
Szmogfelhőben úszva. A hőinverzió csapdába ejti a szennyezőanyagokat
Fotó: Barabás Ákos
Főként a fűtésrendszerekből származó, illetve a gépjárművek által kibocsátott, a légutakba akadálytalanul bejutó, szálló pornak nevezett apró füstrészecskék jelentenek veszélyt a légszennyezés szempontjából Hargita megyében. Milyen levegőt szívunk be, és mekkora gond a légszennyezettség a térségben? Erről kérdeztünk szakembereket.
2018. december 10., 22:322018. december 10., 22:32
Érződik, hogy elkezdődött a fűtési szezon és az, hogy nincs légmozgás, ugyanis kissé megnőtt a levegőben a PM10-nek és a PM2,5-nek nevezett szálló por, illetve az ammónia koncentrációja, de még nincs veszély – foglalta össze a helyzetet a légszennyezettségi adatok alapján Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. Az intézmény naponta méri a levegő minőségét, és mint az igazgató elmondta, ez nem kifogástalan, időnként – főleg a téli időszakban – vannak gondok, de többnyire a megengedett határérték alatt marad a különféle szennyezőanyagok mennyisége.
máshol nagyobb gondok vannak – mondta Domokos László József.
A légszennyezéshez kapcsolódóan nem, csupán általánosságban összesíti a légúti megbetegedések számát a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság, de az elmondható a sokévi adatok alapján, hogy enyhe emelkedést mutat a különféle légúti megbetegedések száma – idézte fel emlékezetből a statisztikai adatokat dr. Tar Gyöngyi, az intézmény vezetője. Magyarázatként viszont hozzáfűzte, az emelkedő tendenciának nem feltétlenül az az oka, hogy nőtt a légszennyezettség és emiatt a légúti betegségek gyakorisága, a nagyobb számok oka lehet az is, hogy fejlődött a kórházak diagnosztikai műszerezettsége.
Hargita megyében nincs ipari légszennyezés, ami van, az a közlekedésből, elsősorban a kipufogógázokból származik, illetve fűtésrendszerekből – tájékoztatott az intézményvezető. Negatívumként említette és a rossz városgazdálkodások számlájára írta viszont azt, hogy a Hargita megyei településeken
Ezek ráadásul azt a légréteget szennyezik, amelyben az emberi élettér található. Igaz ugyan, hogy ezeknek nagyon szigorú műszaki paramétereknek kell megfelelniük, csakhogy „a sok kicsi sokra megy”. „Ennek a jelenségnek a nagy veszélye inkább az, hogy
Nem tudjuk, nincs adat arról, hogy hány egyéni fűtőközpont – fás kazán, gázkazán – üzemel Hargita megyében vagy egy-egy vidéken” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Érvelése szerint ezek szennyezőkapacitása összeadódhat, hozzáfűzte viszont, hogy az általuk jelentett veszély még így is elmarad a közlekedés, illetve az ipari tevékenységek által okozott légszennyezés veszélyétől.
Dacára viszont annak, hogy Hargita megyében nem jelentős a légszennyezés mértéke, ez időnként mégis veszélyes mértékűre nő az úgynevezett inverziós jelenség miatt, ami elsősorban a csíki, illetve a gyergyói medencében tapasztalható. Ez azt eredményezi, hogy ezekben
Ez egyébként kitűnik a környezetvédelmi ügynökség méréseinek eredményéből is. Igaz ugyan, hogy az éves statisztikákban ritkán találni határérték-túllépéseket, de a napi mérések nagyon ingadozó értékeket mutatnak. November végén például voltak napok, amikor rossz, sőt kifejezetten rossz volt a levegő minősége, a közvetlenül előtte és utána lévő napokon viszont nagyon jó. Erre a légköri jelenségek és a földrajzi viszonyok összefüggéseiben keresendő a magyarázat.
Az ország megyéi kétféle térségre csoportosíthatók: azokra, amelyek nagyobb légszennyezettségi problémákkal küszködnek, és azokra, amelyekben bár nincs jelentős szennyezőforrás, néhanapján mégis előfordulnak határérték-túllépések. Hargita megye az utóbbiak közé tartozik – mondta el Szép Róbert államtitkár, az Országos Környezetőrség helyettes főbiztosa. Hargita megye sajátossága, hogy többnyire zárt medencék alkotják, főleg a csíki és a gyergyói térség, de Udvarhelyszéken sem sokkal jobb a helyzet. Ezekben a zónákban nagyon gyakori, hogy lokális anticiklonok alakulnak ki, azaz nagyon stabillá válik a levegő, ami hőinverzióhoz vezet, az pedig csapdába ejti a szennyezőanyagokat.
A kiskázonokkal közvetlenül az életterünket szennyezzük. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
„Ezért Hargita megyében vannak periódusok, amikor egyes szennyező anyagok határérték-túllépéseket mutatnak. A szálló porokra, a PM10-re és a PM2,5-re gondolok elsősorban” – mondta a szakember. Hőinverzió idején nagyon rétegzetté válik a levegő, és a rétegek között nincs keveredés, a szennyező anyagok pedig megrekednek és felhalmozódnak ezekben a rétegekben.
A távfűtési rendszerek kéményei ennél nagyobb magasságban engedik ki a füstöt, így az el tud oszlani – magyarázta a távfűtési rendszerek előnyét Szép Róbert.
Megnyugtatásként viszont elmondta, dacára annak, hogy a gépkocsik száma nőtt, Hargita megyében jelentősen javult a levegő minősége 2012 óta. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara biomérnöki tanszékének társult adjunktusaként elmondta, a zárt típusú medencék levegőjének minőségét illetően több környezetvédelmi kutatást is végeznek, és ezek mind kedvező eredményeket hoztak.
Környezetvédelmi szempontból jobbak a gépkocsik, a háztartásokban már egyre többen használnak korszerű fűtésrendszereket, egyre több a megyében az aszfaltút, és ezek karbantartása is fejlettebb, mint évekkel ezelőtt, de a légszennyezés csökkenése nagyban köszönhető az önkormányzatok beruházásainak is, amelyek eredményeképpen körforgalmak és terelőutak épültek, illetve a hőszigetelési programoknak is – összegezte az eredményeket a szakember, aki szerint a levegő minőségét tekintve Hargita megye az országos lista első negyedében helyezkedik el.
Hatósági felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
A 2025-ös Szent Miklós Napok ünnepi dísztanácsülésének legkiemelkedőbb pillanata Fogarasy Mihály római katolikus erdélyi püspök post mortem díszpolgári címének átadása volt. Az önkormányzat számos további elismerést is átadott az arra érdemeseknek.
A Szent Balázs Alapítvány két alkalmazottal és mintegy ötven önkéntessel szervezi konferenciáit, működteti prevenciós és betegápolási programjait. Az önkéntesség világnapján a társadalmi felelősségvállalás szerepéről beszélgettünk.
A legfelsőbb bíróság pénteken úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetet.
Újabb nagy névvel bővült a 2026-os Vibe Fesztivál fellépőinek listája: a szervezők bejelentették, hogy Azahriah is színpadra lép a július 2–5. között megtartandó Maros-parti rendezvényen.
Benyújtották pénteken a parlamentbe a Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormány címet viselő bizalmatlansági indítványt, amelyben az Ilie Bolojan vezette kormány lemondását követelik a kezdeményezők.
Románia egyik legnagyobb turisztikai beruházásaként mutatták be a DraculaLandet, egy Bukarest közelében tervezett komplexumot, amely évente akár 3 millió látogatót vonzana tematikus parkjával és digitális újdonságaival.
Több riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a felerősödő szél miatt.
Nyilvánosságra hozták azt az elképesztő térfigyelő kamerás felvételt, amely rögzítette, ahogyan egy autó Nagyváradon átrepül egy körforgalmon, majd két másik jármű felett is.
El kell távolítani a Facebookról azt a kampányvideót, amelyiken az USR bukaresti időközi főpolgármester-választáson induló jelöltje, Cătălin Drulă Nicușor Dan államfő társaságában jelenik meg – döntötte el csütörtökön a bukaresti Városi Választási Iroda.
5 hozzászólás