Hirdetés
Hirdetés

Kiskazán vagy távfűtés? Íme, talán a legfontosabb szempont, azután, hogy már döntöttünk

Szmogfelhőben úszva. A hőinverzió csapdába ejti a szennyezőanyagokat •  Fotó: Barabás Ákos

Szmogfelhőben úszva. A hőinverzió csapdába ejti a szennyezőanyagokat

Fotó: Barabás Ákos

Főként a fűtésrendszerekből származó, illetve a gépjárművek által kibocsátott, a légutakba akadálytalanul bejutó, szálló pornak nevezett apró füstrészecskék jelentenek veszélyt a légszennyezés szempontjából Hargita megyében. Milyen levegőt szívunk be, és mekkora gond a légszennyezettség a térségben? Erről kérdeztünk szakembereket.

Széchely István

2018. december 10., 22:322018. december 10., 22:32

Érződik, hogy elkezdődött a fűtési szezon és az, hogy nincs légmozgás, ugyanis kissé megnőtt a levegőben a PM10-nek és a PM2,5-nek nevezett szálló por, illetve az ammónia koncentrációja, de még nincs veszély – foglalta össze a helyzetet a légszennyezettségi adatok alapján Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. Az intézmény naponta méri a levegő minőségét, és mint az igazgató elmondta, ez nem kifogástalan, időnként – főleg a téli időszakban – vannak gondok, de többnyire a megengedett határérték alatt marad a különféle szennyezőanyagok mennyisége.

Mivel Hargita megyében nincs légszennyezéssel járó ipari tevékenység, az ország más részeihez képest nagyon jó a levegő minősége,

máshol nagyobb gondok vannak – mondta Domokos László József.

Nincs adat a kiskazánok számáról

A légszennyezéshez kapcsolódóan nem, csupán általánosságban összesíti a légúti megbetegedések számát a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság, de az elmondható a sokévi adatok alapján, hogy enyhe emelkedést mutat a különféle légúti megbetegedések száma – idézte fel emlékezetből a statisztikai adatokat dr. Tar Gyöngyi, az intézmény vezetője. Magyarázatként viszont hozzáfűzte, az emelkedő tendenciának nem feltétlenül az az oka, hogy nőtt a légszennyezettség és emiatt a légúti betegségek gyakorisága, a nagyobb számok oka lehet az is, hogy fejlődött a kórházak diagnosztikai műszerezettsége.

Hargita megyében nincs ipari légszennyezés, ami van, az a közlekedésből, elsősorban a kipufogógázokból származik, illetve fűtésrendszerekből – tájékoztatott az intézményvezető. Negatívumként említette és a rossz városgazdálkodások számlájára írta viszont azt, hogy a Hargita megyei településeken

nagyon sok az egyéni hőközpont, amelyek hatásfokukat és a légszennyezés mértékét tekintve is rosszabb megoldásnak számítanak a távfűtési rendszereknél.

Ezek ráadásul azt a légréteget szennyezik, amelyben az emberi élettér található. Igaz ugyan, hogy ezeknek nagyon szigorú műszaki paramétereknek kell megfelelniük, csakhogy „a sok kicsi sokra megy”. „Ennek a jelenségnek a nagy veszélye inkább az, hogy

Idézet
kicsúszott az ellenőrzés alól.

Nem tudjuk, nincs adat arról, hogy hány egyéni fűtőközpont – fás kazán, gázkazán – üzemel Hargita megyében vagy egy-egy vidéken” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Érvelése szerint ezek szennyezőkapacitása összeadódhat, hozzáfűzte viszont, hogy az általuk jelentett veszély még így is elmarad a közlekedés, illetve az ipari tevékenységek által okozott légszennyezés veszélyétől.

Hirdetés

Dacára viszont annak, hogy Hargita megyében nem jelentős a légszennyezés mértéke, ez időnként mégis veszélyes mértékűre nő az úgynevezett inverziós jelenség miatt, ami elsősorban a csíki, illetve a gyergyói medencében tapasztalható. Ez azt eredményezi, hogy ezekben

a hegyek által körülzárt hideg, mély medencékben a levegő tisztulása az alsó rétegekben nem valósul meg.

Ez egyébként kitűnik a környezetvédelmi ügynökség méréseinek eredményéből is. Igaz ugyan, hogy az éves statisztikákban ritkán találni határérték-túllépéseket, de a napi mérések nagyon ingadozó értékeket mutatnak. November végén például voltak napok, amikor rossz, sőt kifejezetten rossz volt a levegő minősége, a közvetlenül előtte és utána lévő napokon viszont nagyon jó. Erre a légköri jelenségek és a földrajzi viszonyok összefüggéseiben keresendő a magyarázat.

Tisztul a levegő

Az ország megyéi kétféle térségre csoportosíthatók: azokra, amelyek nagyobb légszennyezettségi problémákkal küszködnek, és azokra, amelyekben bár nincs jelentős szennyezőforrás, néhanapján mégis előfordulnak határérték-túllépések. Hargita megye az utóbbiak közé tartozik – mondta el Szép Róbert államtitkár, az Országos Környezetőrség helyettes főbiztosa. Hargita megye sajátossága, hogy többnyire zárt medencék alkotják, főleg a csíki és a gyergyói térség, de Udvarhelyszéken sem sokkal jobb a helyzet. Ezekben a zónákban nagyon gyakori, hogy lokális anticiklonok alakulnak ki, azaz nagyon stabillá válik a levegő, ami hőinverzióhoz vezet, az pedig csapdába ejti a szennyezőanyagokat.

A kiskázonokkal közvetlenül az életterünket szennyezzük. Képünk illusztráció •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

A kiskázonokkal közvetlenül az életterünket szennyezzük. Képünk illusztráció

Fotó: Kristó Róbert

„Ezért Hargita megyében vannak periódusok, amikor egyes szennyező anyagok határérték-túllépéseket mutatnak. A szálló porokra, a PM10-re és a PM2,5-re gondolok elsősorban” – mondta a szakember. Hőinverzió idején nagyon rétegzetté válik a levegő, és a rétegek között nincs keveredés, a szennyező anyagok pedig megrekednek és felhalmozódnak ezekben a rétegekben.

Idézet
A légszennyezés szempontjából azért jelentenek nagyobb veszélyt az egyéni hőközpontok, mert azok az inverziós rétegben szennyeznek. Ez a csíki térségben a talajszinttől mérve 70–80 méter vastagságú.

A távfűtési rendszerek kéményei ennél nagyobb magasságban engedik ki a füstöt, így az el tud oszlani – magyarázta a távfűtési rendszerek előnyét Szép Róbert.

Megnyugtatásként viszont elmondta, dacára annak, hogy a gépkocsik száma nőtt, Hargita megyében jelentősen javult a levegő minősége 2012 óta. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara biomérnöki tanszékének társult adjunktusaként elmondta, a zárt típusú medencék levegőjének minőségét illetően több környezetvédelmi kutatást is végeznek, és ezek mind kedvező eredményeket hoztak.

Környezetvédelmi szempontból jobbak a gépkocsik, a háztartásokban már egyre többen használnak korszerű fűtésrendszereket, egyre több a megyében az aszfaltút, és ezek karbantartása is fejlettebb, mint évekkel ezelőtt, de a légszennyezés csökkenése nagyban köszönhető az önkormányzatok beruházásainak is, amelyek eredményeképpen körforgalmak és terelőutak épültek, illetve a hőszigetelési programoknak is – összegezte az eredményeket a szakember, aki szerint a levegő minőségét tekintve Hargita megye az országos lista első negyedében helyezkedik el.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 09., péntek

Rendkívüli hideg érkezik Székelyföldre – több napon át tartó fagy várható

Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Rendkívüli hideg érkezik Székelyföldre – több napon át tartó fagy várható
Hirdetés
2026. január 09., péntek

A jeges utak és járdák veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelem

A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.

A jeges utak és járdák veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelem
2026. január 09., péntek

Rég volt ilyen tél Székelyföldön: vastag hóréteg borítja a térség településeinek zömét

Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.

Rég volt ilyen tél Székelyföldön: vastag hóréteg borítja a térség településeinek zömét
2026. január 09., péntek

Megvolt az év első komolyabb földrengése

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Megvolt az év első komolyabb földrengése
Hirdetés
2026. január 09., péntek

Az Omu-csúcson volt a leghidegebb

A havazás mellett újabb fagyos reggelre ébredtünk országszerte, ám most közel sem Csíkszeredában volt a leghidegebb.

Az Omu-csúcson volt a leghidegebb
Az Omu-csúcson volt a leghidegebb
2026. január 09., péntek

Az Omu-csúcson volt a leghidegebb

2026. január 09., péntek

Készülnek az újabb változások a csíkszeredai tömegközlekedés menetrendjében

Noha új buszokra és jóval nagyobb járatsűrűségre váltott a csíkszeredai tömegközlekedés, nagyon sok kifogás merült fel az új menetrendekkel, útvonalakkal kapcsolatban. Ezeket most igyekeznek felhasználni a módosításokhoz – tudtuk meg.

Készülnek az újabb változások a csíkszeredai tömegközlekedés menetrendjében
2026. január 08., csütörtök

Megdöbbentő helyen, a Drum bun feliratnál történt a tragédia

Halálos baleset történt csütörtökön Szeben és Fehér megye határán, Szerdahely kijáratánál. A rendőrség szerint egy férfi autójával egy fának ütközött.

Megdöbbentő helyen, a Drum bun feliratnál történt a tragédia
Hirdetés
2026. január 08., csütörtök

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval
2026. január 08., csütörtök

Székelyföldön elkezdődött a suli, több helyen viszont még tart a téli vakáció

Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint csütörtökön mintegy 62 ezer óvodás és iskolás tanítása szünetelt vagy online formában zajlott a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.

Székelyföldön elkezdődött a suli, több helyen viszont még tart a téli vakáció
2026. január 08., csütörtök

Egy fél lakás árába kerül az államfő mostani párizsi útja

Radu Miruță védelmi miniszter csütörtökön kijelentette, a Spartan típusú katonai repülőgéppel egy párizsi út költsége hozzávetőleg 30 ezer euró. Közlése szerint ez az összeg töredéke annak, amennyibe egy ugyanilyen út került Iohannis idején.

Egy fél lakás árába kerül az államfő mostani párizsi útja
Hirdetés