
Az idén átadott Csoma Emlékközpontnál beszélgetésünkkor is zajlott a munka
Fotó: Kocsis Károly
Két és fél éve vette át a stafétát a tanárként, íróként és művelődésszervezőként egyaránt maradandót alkotó Gazda Józseftől az általa is alapított Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, illetve az égisze alatt működő népfőiskola élén, és máris vaskos tevékenységnaplót tud felmutatni. Ferencz Évát legújabb programjuk, valamint az éppen zajló Ignácz Rózsa Napok apropóján kérdeztük, miután ez utóbbi szervezésében is oroszlánrészt vállalt.
2024. szeptember 28., 12:572024. szeptember 28., 12:57
– Nyomasztó tehernek vagy inkább izgalmas kihívásnak érezte a stafétabot átvételét Gazda Józseftől?
– Sem tehernek, sem kihívásnak. Tulajdonképpen majdnem öt évtized állt rendelkezésemre, hogy felnőjek a feladathoz, hiszen tízéves voltam, amikor Csoma Sándorral a Gazda család révén „találkoztam”. Meg aztán úgy gondolom, közösségi munkát, civil szervezetben való tevékenykedést csak jószántából, ügyszeretetből vállal az ember, és ez jóval megelőzte azt, hogy 2022 tavaszán hivatalosan is vezetője lettem az egyesületnek.
– Miként esett önre a választás, ha lehet így fogalmazni?
– A Csoma-kultusznak nagy hagyománya van nemcsak világszerte, és tudományos körökben, hanem a szülőföldjén is. Aki érdeklődik a kultúra iránt, Kovásznán él vagy ott járt iskolába, biztosan kapcsolatba kerül az egyesülettel, hiszen a kezdetektől rendkívül sokrétű a tevékenysége. Ehhez én 2011-ben csatlakoztam önkéntesként, és az évek során egyre erősebbek lettek a kötődéseim a tevékenységek meg az emberi kapcsolatok terén is. Elsősorban a Csoma-napok és a tudományos konferencia szervezésében, a konferencia-kiadvány szerkesztésében vállaltam munkát, majd fokozatosan a pályázatírásban is segédkeztem, így rálátásom nyílt az egyesület egyéb évközi tevékenységeire is. Gazda Jóska bácsi kérésére, az ő ajánlásával vállaltam a feladatot, ezért ennek okairól inkább őt kellene kérdezni. Ő 2021 őszén, az évadkezdő gyűlésen ajánlott a tagságnak. Aztán felgyorsultak a dolgok,
Mellette pedig ott van egy három évtizedes tapasztalattal rendelkező tagság, jól bejáratott kapcsolatrendszer, múlttal, hagyománnyal rendelkező tevékenységek, egy olyan városvezetés, amely egyenrangú partnerként kezel, és amelynek a segítségére bármikor lehet számítani. Örömmel tölt el, hogy kicsit „visszahonosodtam” Kovásznára.
Ferencz Éva és Gazda József
Fotó: Tasnádi Levente
– Ha jól tudom, az egyesület azon kevés civil szervezetek közé tartozik, amelynek statútumát magyar nyelven iktatta a bíróság.
– A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola 1990 márciusában alakult a Kézdivásárhelyi Bíróság 17. sorszámával, és valóban magyar nyelvű alapító okirattal. Célja névadója emlékezetének fenntartása, munkásságának népszerűsítése, könyvkiadás, valamint népfőiskolai jellegű és kulturális tevékenység szervezése.
Egyféle kelet-nyugat átjáró, amelynek középpontjában Csoma áll, az általa megteremtett szellemiség jegyében a „keressetek, kutassatok” jelmondat ad célt és lendületet minden tevékenységünknek immár három és fél évtizede.
– Miben merül ki a népfőiskolai tevékenység?
– Az alapító okiratban szabadegyetemként meghatározott tevékenység a kezdetektől fogva havi rendszerességgel zajlik. Irodalom, művelődés, tudomány-népszerűsítő előadások, honismereti kirándulások révén valósult meg, elsősorban felnőtt célközönséget szólított meg az Ignácz Rózsa íróról és Fábián Ernő filozófusról – aki egyesületünk alapító tagja és alelnöke is volt – elnevezett klubtevékenység. Mi annyival bővítettük ezt a vonalat az utóbbi két évben, hogy a fiatalítás jegyében ifjúságot megszólító műhelymunkát is szervezünk három szakterületen belül: médiaismeretek, önismeret és tudomány-népszerűsítés. Mivel a lehetőség adott volt, társszervezői lettünk az Udvartér Alkotótábornak és a kászoni kézműves tábornak is.
Pillanatképek az egyesületi tevékenységekből
Fotó: Tasnádi Levente
– És miként telnek az egyesületi hétköznapok?
– A hagyományos tevékenységek mellett a legnagyobb feladat az idén tavaszon átadott Csoma Emlékközpont építkezési munkálatai hátramaradt részének befejezése ahhoz, hogy átadjuk közösségi használatra. Az ifjúsági műhelytevékenység működik, és célunk volt erőteljesebbé tenni az online jelenlétünket is. Két honlapunk működik. Az első a krónikánk, illetve digitális adatbázisunk, a második az aktuális eseményeinkre nyújt rálátást. Felpörgettük a Facebook-oldalunkat, mert akár tetszik, akár nem, föl kell zárkóznunk a képernyőcentrikus világhoz is. A harmadik éve üzemelő Youtube-csatornánk mondhatni „virtuális népfőiskolánk” is egyben.
Jelzésértékű, hogy a nemrég föltett Jó, jó, de mi van a kecskével? című, az Udvartér Alkotótáborban született filmecskénk nézettsége az első 8 napban meghaladta a 6 ezret. Ebből megítélve is látszik a kétféle igény, célcsoport, feladat. Meghívjuk az olvasót, kóstoljon bele a mintegy 90 videónk kínálatába!

Orbaiszék neves nyelvtudósa születésének 240. évfordulójához kapcsolódva Kovásznán felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot és a megnyitották a 34. Csoma Napokat. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is jelen volt az eseményen.
– Hányan jelentkeztek a legújabb programjukra, a médiaműhelybe, és tapasztalat szerint milyen lemorzsolódás várható?
– Médiaműhelyünk két éve működik. Nagy öröm, hogy a kovásznai fiatalok mellett kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és brassói fiatalokat is sikerült bevonzani. Másik ok, amiért nagyon szeretjük ezt a tevékenységünket, hogy a szakma mellett közösségi gondolkodásra, szolgálatra is tudunk általa nevelni. Az elméleti ismeretek mellett ugyanis ez a műhely rendszeresen jelen van a város eseményein, fotódokumentációt, hangulatvideókat készít, ők rögzítik a tudományos ülésszak előadásait, a meghívott előadóinkkal készülő videóinterjúkat, fényképeznek a népfőiskolai rendezvényeinken, előadásainkon. Tudjuk rugalmasan alakítani a programot, igyekszünk igazodni a gyerekek időbeosztásához, így aki hozzánk csatlakozik, velünk is marad.

Új tagokat toboroz médiaműhelyébe a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola. A két éve Kovásznán működő ingyenes képzésre 14–19 éves diákokat várnak, akik szeretnék kitanulni a fotós-filmes szakma alapjait.
– Milyen tevékenységek várhatók a közeljövőben?
– Hétvégén társszervezőként az Ignácz Rózsa Erdélyi Magyar Egyesülettel a kovásznai születésű Ignácz Rózsa íróra emlékezünk egy háromnapos rendezvény keretében. A díszvendégünk Rebecca Rose Makkai, az írónő unokája lesz, aki maga is elismert író. Chicagóban él, nem beszél magyarul, és most először érkezik Erdélybe. Október közepén Benkő László, a Hét Krajcár Kiadó vezetője lesz a vendégünk. Október 25-én Fábián Ernő filozófusra, egyesületünk alapító tagjára emlékezünk, aki idén lenne 90 éves. Öröm számunkra, hogy a rendezvényen más jeles meghívottak mellett jelen lesz Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, aki mentorként tekintett Fábián Ernőre. Ugyanazon hétvégén a Pro Csoma Egyesülettel partnerségben részt veszünk az Olvass többet! konferencián. November elején Jánó Mihály művészettörténésszel zárjuk le a Csoma 240 emlékévet, és mivel a tavalyi sikeres volt, idén is Csomakőrösön zárjuk az évet adventi rendezvénnyel, amelyet az ottani református egyházzal és a nőszövetséggel közösen szervezünk.
– Egyesületi elnökként meddig tekint előre, milyen tervekkel?
– Négy évre szól a mandátumom, vagyis 2026-ig szeretnénk egy olyan csapatot kiépíteni, amelynek át lehet adni a stafétát. Ezért
Jövőre szeretnénk első ízben odaítélni a Csoma-ösztöndíjat, amellyel adományokból tartunk fenn és évente támogatni akarunk vele arra érdemes fiatalt tudományos céljai megvalósításában. Folyamatban van egy képzőművészeti alkotótábor alapítása, amelyet szintén Csomáról nevezünk el, és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karával és a Delhi Liszt Intézettel partnerségben tervezünk megvalósítani. Ezek mellett pedig folytatni minden elkezdett munkát, lehetőleg úgy, hogy növeljük az érdeklődők táborát. Célkitűzésünkhöz megvannak az eszközeink, partnereink, munkatársaink, a hagyományaink, amire alapozhatunk, és a jövőbe vetett hitünk is.
Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).
Isten jelenléte és a gyülekezet imái a legfontosabbak, hiszen így lesz élettel teli a felújított agyagfalvi református templom, ahol vasárnap tartottak ünnepi istentiszteletet. Közösségi összefogás eredménye volt a felújítás.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Tarlótűz pusztított vasárnap délután a Segesvárhoz tartozó Róra faluban, ebben pedig öt jármű is kiégett egy kertben – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Egy Kolozs megyei turista lezuhant szombaton egy szikláról a Csalhó-hegységben; SMURD-mentőhelikopterrel szállították a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.
Több mint 120 programmal várta a közönséget csütörtöktől vasárnapig a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep. Négy napig ismét a lovak, a lovas sportágak, hagyományőrzés és életmód volt fókuszban a a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.
Hétfőn az ország nyolc megyéjében és Bukarestben lesz még kánikula, a hegyvidéken és a deli régiókban viharok várhatók.
A Duna vízhozama az országba való belépési pontnál (a baziási szakaszon) a jövő hét vége felé 1550 m³/s-ra emelkedik, ám továbbra is jóval az augusztusi sokéves átlag – 3900 m³/s – alatt marad az INHGA előrejelzése szerint.
szóljon hozzá!