Hirdetés
Hirdetés

Kisné Portik Irén kapta idén a Hargita Megyéért díjat

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

„Nem tudok másként élni, csak néprajzosként” – fogalmazott a Hargita Megyéért díj átvétele után Kis Portik Irén a gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében csütörtökön.

Gergely Imre

2022. december 08., 18:282022. december 08., 18:28

2022. december 08., 18:432022. december 08., 18:43

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastély lovagtermében adták át a Hargita Megyéért díjat Kisné Portik Irén néprajzosnak csütörtökön. A helyszín találó, hiszen szerteágazó kulturális tevékenységének egy évtizedét itt töltötte.

Székelyföldi, erdélyi népi örökségünk gyűjtését vállalta, és ezzel kapcsolatos munkái tíznél is több kötetben jelentek meg, illetve újabbak vannak készülőben.

A Hargita Megyéért díj átadó ünnepségén Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke méltatta Kisné Portik Irén munkásságát, amivel kiérdemelte a Hargita megyei önkormányzat elismerését, amelyet évente csak egyvalaki kaphat meg.

Hirdetés

A méltatásból kiderült, hogy Kisné Portik Irén 1955. szeptember 2-án született Szászrégenben. 1977-től tért vissza ősei szülőföldjére, Gyergyószentmiklósra, és azóta is itt él. Élete során dolgozott textiltechnikusként a helyi bútorszövetgyárban, néprajzos volt a helyi Tarisznyás Márton Múzeumban, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban, valamint a Salamon Ernő Gimnáziumban. A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatójaként is tevékenykedett és a városháza kulturális felügyelőjének tisztségét is betöltöttte. Sok éven át a Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatójaként tevékenykedett.

Szakíróként több mint négyszáz cikk fűződik a nevéhez, kötetben pedig tizenkét kiadványa jelent meg.

„Kisné Portik Irén bármihez is adta a nevét, bármit is szervezett, valamennyi általa vezetett program a helyi hagyományokban gyökerező, népnevelő, önazonosság-erősítő, értékteremtő, ugyanakkor megőrző tevékenység volt” – hangzott el a méltatásban.

Neki köszönhető, hogy Gyergyószentmiklóson ma már hozzátartozik a húsvétra való felkészüléshez, hogy a gyerekek a Népművészeti Alkotóházban írják a tojásokat.

Gyűjtésének köszönhetően az alkotóházban jelenleg 2758 hímes tojás szemlélteti a hagyományos Kárpát-medencei és moldvai húsvéti tojások szinte teljes jelképtárát.

Az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány élén szintén a hagyományőrzés frontvonalában vitte a zászlót, aztán 2012-ben megalapította a Gránátalma Egyesületet.

A „gránátalmás asszonyok” Kisné Portik Irén vezényletével magas szintre emelték az úrihímzések alkotását.

A Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatójaként elmondhatja, hogy ottani tevékenysége alatt százötvenen váltak képesített hímző-, viseletkészítő-, szövő szakemberekké, életformaként vállalták fel a kézművességet.

Tizenkét eddig megjelent kötete után is folyamatosan dolgozik, hogy átadja a közösségnek a tudását, újabb könyvei várnak kiadásra. Hamarosan megjelenő legújabb kötete a Fűrészelt anyanyelv címet viseli, amelyhez 42 év alatt 1100 erdélyi településről 15 ezer deszkába fűrészelt mintázat adatolását végezte el.

„Kisné Portik Irén az alkotásnak szentelte életét, annak a hivatásnak, hogy minél többet tanítson nekünk és az utánunk következő nemzedékeknek –

Idézet
tanítson bennünket a saját értékeinkről, mintegy fogva a kezünket annak érdekében, hogy megismerjük magunkat, néprajzi értékeinket”

– hangzott el.

Élete a néprajz, az értékmentés

„Nem tudok másként élni, csak néprajzosként” – fogalmazott a díj átvétele után Kis Portik Irén. Kifejtette,

Idézet
a néprajzkutatónak prófétának kell lennie, felismerve, hogy csodálatos népi értékeink vannak, és eljön az idő, amikor ezek már nem lesznek.

A próféta feladata, hogy ezek megmaradhassanak, és azok is láthassák, részesülhessenek ebből, akiket az Úristen később ad erre a földre. A néprajzos akkor tud a szakma trónusán megállni, ha kellően széles alapra fekteti a tudását, ha nem csak egy szűk ösvényen, egy néprajzi ágazatban dolgozik.

Idézet
Minden érdekelt, ami valamilyen néprajzi értéket sugárzott

– összegzett a díjazott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Elszakítottak egy vezetéket, nincs víz egész Kézdivásárhelyen

Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.

Elszakítottak egy vezetéket, nincs víz egész Kézdivásárhelyen
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Döntött a kormány: ennyi adóhátralék után kerülhet fel valaki a „szégyenlistára”

A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.

Döntött a kormány: ennyi adóhátralék után kerülhet fel valaki a „szégyenlistára”
2026. április 16., csütörtök

Több mint százezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak

Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.

Több mint százezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak
2026. április 16., csütörtök

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését

Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését
Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését
2026. április 16., csütörtök

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését

2026. április 16., csütörtök

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo

Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo
2026. április 16., csütörtök

Az európai átlag háromszorosa az infláció Romániában

Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.

Az európai átlag háromszorosa az infláció Romániában
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Biciklisek hibái miatt történik a legtöbb súlyos baleset Hargita megyében

A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.

Biciklisek hibái miatt történik a legtöbb súlyos baleset Hargita megyében
2026. április 16., csütörtök

Naponta mintegy hétmillió lejt fizettek a biztosítók a CASCO-val rendelkező ügyfeleknek

Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).

Naponta mintegy hétmillió lejt fizettek a biztosítók a CASCO-val rendelkező ügyfeleknek
2026. április 16., csütörtök

Itt mindenki bolyais! – Marosvásárhelyen találkoztak idén a térség Bolyai nevet viselő iskolái

Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.

Itt mindenki bolyais! – Marosvásárhelyen találkoztak idén a térség Bolyai nevet viselő iskolái
Hirdetés