
Albert Sándor főépítész és Korodi Attila polgármester
Fotó: Pinti Attila
Nem nyerte el egyetlen pályamű sem az első helyezést a csíkszeredai városbejáratokat jelző építmények tervezésére kiírt ötletpályázaton, az elbíráló bizottság helyette két második helyet ítélt meg. A kiírásra 11 tervmunka érkezett be, amelyeket a városlakók is véleményezhettek a Facebook közösségi oldalon leadott lájkokkal. A rangsor felállításánál a zsűri figyelembe vette a közönség véleményét is.
2023. szeptember 13., 21:092023. szeptember 13., 21:09
2023. szeptember 14., 09:062023. szeptember 14., 09:06
Nagyon sok ötlet, meglátás érkezett be a városháza felhívására a különböző tervezőktől, dizájnerektől, más szakemberektől, és már csak ez miatt is sikernek könyvelik el az ötletpályázatot – jelentette ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

Augusztus végéig véleményezheti a lakosság azokat az ötleteket, amelyek a csíkszeredai városháza által kiírt pályázatra érkeztek, a városbejáratokat jelző egységes építmények tervezése érdekében. A pályamunkákat szakmai zsűri rangsorolja.
A 11 pályaműről Albert Sándor, Csíkszereda főépítésze osztott meg részleteket. Mint fogalmazott,
Éppen ezért úgy döntöttek, hogy nem adnak első helyezést, helyette két második helyet ítéltek oda. Ugyan voltak véleménykülönbségek, végül sikerült egyöntetű döntést hozniuk, és felállítaniuk a rangsort.
Fotó: Pinti Attila
A két második helyezést a 3-as és a 10-es számú pályázat érte el, az egyik Blága-Kósa Bernadett és Blága-Kósa Botond, a másik András Szilárd munkája. Mindketten 10–10 ezer lejes díjban részesültek. A város főépítésze úgy értékelte, hogy mindkettő jól átgondolt, totem formájú pályamű. Pontozták azt is, hogy vízszintesen állnak rajtuk a feliratok. Mindkét esetben rozsdás fém színkavalkádját visszaadó, úgynevezett corten lemezt képzeltek el fő alapanyagként, amely a vidék vasas borvízforrásaira utal. A hátrányuk a kivitelezhetőség, fenntarthatóság terén mutatkozott meg, illetve, hogy túl sok részlet került rájuk, például a 3-as számú tervben a város számára fontos évszámok, amelyeket az autóval a városba érkező látogatók nem tudnának elolvasni. A 10-es számú pályázatban a minimalista stílusban elkészült várfokok, feliratok nincsenek egyensúlyban a szépen kidolgozott városcímerből merített motívumokkal, és azok kidolgozásával.
Ezt a két tervet a közönség is több szavazattal díjazta, de
Ezt a tervet a zsűri a harmadik helyre helyezte a rangsorban, 7500 lejes díjat társítva hozzá.
Fotó: Pinti Attila
Albert Sándor kiemelte, az elbírálásnál nem tudták nem figyelembe venni az emberek véleményét. Az ötletet az Esztány Győző, András Szilárd és Bálint Tamás hármas dolgozta ki. A zsűri külön értékelte az alkotás egyszerűségét. A Csíkszereda városcímerében található szív inspirálta ugyanis a tervezőket a szív formáját imitáló városbejárati elem megtervezésére, amely formájában így eltért a többi oszlopos megoldástól. Hátrányaként a kivitelezhetőségét, az anyaghasználatot emelték ki, noha az alkotók nem ragaszkodtak kizárólag a vasbetonos kivitelhez, amely a látványterveken szerepel. A főépítész a pályaművel kapcsolatban elmondta,
Az ötletpályázatot ugyanis nem azzal a vállalással írták ki, hogy a nyertes alkotását kivitelezik, hanem azt, hogy ötleteket merítenek majd belőle az önkormányzat saját változatához.
Fotó: Pinti Attila
Két további pályamű dicséretet, valamint 5-5 ezer lejes pénzjutalmat érdemelt: a 4-es és a 7-es számú pályázat, egyiket Vaszi Benedek és Száva Nándor, a másikat pedig Török Áron Lóránd tervezte. A zsűri értékelte a hagyományos faépítészeti elemeket, az anyaghasználatot. Az egyik pályamunka kapukat formázott – azonban méretében eltért az elvárttól –, a másik pedig gyalult faelemekből álló oszlopot formált. A tervek hátrányaként említették, hogy egyik sem felel meg városbejárati elemnek.
A város főépítészeti irodája mindezen ötletek figyelembevételével várhatóan jövő tavaszig megtervezi azt a városbejárati elemet, amely egységesen jelzi majd Csíkszereda hét bejáratánál a városba látogatók számára, hogy milyen identitású, lelkületű, értékrendszerű közösség lakja a települést.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
1 hozzászólás