vetélkedő döntősei közé. Szavazatunkkal támogathatjuk.
szóljon hozzá!