Szmogfelhőben úszva. A hőinverzió csapdába ejti a szennyezőanyagokat
Fotó: Barabás Ákos
Főként a fűtésrendszerekből származó, illetve a gépjárművek által kibocsátott, a légutakba akadálytalanul bejutó, szálló pornak nevezett apró füstrészecskék jelentenek veszélyt a légszennyezés szempontjából Hargita megyében. Milyen levegőt szívunk be, és mekkora gond a légszennyezettség a térségben? Erről kérdeztünk szakembereket.
2018. december 10., 22:322018. december 10., 22:32
Érződik, hogy elkezdődött a fűtési szezon és az, hogy nincs légmozgás, ugyanis kissé megnőtt a levegőben a PM10-nek és a PM2,5-nek nevezett szálló por, illetve az ammónia koncentrációja, de még nincs veszély – foglalta össze a helyzetet a légszennyezettségi adatok alapján Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. Az intézmény naponta méri a levegő minőségét, és mint az igazgató elmondta, ez nem kifogástalan, időnként – főleg a téli időszakban – vannak gondok, de többnyire a megengedett határérték alatt marad a különféle szennyezőanyagok mennyisége.
máshol nagyobb gondok vannak – mondta Domokos László József.
A légszennyezéshez kapcsolódóan nem, csupán általánosságban összesíti a légúti megbetegedések számát a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság, de az elmondható a sokévi adatok alapján, hogy enyhe emelkedést mutat a különféle légúti megbetegedések száma – idézte fel emlékezetből a statisztikai adatokat dr. Tar Gyöngyi, az intézmény vezetője. Magyarázatként viszont hozzáfűzte, az emelkedő tendenciának nem feltétlenül az az oka, hogy nőtt a légszennyezettség és emiatt a légúti betegségek gyakorisága, a nagyobb számok oka lehet az is, hogy fejlődött a kórházak diagnosztikai műszerezettsége.
Hargita megyében nincs ipari légszennyezés, ami van, az a közlekedésből, elsősorban a kipufogógázokból származik, illetve fűtésrendszerekből – tájékoztatott az intézményvezető. Negatívumként említette és a rossz városgazdálkodások számlájára írta viszont azt, hogy a Hargita megyei településeken
Ezek ráadásul azt a légréteget szennyezik, amelyben az emberi élettér található. Igaz ugyan, hogy ezeknek nagyon szigorú műszaki paramétereknek kell megfelelniük, csakhogy „a sok kicsi sokra megy”. „Ennek a jelenségnek a nagy veszélye inkább az, hogy
Nem tudjuk, nincs adat arról, hogy hány egyéni fűtőközpont – fás kazán, gázkazán – üzemel Hargita megyében vagy egy-egy vidéken” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Érvelése szerint ezek szennyezőkapacitása összeadódhat, hozzáfűzte viszont, hogy az általuk jelentett veszély még így is elmarad a közlekedés, illetve az ipari tevékenységek által okozott légszennyezés veszélyétől.
Dacára viszont annak, hogy Hargita megyében nem jelentős a légszennyezés mértéke, ez időnként mégis veszélyes mértékűre nő az úgynevezett inverziós jelenség miatt, ami elsősorban a csíki, illetve a gyergyói medencében tapasztalható. Ez azt eredményezi, hogy ezekben
Ez egyébként kitűnik a környezetvédelmi ügynökség méréseinek eredményéből is. Igaz ugyan, hogy az éves statisztikákban ritkán találni határérték-túllépéseket, de a napi mérések nagyon ingadozó értékeket mutatnak. November végén például voltak napok, amikor rossz, sőt kifejezetten rossz volt a levegő minősége, a közvetlenül előtte és utána lévő napokon viszont nagyon jó. Erre a légköri jelenségek és a földrajzi viszonyok összefüggéseiben keresendő a magyarázat.
Az ország megyéi kétféle térségre csoportosíthatók: azokra, amelyek nagyobb légszennyezettségi problémákkal küszködnek, és azokra, amelyekben bár nincs jelentős szennyezőforrás, néhanapján mégis előfordulnak határérték-túllépések. Hargita megye az utóbbiak közé tartozik – mondta el Szép Róbert államtitkár, az Országos Környezetőrség helyettes főbiztosa. Hargita megye sajátossága, hogy többnyire zárt medencék alkotják, főleg a csíki és a gyergyói térség, de Udvarhelyszéken sem sokkal jobb a helyzet. Ezekben a zónákban nagyon gyakori, hogy lokális anticiklonok alakulnak ki, azaz nagyon stabillá válik a levegő, ami hőinverzióhoz vezet, az pedig csapdába ejti a szennyezőanyagokat.
A kiskázonokkal közvetlenül az életterünket szennyezzük. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
„Ezért Hargita megyében vannak periódusok, amikor egyes szennyező anyagok határérték-túllépéseket mutatnak. A szálló porokra, a PM10-re és a PM2,5-re gondolok elsősorban” – mondta a szakember. Hőinverzió idején nagyon rétegzetté válik a levegő, és a rétegek között nincs keveredés, a szennyező anyagok pedig megrekednek és felhalmozódnak ezekben a rétegekben.
A távfűtési rendszerek kéményei ennél nagyobb magasságban engedik ki a füstöt, így az el tud oszlani – magyarázta a távfűtési rendszerek előnyét Szép Róbert.
Megnyugtatásként viszont elmondta, dacára annak, hogy a gépkocsik száma nőtt, Hargita megyében jelentősen javult a levegő minősége 2012 óta. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara biomérnöki tanszékének társult adjunktusaként elmondta, a zárt típusú medencék levegőjének minőségét illetően több környezetvédelmi kutatást is végeznek, és ezek mind kedvező eredményeket hoztak.
Környezetvédelmi szempontból jobbak a gépkocsik, a háztartásokban már egyre többen használnak korszerű fűtésrendszereket, egyre több a megyében az aszfaltút, és ezek karbantartása is fejlettebb, mint évekkel ezelőtt, de a légszennyezés csökkenése nagyban köszönhető az önkormányzatok beruházásainak is, amelyek eredményeképpen körforgalmak és terelőutak épültek, illetve a hőszigetelési programoknak is – összegezte az eredményeket a szakember, aki szerint a levegő minőségét tekintve Hargita megye az országos lista első negyedében helyezkedik el.
A román kormány csütörtöki ülésén nemzeti jelentőségű projektté nyilvánította a Magyarország felé vezető és a nyugati országrész ellátásában fontos szerepet játszó, Temesrékás (Recaș) és Újpanád (Horia) közötti új földgázvezeték megépítését.
Daniel David tanügyminiszter az ösztöndíjakkal kapcsolatban kijelentette: megkezdte a tárgyalásokat az európai alapokért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy az egyetemi lemorzsolódás megelőzésére irányuló programba forrásokat csoportosítsanak át.
Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
5 hozzászólás