Dolgozni mentek, de magukra hagyták őket

„Az indulás napján a munkás kifizeti a buszsofőrnek az utazási költségeket, plusz 90 eurót ügyintézésre. Ezzel azonban véget is ért a kapcsolat a közvetítővel. Legutóbb hat ember dőlt be neki, akik – hátrahagyva családjaikat – elindultak Németországba egy jobb munkalehetőség reményében. Útközben arról tájékoztatták őket, hogy a németországi cégnél már beteltek a munkahelyek, ezért Hollandiába kell utazniuk, ahonnan majd egy másik busz viszi őket tovább.

Hat ember, több ezer kilométerre az otthonuktól, a családjuktól, egy számukra ismeretlen országban. Ezzel a bejegyzéssel szeretném felhívni a figyelmet, hogy legyenek óvatosak az ilyen munkaközvetítőkkel” – állt a beszámolóban. Ez a bejegyzés nagy port kavart a közösségi oldalon, hozzászólásaikban többen is bevallották, hasonlóan pórul jártak. Nevüket ugyan nem vállalták, de elmesélték a Székelyhonnak, hogy kifizették a szóban forgó szászrégeni munkaközvetítőnek az 500 lejes közvetítői díjat, de végül Németországban nem várta őket senki, munkát sem kaptak, és a befizetett pénzüket sem kapták vissza.

Fölösleges körutat tettek

Nemrég nagy reményekkel indult útnak két udvarhelyszéki pár saját autóval, szintén ennek a szászrégeni közvetítő cégnek a közbenjárásával, hogy egy húscsomagoló üzemben végezzenek szalagmunkát Németországban. Közülük egy fiatal nő mesélte el, hogy induláskor egy ákosfalvi benzinkútnál találkoztak a közvetítőkkel, és fejenként 120 eurót fizettek ki nekik a közvetítésért, aláírtak egy négyoldalas szerződést, amelyet nem olvastak el tüzetesen. „Komoly cégnek tűntek,

– jegyezte meg a károsult. Induláskor kaptak egy telefonszámot, hogy azon keresztül vegyék fel a kapcsolatot a németországi illetékessel, azonban azt hiába hívták, nem tudták elérni, és az itthoni cégnek is sokáig telefonáltak, amíg válaszoltak nekik. Akkor vált még gyanúsabbá a helyzet, amikor jelezték a munkaközvetítők, hogy a szállásuk, ahová menniük kellett volna, foglalt.

„Arra kértek minket, hogy saját magunk oldjuk meg a szállásunkat még két napig, amíg munkába nem állhatunk, azonban erre nekünk nem volt anyagi fedezetünk, de szerencsénkre két órányi út után egy ismerősnél meghúzódhattunk.

A második csalódás akkor ért, amikor a munkahelyünkre értünk, ami szintén nem az volt, amiről korábban beszéltünk. A szálláshely gyatra volt, a munka pedig egyáltalán nem az volt, amire számítottunk, és amit eredetileg vállaltunk. Egy nagyon hideg raktárban kellett húscsomagokat pakolni, a beszállítóknak különböző kódok szerint válogatni. Egy nap után otthagytuk az üzemet, és hazajöttünk” – foglalta össze külföldi útjukat a nő.

Feljelentést tettek

Két csíkszeredai férfi egy álláshirdetésre válaszolva megkereste a szászrégeni munkaközvetítő céget, amely azonban csak akkor szolgáltatta ki nekik a külföldi munkahelyi információkat, amikor kifizették előre a fejenkénti 500 lejes közvetítői díjat. Amint ezután megkapták a németországi gyár címét, ahol dolgozniuk kellett volna, az interneten

és a feladat sem pontosan az lett volna, mint amit el akartak vállalni. Így el sem indultak, viszont a közvetítői díjat már nem kapták vissza. Ezért feljelentést tettek a cég ellen a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél, az intézmény pedig az ügyet továbbította a Maros Megyei Rendőr-főkapitánysághoz.

„A múlt héten voltunk kihallgatáson a csíkszeredai rendőrségen, elmondtunk mindent, azonban nem vállaltuk, hogy részt vegyünk egy esetleges perben, mert nem éri meg nekünk azért az 500 lejért folyton a Maros Megyei Törvényszékre utazni” – osztották meg. Hozzátették, azt szeretnék, hogy mások ne járjanak hasonló módon, ezért is mesélték el, hogy mi történt velük.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a munkavállaló és a munkaközvetítő közötti szerződésnek tartalmaznia kell az országot, ahol dolgozni fog a munkavállaló, a külföldi munkaadó nevét, címét, telefonszámát, továbbá bele kell foglalni a munkaköri leírást, a munkakörülményeket, a munkaidőt, valamint a szerződés érvényességi idejét, a fizetés mértékét, az utazási feltételeket, a szállás milyenségét, illetve az esetleges szerződésbontás feltételeit is.

Szintén említést érdemel az az előírás, hogy a külföldi munkaadó és a román állampolgárságú munkavállaló közötti munkaszerződést román nyelven is kötelesek biztosítani, még mielőtt külföldre utazna a munkavállaló. A munkaügyi felügyelőségek honlapján található tájékoztatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a munkavállalók óvatosan kezeljék az internetes felületeken közzétett külföldi munkaajánlatokat, győződjenek meg arról indulás előtt, hogy a külföldi munkaadó valóban létezik, ellenőrizzék le a címét.

Szintén fontos az is, hogy a munkaközvetítői szerződést figyelmesen olvassák el, mielőtt aláírnák, továbbá ne fizessenek ki semmilyen összeget önéletrajz megírásra, dokumentumok fordításra, tanácsadásra és egyéb ügyintézésre.