
Az ügyesebbeknek ott ajánlanak munkát, ahol a szakmai gyakorlatot végezték. Archív
Fotó: Veres Nándor
Mind országos, mind helyi szinten hatalmas a szakemberhiány, ezért egyre több vállalkozó már a frissen végzetteket is alkalmazná, vállalva a betanításukat, azonban így sem jutnak munkaerőhöz. Csak Udvarhelyszéken évente több száz diák kerül ki a szakközépiskolák padjaiból, de minden jel arra mutat, hogy jó részük külföldön keresi a boldogulást, mert itthon nem fizetik meg őket.
2018. június 11., 13:232018. június 11., 13:23
2018. június 11., 13:242018. június 11., 13:24
Követik-e a tanintézetek, hogy mi lesz a diákjaikkal, merre tűnnek el, milyen arányban helyezkednek el a szakmán belül, illetve hányan maradnak itthon? A Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél nem készül statisztika arról, mi lesz a végzettekkel, mivel országosan nem volt ilyen kérés.
„Létre lehetne hozni egy applikációt, de még nem volt országos döntés erről. A gimnáziumok végzettjeinek elhelyezkedését is mindössze egy éve kezdtük követni, lehet, lassan létrejön hasonló statisztika a szakiskolásokról is” – mondta lapunknak Görbe Péter főtanfelügyelő. Hozzátette, két-három éve a tanfelügyelőség vezetőtanácsa az iskolák képviselőivel, a helyi gazdasági szereplőkkel, valamint a munkaerő-elhelyező ügynökséggel közösen dönt az évente indítandó szakokról annak érdekében, hogy legalább
– a tavaly elindított duális képzés például teljesen a cégek igényeit tartotta szem előtt.
„Azok az évek, amikor szünetelt a szakiskolai képzés, most mutatják meg a hiányosságokat. Az újraindított képzés első generációja most kerül ki az iskolákból. 30–40 százalékuk itthon akar maradni, a fa- és a textilipari cégeknél elhelyezkedni, de a többségben ott a kalandvágy. Sajnos a továbbtanulás nem jellemző a középiskolai osztályokban” – vázolta a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola helyzetét Szakács-Paál István igazgató. A tavaly elindított
Hasonlóképpen vélekedett Végh Jenő, az udvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója is a duális képzésről, hozzátéve, hogy a vállalkozóknak három évük van meggyőzni a diákokat arról, hogy megéri náluk dolgozni, karrierépítési lehetőséget is kínálva számukra. A korábbi évek tapasztalatai alapján úgy látja, hogy
A fiatalok megnövekedett igényeire nem elegendő a felkínált fizetés. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Enyhén növekszik az itthon maradók aránya Trinfa Pálma, az Eötvös József Szakközépiskola igazgatójának meglátása szerint. „A régebbiek közül többen kivándoroltak, a tavalyi végzősök közül elég kevesen vannak külföldön, osztályonként ketten-hárman, a többiek lakhelyük közelében kerestek munkát.” A szakközépiskolát végzettekre itt sem jellemző a továbbtanulás, évfolyamonként átlagban egy-két diák szánja rá magát, és
Évente 60–80 diák végez a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola asztalos, textil, valamint autószerelő szakosztályaiban, 25–30 százalékuk lakhelyéhez közel, a szakmában helyezkedik el, a többiek vagy más szakmában keresnek állást, vagy néhány évre külföldre mennek dolgozni – tudtuk meg Baciu Gyöngyvér igazgatótól. „Legtöbben az anyagiak miatt mennek el. Ha ügyes, azért, ha nem eléggé, akkor más szakmát keres, mint amit tanult, autószerelő helyett például sofőr lesz.
Többnyire szegényebb családból származnak, a szülők sem tudnak segíteni. Még ha három hónapig epret is szednek, annyit keresnek, mint itthon egy év alatt” – jegyezte meg.
Míg 1999-ben a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola végzőseinek húsz százaléka továbbtanult, ugyanannyi szakmájában helyezkedett el, tíz százaléka itthon, más szakmában dolgozott, fele pedig külföldre ment, addig tavaly, tavalyelőtt a középiskolát végzettek mindössze 14 százaléka folytatta tanulmányait, és 55 százalékuk külföldre ment – mondta Mircea Jimon aligazgató. Az asztalos és textil szakosoknak lenne munkalehetőség, főként Székelyudvarhelyen, de a helyi kisebb cégeknél már elég korlátozott az elhelyezkedési lehetőség. Emellett
Minden tanévben csak olyan szakot indíthatnak, amire akkreditációjuk van, de a szülők és a nyolcadikosok körében végzett felmérések alapján nem is igazán van igény másra – mondta az aligazgató.
A Korondi Szakközépiskolában generációnként változik a továbbtanulók, valamint a kitelepedők száma – véli Fülöp Erzsébet igazgató. Mivel itt asztalosokat, kereskedőket, illetve turisztikai dolgozókat képeznek, az ügyesebbeket tanulmányaik befejezése után ott alkalmazzák, ahol tanulóéveikben gyakorlatoztak, de nem kevés azoknak a száma, akik Magyarországon, sőt akár Kanadában keresnek munkát.
Álom és valóság
Romániában a 2000-es évek elején megszüntették a hároméves szakiskolai képzést, a szakközépiskolák végzettjei közül pedig évről évre kevesebben mennek át az érettségi vizsgán, és még kevesebben folytatják tanulmányaikat felsőfokú tanintézetben. Valószínűleg emiatt néhány éve újraindították a szakiskolai képzést annak reményében, hogy egyrészt azok, akik nem akarnak továbbtanulni, másrészt a gyengébb képességű diákok érettségi nélkül is elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon. Azonban a szakközépiskolainál jóval gyakorlatorientáltabb szakiskolai képzés a szülők körében sem örvend túl nagy megbecsülésnek, az előző évek kudarcos érettségi eredményei ellenére is inkább a szakközépiskolák felé terelik gyerekeiket.
Közzétették pénteken a munkaügyi minisztérium honlapján a közalkalmazotti bértörvény tervezetének új, felülvizsgált változatát.
Olyan hamis weboldalak jelentek meg, amelyek a Ghișeul.ro felületét utánozzák, és személyes adatokat, valamint bankkártya-adatokat próbálnak megszerezni – figyelmeztet a Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Országjáró körútra indult Irineu Darău gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter. Pénteken Sepsiszentgyörgyre is eljutott, ahol vállalkozókkal találkozott, majd délután meglátogatott két vállalkozást.
Technikai egyeztetést tartottak pénteken a Cotroceni-palotában a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, amelyet a következő napokban áttanulmányozhatnak a pártok – jelentette ki a megbeszélés után Radu Burnete elnöki tanácsadó.
Az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 15,7 bíró jutott százezer lakosra, szemben a 2014-es 17,7 bíróval – derül ki az Eurostat pénteken, a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás napja alkalmából közzétett adataiból.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy aláírták a SAFE-program keretében a 12 Airbus helikopter és 12 Thales radar beszerzéséről szóló szerződéseket.
Júniusban 2,9 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban a májusi 3,3 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9,2 százalék – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki légköri instabilitás és jelentős mennyiségű csapadékkal járó záporok miatt, amelyek a székelyföldi megyéket is érintik.
Nicușor Dan államfő csütörtök este kijelentette, hogy egy meghatározott időszakra kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot, mint amiben jelenleg van.
Teljesen megbénult a forgalom az 1-es országúton, a Prahova-völgyi Bușteni-ben csütörtök este, miután egy kamion nekiütközött egy rendőrautónak, vezetője pedig elbarikádozta magát a fülkében, és nem volt hajlandó kiszállni.
szóljon hozzá!