A hagyományos nevek egyre kevésbé, az egyediek pedig egyre népszerűbbek. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Trixi, Mása, Astrig, Szamanta, Nikolás, Aurelio, Balambér vagy Herkules – habár a felsoroltak Székelyföldön még nem szerepelnek a gyakori nevek listáján, évről évre egyre több egyedi, különleges nevű kisbabát anyakönyveztetnek térségünkben. Romániában ugyanis a névválasztásra – főleg a magyar utóneveket illetően – nincsen átfogó szabályozás, így szinte bármit lehet, a szakemberek azonban arra intenek, hogy megfontoltan döntsünk egyik vagy másik szokatlan név mellett.
2021. január 17., 09:052021. január 17., 09:05
Világszerte számtalan tanulmányt készítettek már a szülők névválasztási szokásairól, a szakvélemények jellemzően megegyeznek arról, hogy a századforduló óta a népszerű és ismert nevek helyett egyedieket választanak a szülők:
A nevek divatosságát sok tényező alakítja (a népszerű zeneszámoktól és irodalmi művektől kezdődően a politikáig), nem mindig egyértelműen beazonosítható, hogy egyik-másik utónév miért lesz népszerű vagy újra népszerű.
A székelyföldi városok anyakönyvvezetőinek összesítéséből azonban kitűnik, hogy a fiúk esetében gyakori kedvenc a Dávid, a Máté, de népszerű a Tamás, a Bence és a Gergő is. A lánynevek közül a legtöbb szülő tavaly az Annát választotta (egyébként a Székelyhon adatai szerint 2019-ben is ez volt egyik legnépszerűbb női név), de a népszerűbbek sorában volt még a Nóra, az Eszter, a Hanna, a Laura, a Dorka, a Boglárka és a hagyományosabbnak számító Mária is.
A különleges neveknek se szeri, se száma: némelyiket ősmagyar vagy óbibliai hagyományokhoz eredeztetik (például a Villő, a Bátor, a Mór, a Kund stb.), mások egyértelműen idegen nyelvű keresztnevek magyarosításai (például a Kevin, a Dzsesszika, a Rikárdó, a Nikolasz vagy az Armandó).
azért például a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetői a ritka női vagy férfinév esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek listáját szokták figyelembe venni, tudtuk meg Zörgő Noémi sajtószóvivőtől. Érdeklődésünkre egyébként ugyanezt erősítették meg a térség más anyakönyvi hivatalainál is.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy általánosságban (nem csak az elmúlt évet nézve) például óbibliai neveket, ugyanakkor idegen, tehát nem magyar neveket is választanak a szülők. A törvény értelmében ez mind szabályszerű, így az lesz bejegyezve, amit a szülők kérnek, persze a jóízlés határán belül” – fejtette ki Kertész László, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sajtószóvivője is.
Egyébként kérdésünkre Zörgő Noémi még elmondta: extrém esetben vagy a magyarul helytelenül írt nevek esetében minden alkalommal felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy melyik a helyes forma (például Timea helyett Tímea, Loránd, Lóránt stb.), a tanácsokat legnagyobb részében el is szokták fogadni a szülők. „Ritkán előfordul azonban, hogy ragaszkodnak a helytelen formához” – jegyezte meg az illetékes.
Gyermekünk nevének kiválasztásakor nagyon körültekintőnek kell lennünk, hívja fel a figyelmet Szalay Zsuzsanna. A székelyudvarhelyi pszichológus, iskolai tanácsadó fontosnak tartotta hozzátenni, hogy ne csak az utónév kiválasztására, hanem a család és keresztnév együttesének hangzására is nagyon figyeljünk.
A szakember egyébként úgy véli, ha ez a cél, a gyerekek bármilyen néven tudnak gúnyolódni, ezért jobb mindennek nem biztosítani a táptalajt:
„A különlegesség érzése miatt vonzzák a szülőket ezek a szokatlan egyedi nevek, arra azonban kell gondolni, hogy ez kiemelt figyelemmel is jár” – jegyezte meg a szakember. Kifejtette, gondoljunk csak bele, hogy nemcsak a gyerekközösség, de a felnőttek – sokszor a pedagógusok is – akár önkéntelenül és minden rossz szándék nélkül is rákérdeznek a név eredetére, rácsodálkoznak, szóvá teszik. Ezek az ismétlődő helyzetek valóban folyton a figyelem központjába helyezik a gyermeket, ami néha akár teher is lehet.
Nagypéntektől az erdélyi közönség is megnézheti Vörösmarty Csongor és Tünde drámája alapján készült animációs filmet. A mű mesés világa Dargay eredeti figuráival és mai képi nyelven kel életre, a gyerekekhez is szólva.
Nemcsak a városi piacokon árulják már a bárányhúst a juhtartó gazdák, egyre többen az online térben is értékesítik a húsvéti ünnepi asztalra valót. A székelyföldi városokban kilónként átlagban 45–50 lejért kínálják a bárányhúst, hasonló áron, mint tavaly.
A tűzoltóság tűzvédelmi ellenőrzéseket végez, a rendőrség a közbiztonságra vigyáz, a csendőrség pedig fokozottan jelen lesz az egyházi épületek és turisztikai övezetek környékén a húsvéti ünnepek idején Hargita megyében.
A Mihail Kogălniceanu-légibázis korszerűsítése és bővítése a román kormány több mint 2,5 milliárd eurós beruházásával a NATO stratégiai központjává teszi ezt a létesítményt a régióban.
Saját katonai drónokat gyárthat Románia az év végétől, hozzávetőlegesen két és fél év múlva pedig a fegyverekhez szükséges lőpor gyártását is elkezdheti az ország – értesült az Agerpres hírügynökség védelmi forrásokból.
Olthévízről Marosvásárhelyre kellene eljusson egy kis madár – segítséget kér a Milvus Csoport.
Az érettségi írásbeli vizsgáinak napjain, azaz június 10. és 16. között aszinkron online oktatásra térhetnek át azok az iskolák, amelyek vizsgahelyszínként szolgálnak – közölte szerdán az oktatási minisztérium.
Különleges hangulatú tavaszi vásárra várják a helybélieket és látogatókat Gyergyóújfaluban csütörtökön. A Tavaszi Forgatag igazi közösségi élményt ígér kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A helyi viseletre külön figyelmet fordítanak.
szóljon hozzá!