
Szmogfelhőben úszva. A hőinverzió csapdába ejti a szennyezőanyagokat
Fotó: Barabás Ákos
Főként a fűtésrendszerekből származó, illetve a gépjárművek által kibocsátott, a légutakba akadálytalanul bejutó, szálló pornak nevezett apró füstrészecskék jelentenek veszélyt a légszennyezés szempontjából Hargita megyében. Milyen levegőt szívunk be, és mekkora gond a légszennyezettség a térségben? Erről kérdeztünk szakembereket.
2018. december 10., 22:322018. december 10., 22:32
Érződik, hogy elkezdődött a fűtési szezon és az, hogy nincs légmozgás, ugyanis kissé megnőtt a levegőben a PM10-nek és a PM2,5-nek nevezett szálló por, illetve az ammónia koncentrációja, de még nincs veszély – foglalta össze a helyzetet a légszennyezettségi adatok alapján Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. Az intézmény naponta méri a levegő minőségét, és mint az igazgató elmondta, ez nem kifogástalan, időnként – főleg a téli időszakban – vannak gondok, de többnyire a megengedett határérték alatt marad a különféle szennyezőanyagok mennyisége.
máshol nagyobb gondok vannak – mondta Domokos László József.
A légszennyezéshez kapcsolódóan nem, csupán általánosságban összesíti a légúti megbetegedések számát a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság, de az elmondható a sokévi adatok alapján, hogy enyhe emelkedést mutat a különféle légúti megbetegedések száma – idézte fel emlékezetből a statisztikai adatokat dr. Tar Gyöngyi, az intézmény vezetője. Magyarázatként viszont hozzáfűzte, az emelkedő tendenciának nem feltétlenül az az oka, hogy nőtt a légszennyezettség és emiatt a légúti betegségek gyakorisága, a nagyobb számok oka lehet az is, hogy fejlődött a kórházak diagnosztikai műszerezettsége.
Hargita megyében nincs ipari légszennyezés, ami van, az a közlekedésből, elsősorban a kipufogógázokból származik, illetve fűtésrendszerekből – tájékoztatott az intézményvezető. Negatívumként említette és a rossz városgazdálkodások számlájára írta viszont azt, hogy a Hargita megyei településeken
Ezek ráadásul azt a légréteget szennyezik, amelyben az emberi élettér található. Igaz ugyan, hogy ezeknek nagyon szigorú műszaki paramétereknek kell megfelelniük, csakhogy „a sok kicsi sokra megy”. „Ennek a jelenségnek a nagy veszélye inkább az, hogy
Nem tudjuk, nincs adat arról, hogy hány egyéni fűtőközpont – fás kazán, gázkazán – üzemel Hargita megyében vagy egy-egy vidéken” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Érvelése szerint ezek szennyezőkapacitása összeadódhat, hozzáfűzte viszont, hogy az általuk jelentett veszély még így is elmarad a közlekedés, illetve az ipari tevékenységek által okozott légszennyezés veszélyétől.
Dacára viszont annak, hogy Hargita megyében nem jelentős a légszennyezés mértéke, ez időnként mégis veszélyes mértékűre nő az úgynevezett inverziós jelenség miatt, ami elsősorban a csíki, illetve a gyergyói medencében tapasztalható. Ez azt eredményezi, hogy ezekben
Ez egyébként kitűnik a környezetvédelmi ügynökség méréseinek eredményéből is. Igaz ugyan, hogy az éves statisztikákban ritkán találni határérték-túllépéseket, de a napi mérések nagyon ingadozó értékeket mutatnak. November végén például voltak napok, amikor rossz, sőt kifejezetten rossz volt a levegő minősége, a közvetlenül előtte és utána lévő napokon viszont nagyon jó. Erre a légköri jelenségek és a földrajzi viszonyok összefüggéseiben keresendő a magyarázat.
Az ország megyéi kétféle térségre csoportosíthatók: azokra, amelyek nagyobb légszennyezettségi problémákkal küszködnek, és azokra, amelyekben bár nincs jelentős szennyezőforrás, néhanapján mégis előfordulnak határérték-túllépések. Hargita megye az utóbbiak közé tartozik – mondta el Szép Róbert államtitkár, az Országos Környezetőrség helyettes főbiztosa. Hargita megye sajátossága, hogy többnyire zárt medencék alkotják, főleg a csíki és a gyergyói térség, de Udvarhelyszéken sem sokkal jobb a helyzet. Ezekben a zónákban nagyon gyakori, hogy lokális anticiklonok alakulnak ki, azaz nagyon stabillá válik a levegő, ami hőinverzióhoz vezet, az pedig csapdába ejti a szennyezőanyagokat.
A kiskázonokkal közvetlenül az életterünket szennyezzük. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
„Ezért Hargita megyében vannak periódusok, amikor egyes szennyező anyagok határérték-túllépéseket mutatnak. A szálló porokra, a PM10-re és a PM2,5-re gondolok elsősorban” – mondta a szakember. Hőinverzió idején nagyon rétegzetté válik a levegő, és a rétegek között nincs keveredés, a szennyező anyagok pedig megrekednek és felhalmozódnak ezekben a rétegekben.
A távfűtési rendszerek kéményei ennél nagyobb magasságban engedik ki a füstöt, így az el tud oszlani – magyarázta a távfűtési rendszerek előnyét Szép Róbert.
Megnyugtatásként viszont elmondta, dacára annak, hogy a gépkocsik száma nőtt, Hargita megyében jelentősen javult a levegő minősége 2012 óta. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara biomérnöki tanszékének társult adjunktusaként elmondta, a zárt típusú medencék levegőjének minőségét illetően több környezetvédelmi kutatást is végeznek, és ezek mind kedvező eredményeket hoztak.
Környezetvédelmi szempontból jobbak a gépkocsik, a háztartásokban már egyre többen használnak korszerű fűtésrendszereket, egyre több a megyében az aszfaltút, és ezek karbantartása is fejlettebb, mint évekkel ezelőtt, de a légszennyezés csökkenése nagyban köszönhető az önkormányzatok beruházásainak is, amelyek eredményeképpen körforgalmak és terelőutak épültek, illetve a hőszigetelési programoknak is – összegezte az eredményeket a szakember, aki szerint a levegő minőségét tekintve Hargita megye az országos lista első negyedében helyezkedik el.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének péntek esti tisztújító küldöttgyűlésén a szövetség stratégiai igazgatójává kinevezett és az elnöki tisztségből távozó Antal Árpád helyére Miklós Zoltán parlamenti képviselőt választották meg.
Ilie Bolojan pénteken a közigazgatási kiadások csökkentését célzó törvénycsomag-tervezet elfogadását szorgalmazta, megemlítve, nem hiszi, hogy „bármi is történne”, ha például a parlamenti képviselők havi költségkeretét 10 százalékkal csökkentenék.
Legkésőbb hétfőn véglegesíti a kormány a nyugdíj és az állami fizetés halmozását szabályozó törvénytervezetet – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.
Szószegéssel vádolja az RMDSZ-be belépni készülő Nagy Zoltánt, Gyergyószentmiklós polgármesterét az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezete. Szerintük ez a lépés már egy ideje várható volt.
Még egy kiskorú eltűnését jelentették Maros megyében pénteken. A 15 éves lány csütörtökön önként távozott marosszentgyörgyi otthonából, és azóta sem tért vissza.
Jogosítvány nélküli vezetés miatt vett őrizetbe a Maros megyei rendőrség egy 26 éves férfit a repülőtér környékén pénteken.
Egy marosvásárhelyi férfi jelentette be a rendőrségen pénteken, hogy 12 éves lánya, Oltean Ana Teodora november 20-án, este 23 óra körül önként távozott otthonról, és azóta nem tért vissza. A lányt péntek este az Ady negyed környékén találták meg.
Pénteken eltűnt egy 13 éves kislány Maros megyében, Nagyernyéről. A lány 11 óra 30 perc körül önként távozott otthonából, és azóta nem tért vissza. A szülei a rendőrség segítségét kérik.
Be kell zárni azokat az állami vállalatokat, amelyeket már nem lehet megmenteni; listájukat hamarosan közzéteszi a kormány – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.
Hargita megye több településén sűrű köd szállt le péntek estére. Néhol akár ötven méter alá csökkenhet a látótávolság.
5 hozzászólás