
Fotó: Gergely Imre
„Nem tudok másként élni, csak néprajzosként” – fogalmazott a Hargita Megyéért díj átvétele után Kis Portik Irén a gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében csütörtökön.
2022. december 08., 18:282022. december 08., 18:28
2022. december 08., 18:432022. december 08., 18:43
Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastély lovagtermében adták át a Hargita Megyéért díjat Kisné Portik Irén néprajzosnak csütörtökön. A helyszín találó, hiszen szerteágazó kulturális tevékenységének egy évtizedét itt töltötte.
A Hargita Megyéért díj átadó ünnepségén Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke méltatta Kisné Portik Irén munkásságát, amivel kiérdemelte a Hargita megyei önkormányzat elismerését, amelyet évente csak egyvalaki kaphat meg.
A méltatásból kiderült, hogy Kisné Portik Irén 1955. szeptember 2-án született Szászrégenben. 1977-től tért vissza ősei szülőföldjére, Gyergyószentmiklósra, és azóta is itt él. Élete során dolgozott textiltechnikusként a helyi bútorszövetgyárban, néprajzos volt a helyi Tarisznyás Márton Múzeumban, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban, valamint a Salamon Ernő Gimnáziumban. A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatójaként is tevékenykedett és a városháza kulturális felügyelőjének tisztségét is betöltöttte. Sok éven át a Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatójaként tevékenykedett.
„Kisné Portik Irén bármihez is adta a nevét, bármit is szervezett, valamennyi általa vezetett program a helyi hagyományokban gyökerező, népnevelő, önazonosság-erősítő, értékteremtő, ugyanakkor megőrző tevékenység volt” – hangzott el a méltatásban.
Gyűjtésének köszönhetően az alkotóházban jelenleg 2758 hímes tojás szemlélteti a hagyományos Kárpát-medencei és moldvai húsvéti tojások szinte teljes jelképtárát.
Az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány élén szintén a hagyományőrzés frontvonalában vitte a zászlót, aztán 2012-ben megalapította a Gránátalma Egyesületet.
A Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatójaként elmondhatja, hogy ottani tevékenysége alatt százötvenen váltak képesített hímző-, viseletkészítő-, szövő szakemberekké, életformaként vállalták fel a kézművességet.
Tizenkét eddig megjelent kötete után is folyamatosan dolgozik, hogy átadja a közösségnek a tudását, újabb könyvei várnak kiadásra. Hamarosan megjelenő legújabb kötete a Fűrészelt anyanyelv címet viseli, amelyhez 42 év alatt 1100 erdélyi településről 15 ezer deszkába fűrészelt mintázat adatolását végezte el.
„Kisné Portik Irén az alkotásnak szentelte életét, annak a hivatásnak, hogy minél többet tanítson nekünk és az utánunk következő nemzedékeknek –
– hangzott el.
„Nem tudok másként élni, csak néprajzosként” – fogalmazott a díj átvétele után Kis Portik Irén. Kifejtette,
A próféta feladata, hogy ezek megmaradhassanak, és azok is láthassák, részesülhessenek ebből, akiket az Úristen később ad erre a földre. A néprajzos akkor tud a szakma trónusán megállni, ha kellően széles alapra fekteti a tudását, ha nem csak egy szűk ösvényen, egy néprajzi ágazatban dolgozik.
– összegzett a díjazott.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!