
Albert Sándor főépítész és Korodi Attila polgármester
Fotó: Pinti Attila
Nem nyerte el egyetlen pályamű sem az első helyezést a csíkszeredai városbejáratokat jelző építmények tervezésére kiírt ötletpályázaton, az elbíráló bizottság helyette két második helyet ítélt meg. A kiírásra 11 tervmunka érkezett be, amelyeket a városlakók is véleményezhettek a Facebook közösségi oldalon leadott lájkokkal. A rangsor felállításánál a zsűri figyelembe vette a közönség véleményét is.
2023. szeptember 13., 21:092023. szeptember 13., 21:09
2023. szeptember 14., 09:062023. szeptember 14., 09:06
Nagyon sok ötlet, meglátás érkezett be a városháza felhívására a különböző tervezőktől, dizájnerektől, más szakemberektől, és már csak ez miatt is sikernek könyvelik el az ötletpályázatot – jelentette ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

Augusztus végéig véleményezheti a lakosság azokat az ötleteket, amelyek a csíkszeredai városháza által kiírt pályázatra érkeztek, a városbejáratokat jelző egységes építmények tervezése érdekében. A pályamunkákat szakmai zsűri rangsorolja.
A 11 pályaműről Albert Sándor, Csíkszereda főépítésze osztott meg részleteket. Mint fogalmazott,
Éppen ezért úgy döntöttek, hogy nem adnak első helyezést, helyette két második helyet ítéltek oda. Ugyan voltak véleménykülönbségek, végül sikerült egyöntetű döntést hozniuk, és felállítaniuk a rangsort.
Fotó: Pinti Attila
A két második helyezést a 3-as és a 10-es számú pályázat érte el, az egyik Blága-Kósa Bernadett és Blága-Kósa Botond, a másik András Szilárd munkája. Mindketten 10–10 ezer lejes díjban részesültek. A város főépítésze úgy értékelte, hogy mindkettő jól átgondolt, totem formájú pályamű. Pontozták azt is, hogy vízszintesen állnak rajtuk a feliratok. Mindkét esetben rozsdás fém színkavalkádját visszaadó, úgynevezett corten lemezt képzeltek el fő alapanyagként, amely a vidék vasas borvízforrásaira utal. A hátrányuk a kivitelezhetőség, fenntarthatóság terén mutatkozott meg, illetve, hogy túl sok részlet került rájuk, például a 3-as számú tervben a város számára fontos évszámok, amelyeket az autóval a városba érkező látogatók nem tudnának elolvasni. A 10-es számú pályázatban a minimalista stílusban elkészült várfokok, feliratok nincsenek egyensúlyban a szépen kidolgozott városcímerből merített motívumokkal, és azok kidolgozásával.
Ezt a két tervet a közönség is több szavazattal díjazta, de
Ezt a tervet a zsűri a harmadik helyre helyezte a rangsorban, 7500 lejes díjat társítva hozzá.
Fotó: Pinti Attila
Albert Sándor kiemelte, az elbírálásnál nem tudták nem figyelembe venni az emberek véleményét. Az ötletet az Esztány Győző, András Szilárd és Bálint Tamás hármas dolgozta ki. A zsűri külön értékelte az alkotás egyszerűségét. A Csíkszereda városcímerében található szív inspirálta ugyanis a tervezőket a szív formáját imitáló városbejárati elem megtervezésére, amely formájában így eltért a többi oszlopos megoldástól. Hátrányaként a kivitelezhetőségét, az anyaghasználatot emelték ki, noha az alkotók nem ragaszkodtak kizárólag a vasbetonos kivitelhez, amely a látványterveken szerepel. A főépítész a pályaművel kapcsolatban elmondta,
Az ötletpályázatot ugyanis nem azzal a vállalással írták ki, hogy a nyertes alkotását kivitelezik, hanem azt, hogy ötleteket merítenek majd belőle az önkormányzat saját változatához.
Fotó: Pinti Attila
Két további pályamű dicséretet, valamint 5-5 ezer lejes pénzjutalmat érdemelt: a 4-es és a 7-es számú pályázat, egyiket Vaszi Benedek és Száva Nándor, a másikat pedig Török Áron Lóránd tervezte. A zsűri értékelte a hagyományos faépítészeti elemeket, az anyaghasználatot. Az egyik pályamunka kapukat formázott – azonban méretében eltért az elvárttól –, a másik pedig gyalult faelemekből álló oszlopot formált. A tervek hátrányaként említették, hogy egyik sem felel meg városbejárati elemnek.
A város főépítészeti irodája mindezen ötletek figyelembevételével várhatóan jövő tavaszig megtervezi azt a városbejárati elemet, amely egységesen jelzi majd Csíkszereda hét bejáratánál a városba látogatók számára, hogy milyen identitású, lelkületű, értékrendszerű közösség lakja a települést.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás