Hirdetés
Hirdetés

Kisné Portik Irén kapta idén a Hargita Megyéért díjat

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

„Nem tudok másként élni, csak néprajzosként” – fogalmazott a Hargita Megyéért díj átvétele után Kis Portik Irén a gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében csütörtökön.

Gergely Imre

2022. december 08., 18:282022. december 08., 18:28

2022. december 08., 18:432022. december 08., 18:43

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastély lovagtermében adták át a Hargita Megyéért díjat Kisné Portik Irén néprajzosnak csütörtökön. A helyszín találó, hiszen szerteágazó kulturális tevékenységének egy évtizedét itt töltötte.

Székelyföldi, erdélyi népi örökségünk gyűjtését vállalta, és ezzel kapcsolatos munkái tíznél is több kötetben jelentek meg, illetve újabbak vannak készülőben.

A Hargita Megyéért díj átadó ünnepségén Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke méltatta Kisné Portik Irén munkásságát, amivel kiérdemelte a Hargita megyei önkormányzat elismerését, amelyet évente csak egyvalaki kaphat meg.

Hirdetés

A méltatásból kiderült, hogy Kisné Portik Irén 1955. szeptember 2-án született Szászrégenben. 1977-től tért vissza ősei szülőföldjére, Gyergyószentmiklósra, és azóta is itt él. Élete során dolgozott textiltechnikusként a helyi bútorszövetgyárban, néprajzos volt a helyi Tarisznyás Márton Múzeumban, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban, valamint a Salamon Ernő Gimnáziumban. A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatójaként is tevékenykedett és a városháza kulturális felügyelőjének tisztségét is betöltöttte. Sok éven át a Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatójaként tevékenykedett.

Szakíróként több mint négyszáz cikk fűződik a nevéhez, kötetben pedig tizenkét kiadványa jelent meg.

„Kisné Portik Irén bármihez is adta a nevét, bármit is szervezett, valamennyi általa vezetett program a helyi hagyományokban gyökerező, népnevelő, önazonosság-erősítő, értékteremtő, ugyanakkor megőrző tevékenység volt” – hangzott el a méltatásban.

Neki köszönhető, hogy Gyergyószentmiklóson ma már hozzátartozik a húsvétra való felkészüléshez, hogy a gyerekek a Népművészeti Alkotóházban írják a tojásokat.

Gyűjtésének köszönhetően az alkotóházban jelenleg 2758 hímes tojás szemlélteti a hagyományos Kárpát-medencei és moldvai húsvéti tojások szinte teljes jelképtárát.

Az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány élén szintén a hagyományőrzés frontvonalában vitte a zászlót, aztán 2012-ben megalapította a Gránátalma Egyesületet.

A „gránátalmás asszonyok” Kisné Portik Irén vezényletével magas szintre emelték az úrihímzések alkotását.

A Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatójaként elmondhatja, hogy ottani tevékenysége alatt százötvenen váltak képesített hímző-, viseletkészítő-, szövő szakemberekké, életformaként vállalták fel a kézművességet.

Tizenkét eddig megjelent kötete után is folyamatosan dolgozik, hogy átadja a közösségnek a tudását, újabb könyvei várnak kiadásra. Hamarosan megjelenő legújabb kötete a Fűrészelt anyanyelv címet viseli, amelyhez 42 év alatt 1100 erdélyi településről 15 ezer deszkába fűrészelt mintázat adatolását végezte el.

„Kisné Portik Irén az alkotásnak szentelte életét, annak a hivatásnak, hogy minél többet tanítson nekünk és az utánunk következő nemzedékeknek –

Idézet
tanítson bennünket a saját értékeinkről, mintegy fogva a kezünket annak érdekében, hogy megismerjük magunkat, néprajzi értékeinket”

– hangzott el.

Élete a néprajz, az értékmentés

„Nem tudok másként élni, csak néprajzosként” – fogalmazott a díj átvétele után Kis Portik Irén. Kifejtette,

Idézet
a néprajzkutatónak prófétának kell lennie, felismerve, hogy csodálatos népi értékeink vannak, és eljön az idő, amikor ezek már nem lesznek.

A próféta feladata, hogy ezek megmaradhassanak, és azok is láthassák, részesülhessenek ebből, akiket az Úristen később ad erre a földre. A néprajzos akkor tud a szakma trónusán megállni, ha kellően széles alapra fekteti a tudását, ha nem csak egy szűk ösvényen, egy néprajzi ágazatban dolgozik.

Idézet
Minden érdekelt, ami valamilyen néprajzi értéket sugárzott

– összegzett a díjazott.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
2026. április 29., szerda

Az elnök szerint Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi nyugatbarát irányvonalát

Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.

Az elnök szerint Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi nyugatbarát irányvonalát
2026. április 29., szerda

Nicușor Dan: Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben

Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan: Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Felolvasták a bizalmatlansági indítvány szövegét a parlamentben

A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.

Felolvasták a bizalmatlansági indítvány szövegét a parlamentben
2026. április 29., szerda

Kelemen Hunor: a PSD és az AUR nem mutatott fel életképes alternatívát a Bolojan-kormányra

Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.

Kelemen Hunor: a PSD és az AUR nem mutatott fel életképes alternatívát a Bolojan-kormányra
2026. április 29., szerda

Most sem teljesen tiszta a Kis-Küküllő vize, de a sótalanítók legalább jól működnek

A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.

Most sem teljesen tiszta a Kis-Küküllő vize, de a sótalanítók legalább jól működnek
Hirdetés