
A hagyományos nevek egyre kevésbé, az egyediek pedig egyre népszerűbbek. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Trixi, Mása, Astrig, Szamanta, Nikolás, Aurelio, Balambér vagy Herkules – habár a felsoroltak Székelyföldön még nem szerepelnek a gyakori nevek listáján, évről évre egyre több egyedi, különleges nevű kisbabát anyakönyveztetnek térségünkben. Romániában ugyanis a névválasztásra – főleg a magyar utóneveket illetően – nincsen átfogó szabályozás, így szinte bármit lehet, a szakemberek azonban arra intenek, hogy megfontoltan döntsünk egyik vagy másik szokatlan név mellett.
2021. január 17., 09:052021. január 17., 09:05
Világszerte számtalan tanulmányt készítettek már a szülők névválasztási szokásairól, a szakvélemények jellemzően megegyeznek arról, hogy a századforduló óta a népszerű és ismert nevek helyett egyedieket választanak a szülők:
A nevek divatosságát sok tényező alakítja (a népszerű zeneszámoktól és irodalmi művektől kezdődően a politikáig), nem mindig egyértelműen beazonosítható, hogy egyik-másik utónév miért lesz népszerű vagy újra népszerű.
A székelyföldi városok anyakönyvvezetőinek összesítéséből azonban kitűnik, hogy a fiúk esetében gyakori kedvenc a Dávid, a Máté, de népszerű a Tamás, a Bence és a Gergő is. A lánynevek közül a legtöbb szülő tavaly az Annát választotta (egyébként a Székelyhon adatai szerint 2019-ben is ez volt egyik legnépszerűbb női név), de a népszerűbbek sorában volt még a Nóra, az Eszter, a Hanna, a Laura, a Dorka, a Boglárka és a hagyományosabbnak számító Mária is.
A különleges neveknek se szeri, se száma: némelyiket ősmagyar vagy óbibliai hagyományokhoz eredeztetik (például a Villő, a Bátor, a Mór, a Kund stb.), mások egyértelműen idegen nyelvű keresztnevek magyarosításai (például a Kevin, a Dzsesszika, a Rikárdó, a Nikolasz vagy az Armandó).
azért például a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetői a ritka női vagy férfinév esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek listáját szokták figyelembe venni, tudtuk meg Zörgő Noémi sajtószóvivőtől. Érdeklődésünkre egyébként ugyanezt erősítették meg a térség más anyakönyvi hivatalainál is.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy általánosságban (nem csak az elmúlt évet nézve) például óbibliai neveket, ugyanakkor idegen, tehát nem magyar neveket is választanak a szülők. A törvény értelmében ez mind szabályszerű, így az lesz bejegyezve, amit a szülők kérnek, persze a jóízlés határán belül” – fejtette ki Kertész László, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sajtószóvivője is.
Egyébként kérdésünkre Zörgő Noémi még elmondta: extrém esetben vagy a magyarul helytelenül írt nevek esetében minden alkalommal felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy melyik a helyes forma (például Timea helyett Tímea, Loránd, Lóránt stb.), a tanácsokat legnagyobb részében el is szokták fogadni a szülők. „Ritkán előfordul azonban, hogy ragaszkodnak a helytelen formához” – jegyezte meg az illetékes.
Gyermekünk nevének kiválasztásakor nagyon körültekintőnek kell lennünk, hívja fel a figyelmet Szalay Zsuzsanna. A székelyudvarhelyi pszichológus, iskolai tanácsadó fontosnak tartotta hozzátenni, hogy ne csak az utónév kiválasztására, hanem a család és keresztnév együttesének hangzására is nagyon figyeljünk.
A szakember egyébként úgy véli, ha ez a cél, a gyerekek bármilyen néven tudnak gúnyolódni, ezért jobb mindennek nem biztosítani a táptalajt:
„A különlegesség érzése miatt vonzzák a szülőket ezek a szokatlan egyedi nevek, arra azonban kell gondolni, hogy ez kiemelt figyelemmel is jár” – jegyezte meg a szakember. Kifejtette, gondoljunk csak bele, hogy nemcsak a gyerekközösség, de a felnőttek – sokszor a pedagógusok is – akár önkéntelenül és minden rossz szándék nélkül is rákérdeznek a név eredetére, rácsodálkoznak, szóvá teszik. Ezek az ismétlődő helyzetek valóban folyton a figyelem központjába helyezik a gyermeket, ami néha akár teher is lehet.
Polgár Judit neve évtizedek óta egyet jelent a tehetséggel és a kitartással – írta Magyarország miniszterelnöke a Facebook-oldalán vasárnap, miután a sakkozó megválasztását javasolta köztársasági elnöknek több közéleti szereplő.
A vasárnapi heves viharok 16 megye 29 településén okoztak károkat, négy országútszakaszon is fennakadások voltak a közlekedésben, 88 gépkocsi pedig megrongálódott – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.
Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.
A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.
Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.
Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.
Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.
szóljon hozzá!