A megyei önkormányzat mélyszegénység-munkacsoportjának felmérései alapján készült stratégia kapcsán a szociológus elmondta, hogy három fő problémát fogalmaztak meg, amelyek jórészt Kovászna megyére is érvényesek:

Még mindig él a kasztrendszer-szerű elnyomás

Kiss Tamás elmondta, hogy a stratégia egyik célja az egyenlő társadalmi részvétel megteremtése a különböző intézményrendszereken belül, például az oktatásban és az egészségügyben. További célok között szerepel, hogy

Ezenkívül a szociológus szerint mielőbb le kellene számolni a cselekvőképtelenséggel is.

– fogalmazott. Hozzátette, hogy nem az intézmények hiányával van gond, hanem a bennük zajló folyamatokkal, amelyekben a romák semmilyen szinten nem vesznek részt.

Ahhoz, hogy ez változzon, a cselekvési területek meghatározására és fontossági sorrendbe való helyezésére volt szükség. Eszerint leghamarabb a lakhatást kell megoldani, ugyanis Hargita megyében 130 cigánytelepet azonosítottak, amelyekből 43-at tiltott övezetként tartanak számon.

korábban írtuk

Csak Hargita megyében több mint hétezer roma él a „no-go” övezetekben és hipergettókban

Hargita megyében negyvenhárom úgynevezett „no-go”, azaz tiltott övezetet, köztük harminckét meglehetősen leromlott állapotú, leszegényedett, megbélyegzett hipergettót azonosítottak a romák társadalmi befogadására vonatkozó stratégia kidolgozása során.

Összesen 21 olyan telep van, ahol a területek és házak adminisztrációja is szabályos, a többit a stratégiában foglalt tervek alapján nyilvántartásba szeretné helyezni a megyei önkormányzat a jövőben.

Kiss Tamás kihangsúlyozta, hogy a diszkrimináció elleni küzdelemben fontos szerepet játszik a romák politikai képviselete is, ehhez elsősorban a helyileg kellene ösztönözni a romákat a közéleti részvételre, továbbá

Sőt, ugyanilyen fontos a láthatóság tekintetében az, hogy a romák segítséget és ösztönzést kapjanak a civil szervezetek létrehozásához a saját közösségeiken belül is, és hogy ez az önkormányzatok által is támogatást kapjon.

Kovászna megyében elsősorban a Sepsiszentgyörgyről leszakadt negyedét, Őrkőt lakja a legtöbb roma.

Rámutatott, hogy nem csak a székelyeknek, hanem a romáknak is van történelme, amely az alávetettségről és megbélyegzésről szól. Kiss Tamás szerint ezzel szembesülnie kell a többségnek is, el kell fogadnia az „elkövető” szerepet. Állítja, hogy

Még mindig botladozik a romák oktatása

Sólyom Andrea szociológus szerint az egyik javításra szoruló terület az az egészségügyi ellátás, a másik pedig kétségtelenül az oktatás. Tudomásra hozta, hogy Hargita megyében körülbelül 3500 roma diák van, nagy részük általános iskolás.

Kiemelte, hogy a városokban nagyon nagy mértékű a szegregáció, tehát a városi iskolákból legfeljebb egy vagy kettő van, ahova roma gyerekek is járnak, a többiben egyáltalán nincsenek. Sőt, falun is előfordul, hogy a magyar szülők gyermekeiket átviszik egy másik, úgynevezett roma-mentes iskolába, ezzel pedig egyre inkább elszigetelődnek az integrált oktatástól.

A kutató elmondta, hogy a legnagyobb gondot az iskolák felszereltége és a tanárok felkészültsége jelenti. Míg a magyar iskolák háromnegyedében van számítógépes és internetes ellátás, addig a roma iskolák fele van ellátva. Sólyom Andrea hozzátette, hogy ezzel együtt az egyes és kettes fokozattal rendelkező tanárok száma is határozottan kevesebb ezekben a tanintézményekben, legtöbben csak véglegesítő vizsgával tanítanak.

A felmérés bebizonyította, hogy az iskolák korai elhagyása is rendkívül aggasztó, ezért a stratégia szerint első körben mindenképpen fel kellene térképezni azokat a családokat, ahol ez problémát jelent.

– részletezte. A javaslatok között szerepel a meleg ebéd program hatékonyabb és széleskörűbb alkalmazása, de a délutáni oktatási programok is sokat segítenének. Hargita megyében csak hat oktatási mediátor létezik, viszont minden olyan iskolában szükség lenne rájuk, ahol a romák aránya meghaladja a 15 százalékot. További javaslat az ösztöndíj-program és a pályaorientációs tanácsadás létrehozása, valamint a szakiskolák erősítése.

Az elmúlt időkben lelkész-továbbképző tevékenységet is indítottak, amibe bevontak összesen 15-16 mediátort és polgármestert, emellett lelkészek is részt vettek rajta. Mentorprogramokat és nyári táborokat is szerveztek, ugyanakkor a bántalmazott édesanyák mellett is kiálltak. Tartottak képzést pedagógusoknak, sőt, a diákokat is átsegítették az iskolai évek kritikusabb pontjain, így az 4. osztályból 5.-be készülőket, illetve a 8. osztályból 9.-be felvételizőket.

17 különböző településről 550 gyerek vesz részt a délutáni oktatásban, akik 420 tanácsadást kaptak ebben a tanévben eddig. Makkai Péter szerint érdemes odafigyelni időben a gyerekekre, ugyanis a szeptemberi felmérés szerint 280 „tűnt el” Kovászna megyében az elemi iskola befejezése után. Hozzátette, hogy a mediátorokra még mindig szükség van, ezért elkezdenek dolgozni az újabb közvetítők bevonásán.