
A hagyományos nevek egyre kevésbé, az egyediek pedig egyre népszerűbbek. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Trixi, Mása, Astrig, Szamanta, Nikolás, Aurelio, Balambér vagy Herkules – habár a felsoroltak Székelyföldön még nem szerepelnek a gyakori nevek listáján, évről évre egyre több egyedi, különleges nevű kisbabát anyakönyveztetnek térségünkben. Romániában ugyanis a névválasztásra – főleg a magyar utóneveket illetően – nincsen átfogó szabályozás, így szinte bármit lehet, a szakemberek azonban arra intenek, hogy megfontoltan döntsünk egyik vagy másik szokatlan név mellett.
2021. január 17., 09:052021. január 17., 09:05
Világszerte számtalan tanulmányt készítettek már a szülők névválasztási szokásairól, a szakvélemények jellemzően megegyeznek arról, hogy a századforduló óta a népszerű és ismert nevek helyett egyedieket választanak a szülők:
A nevek divatosságát sok tényező alakítja (a népszerű zeneszámoktól és irodalmi művektől kezdődően a politikáig), nem mindig egyértelműen beazonosítható, hogy egyik-másik utónév miért lesz népszerű vagy újra népszerű.
A székelyföldi városok anyakönyvvezetőinek összesítéséből azonban kitűnik, hogy a fiúk esetében gyakori kedvenc a Dávid, a Máté, de népszerű a Tamás, a Bence és a Gergő is. A lánynevek közül a legtöbb szülő tavaly az Annát választotta (egyébként a Székelyhon adatai szerint 2019-ben is ez volt egyik legnépszerűbb női név), de a népszerűbbek sorában volt még a Nóra, az Eszter, a Hanna, a Laura, a Dorka, a Boglárka és a hagyományosabbnak számító Mária is.
A különleges neveknek se szeri, se száma: némelyiket ősmagyar vagy óbibliai hagyományokhoz eredeztetik (például a Villő, a Bátor, a Mór, a Kund stb.), mások egyértelműen idegen nyelvű keresztnevek magyarosításai (például a Kevin, a Dzsesszika, a Rikárdó, a Nikolasz vagy az Armandó).
azért például a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetői a ritka női vagy férfinév esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek listáját szokták figyelembe venni, tudtuk meg Zörgő Noémi sajtószóvivőtől. Érdeklődésünkre egyébként ugyanezt erősítették meg a térség más anyakönyvi hivatalainál is.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy általánosságban (nem csak az elmúlt évet nézve) például óbibliai neveket, ugyanakkor idegen, tehát nem magyar neveket is választanak a szülők. A törvény értelmében ez mind szabályszerű, így az lesz bejegyezve, amit a szülők kérnek, persze a jóízlés határán belül” – fejtette ki Kertész László, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sajtószóvivője is.
Egyébként kérdésünkre Zörgő Noémi még elmondta: extrém esetben vagy a magyarul helytelenül írt nevek esetében minden alkalommal felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy melyik a helyes forma (például Timea helyett Tímea, Loránd, Lóránt stb.), a tanácsokat legnagyobb részében el is szokták fogadni a szülők. „Ritkán előfordul azonban, hogy ragaszkodnak a helytelen formához” – jegyezte meg az illetékes.
Gyermekünk nevének kiválasztásakor nagyon körültekintőnek kell lennünk, hívja fel a figyelmet Szalay Zsuzsanna. A székelyudvarhelyi pszichológus, iskolai tanácsadó fontosnak tartotta hozzátenni, hogy ne csak az utónév kiválasztására, hanem a család és keresztnév együttesének hangzására is nagyon figyeljünk.
A szakember egyébként úgy véli, ha ez a cél, a gyerekek bármilyen néven tudnak gúnyolódni, ezért jobb mindennek nem biztosítani a táptalajt:
„A különlegesség érzése miatt vonzzák a szülőket ezek a szokatlan egyedi nevek, arra azonban kell gondolni, hogy ez kiemelt figyelemmel is jár” – jegyezte meg a szakember. Kifejtette, gondoljunk csak bele, hogy nemcsak a gyerekközösség, de a felnőttek – sokszor a pedagógusok is – akár önkéntelenül és minden rossz szándék nélkül is rákérdeznek a név eredetére, rácsodálkoznak, szóvá teszik. Ezek az ismétlődő helyzetek valóban folyton a figyelem központjába helyezik a gyermeket, ami néha akár teher is lehet.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.
szóljon hozzá!