
Az ügyesebbeknek ott ajánlanak munkát, ahol a szakmai gyakorlatot végezték. Archív
Fotó: Veres Nándor
Mind országos, mind helyi szinten hatalmas a szakemberhiány, ezért egyre több vállalkozó már a frissen végzetteket is alkalmazná, vállalva a betanításukat, azonban így sem jutnak munkaerőhöz. Csak Udvarhelyszéken évente több száz diák kerül ki a szakközépiskolák padjaiból, de minden jel arra mutat, hogy jó részük külföldön keresi a boldogulást, mert itthon nem fizetik meg őket.
2018. június 11., 13:232018. június 11., 13:23
2018. június 11., 13:242018. június 11., 13:24
Követik-e a tanintézetek, hogy mi lesz a diákjaikkal, merre tűnnek el, milyen arányban helyezkednek el a szakmán belül, illetve hányan maradnak itthon? A Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél nem készül statisztika arról, mi lesz a végzettekkel, mivel országosan nem volt ilyen kérés.
„Létre lehetne hozni egy applikációt, de még nem volt országos döntés erről. A gimnáziumok végzettjeinek elhelyezkedését is mindössze egy éve kezdtük követni, lehet, lassan létrejön hasonló statisztika a szakiskolásokról is” – mondta lapunknak Görbe Péter főtanfelügyelő. Hozzátette, két-három éve a tanfelügyelőség vezetőtanácsa az iskolák képviselőivel, a helyi gazdasági szereplőkkel, valamint a munkaerő-elhelyező ügynökséggel közösen dönt az évente indítandó szakokról annak érdekében, hogy legalább
– a tavaly elindított duális képzés például teljesen a cégek igényeit tartotta szem előtt.
„Azok az évek, amikor szünetelt a szakiskolai képzés, most mutatják meg a hiányosságokat. Az újraindított képzés első generációja most kerül ki az iskolákból. 30–40 százalékuk itthon akar maradni, a fa- és a textilipari cégeknél elhelyezkedni, de a többségben ott a kalandvágy. Sajnos a továbbtanulás nem jellemző a középiskolai osztályokban” – vázolta a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola helyzetét Szakács-Paál István igazgató. A tavaly elindított
Hasonlóképpen vélekedett Végh Jenő, az udvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója is a duális képzésről, hozzátéve, hogy a vállalkozóknak három évük van meggyőzni a diákokat arról, hogy megéri náluk dolgozni, karrierépítési lehetőséget is kínálva számukra. A korábbi évek tapasztalatai alapján úgy látja, hogy
A fiatalok megnövekedett igényeire nem elegendő a felkínált fizetés. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Enyhén növekszik az itthon maradók aránya Trinfa Pálma, az Eötvös József Szakközépiskola igazgatójának meglátása szerint. „A régebbiek közül többen kivándoroltak, a tavalyi végzősök közül elég kevesen vannak külföldön, osztályonként ketten-hárman, a többiek lakhelyük közelében kerestek munkát.” A szakközépiskolát végzettekre itt sem jellemző a továbbtanulás, évfolyamonként átlagban egy-két diák szánja rá magát, és
Évente 60–80 diák végez a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola asztalos, textil, valamint autószerelő szakosztályaiban, 25–30 százalékuk lakhelyéhez közel, a szakmában helyezkedik el, a többiek vagy más szakmában keresnek állást, vagy néhány évre külföldre mennek dolgozni – tudtuk meg Baciu Gyöngyvér igazgatótól. „Legtöbben az anyagiak miatt mennek el. Ha ügyes, azért, ha nem eléggé, akkor más szakmát keres, mint amit tanult, autószerelő helyett például sofőr lesz.
Többnyire szegényebb családból származnak, a szülők sem tudnak segíteni. Még ha három hónapig epret is szednek, annyit keresnek, mint itthon egy év alatt” – jegyezte meg.
Míg 1999-ben a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola végzőseinek húsz százaléka továbbtanult, ugyanannyi szakmájában helyezkedett el, tíz százaléka itthon, más szakmában dolgozott, fele pedig külföldre ment, addig tavaly, tavalyelőtt a középiskolát végzettek mindössze 14 százaléka folytatta tanulmányait, és 55 százalékuk külföldre ment – mondta Mircea Jimon aligazgató. Az asztalos és textil szakosoknak lenne munkalehetőség, főként Székelyudvarhelyen, de a helyi kisebb cégeknél már elég korlátozott az elhelyezkedési lehetőség. Emellett
Minden tanévben csak olyan szakot indíthatnak, amire akkreditációjuk van, de a szülők és a nyolcadikosok körében végzett felmérések alapján nem is igazán van igény másra – mondta az aligazgató.
A Korondi Szakközépiskolában generációnként változik a továbbtanulók, valamint a kitelepedők száma – véli Fülöp Erzsébet igazgató. Mivel itt asztalosokat, kereskedőket, illetve turisztikai dolgozókat képeznek, az ügyesebbeket tanulmányaik befejezése után ott alkalmazzák, ahol tanulóéveikben gyakorlatoztak, de nem kevés azoknak a száma, akik Magyarországon, sőt akár Kanadában keresnek munkát.
Álom és valóság
Romániában a 2000-es évek elején megszüntették a hároméves szakiskolai képzést, a szakközépiskolák végzettjei közül pedig évről évre kevesebben mennek át az érettségi vizsgán, és még kevesebben folytatják tanulmányaikat felsőfokú tanintézetben. Valószínűleg emiatt néhány éve újraindították a szakiskolai képzést annak reményében, hogy egyrészt azok, akik nem akarnak továbbtanulni, másrészt a gyengébb képességű diákok érettségi nélkül is elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon. Azonban a szakközépiskolainál jóval gyakorlatorientáltabb szakiskolai képzés a szülők körében sem örvend túl nagy megbecsülésnek, az előző évek kudarcos érettségi eredményei ellenére is inkább a szakközépiskolák felé terelik gyerekeiket.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
szóljon hozzá!