Hirdetés
Hirdetés

Kihívás előtt az iskolák és a vállalkozók: itthon tartani a végzősöket

Az ügyesebbeknek ott ajánlanak munkát, ahol a szakmai gyakorlatot végezték. Archív •  Fotó: Veres Nándor

Az ügyesebbeknek ott ajánlanak munkát, ahol a szakmai gyakorlatot végezték. Archív

Fotó: Veres Nándor

Mind országos, mind helyi szinten hatalmas a szakemberhiány, ezért egyre több vállalkozó már a frissen végzetteket is alkalmazná, vállalva a betanításukat, azonban így sem jutnak munkaerőhöz. Csak Udvarhelyszéken évente több száz diák kerül ki a szakközépiskolák padjaiból, de minden jel arra mutat, hogy jó részük külföldön keresi a boldogulást, mert itthon nem fizetik meg őket.

Dósa Ildikó

2018. június 11., 13:232018. június 11., 13:23

2018. június 11., 13:242018. június 11., 13:24

Követik-e a tanintézetek, hogy mi lesz a diákjaikkal, merre tűnnek el, milyen arányban helyezkednek el a szakmán belül, illetve hányan maradnak itthon? A Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél nem készül statisztika arról, mi lesz a végzettekkel, mivel országosan nem volt ilyen kérés.

„Létre lehetne hozni egy applikációt, de még nem volt országos döntés erről. A gimnáziumok végzettjeinek elhelyezkedését is mindössze egy éve kezdtük követni, lehet, lassan létrejön hasonló statisztika a szakiskolásokról is” – mondta lapunknak Görbe Péter főtanfelügyelő. Hozzátette, két-három éve a tanfelügyelőség vezetőtanácsa az iskolák képviselőivel, a helyi gazdasági szereplőkkel, valamint a munkaerő-elhelyező ügynökséggel közösen dönt az évente indítandó szakokról annak érdekében, hogy legalább

közelíteni tudják a képzések kínálatát a vállalkozói igényekhez

– a tavaly elindított duális képzés például teljesen a cégek igényeit tartotta szem előtt.

Székelyudvarhelyi helyzet

„Azok az évek, amikor szünetelt a szakiskolai képzés, most mutatják meg a hiányosságokat. Az újraindított képzés első generációja most kerül ki az iskolákból. 30–40 százalékuk itthon akar maradni, a fa- és a textilipari cégeknél elhelyezkedni, de a többségben ott a kalandvágy. Sajnos a továbbtanulás nem jellemző a középiskolai osztályokban” – vázolta a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola helyzetét Szakács-Paál István igazgató. A tavaly elindított

duális képzésben lát alternatívát, hiszen ennek köszönhetően már az oktatás ideje alatt kölcsönös bizalom alakul ki a diák és a vállalkozó között, aminek köszönhetően mindkét félnek megéri majd együtt dolgozni.

Hasonlóképpen vélekedett Végh Jenő, az udvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója is a duális képzésről, hozzátéve, hogy a vállalkozóknak három évük van meggyőzni a diákokat arról, hogy megéri náluk dolgozni, karrierépítési lehetőséget is kínálva számukra. A korábbi évek tapasztalatai alapján úgy látja, hogy

a hagyományos szakiskolát végzők közül többen maradnak itthon, ezzel szemben a középiskolát végzettek többségét az érettségi sem érdekli, egyetlen céljuk, hogy elmenjenek innen.

A fiatalok megnövekedett igényeire nem elegendő a felkínált fizetés. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A fiatalok megnövekedett igényeire nem elegendő a felkínált fizetés. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Enyhén növekszik az itthon maradók aránya Trinfa Pálma, az Eötvös József Szakközépiskola igazgatójának meglátása szerint. „A régebbiek közül többen kivándoroltak, a tavalyi végzősök közül elég kevesen vannak külföldön, osztályonként ketten-hárman, a többiek lakhelyük közelében kerestek munkát.” A szakközépiskolát végzettekre itt sem jellemző a továbbtanulás, évfolyamonként átlagban egy-két diák szánja rá magát, és

az érettségi vizsga is keveseknek sikerül.

Az itthoni fizetésből nem tudnak jövőt építeni

Évente 60–80 diák végez a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola asztalos, textil, valamint autószerelő szakosztályaiban, 25–30 százalékuk lakhelyéhez közel, a szakmában helyezkedik el, a többiek vagy más szakmában keresnek állást, vagy néhány évre külföldre mennek dolgozni – tudtuk meg Baciu Gyöngyvér igazgatótól. „Legtöbben az anyagiak miatt mennek el. Ha ügyes, azért, ha nem eléggé, akkor más szakmát keres, mint amit tanult, autószerelő helyett például sofőr lesz.

Idézet
Amíg a szülőkkel lakik, valahogy még kijön az itteni fizetésből, de önállósodni már nehezen, nem tud saját családot alapítani, lakást bérelni.

Többnyire szegényebb családból származnak, a szülők sem tudnak segíteni. Még ha három hónapig epret is szednek, annyit keresnek, mint itthon egy év alatt” – jegyezte meg.

Hirdetés

Míg 1999-ben a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola végzőseinek húsz százaléka továbbtanult, ugyanannyi szakmájában helyezkedett el, tíz százaléka itthon, más szakmában dolgozott, fele pedig külföldre ment, addig tavaly, tavalyelőtt a középiskolát végzettek mindössze 14 százaléka folytatta tanulmányait, és 55 százalékuk külföldre ment – mondta Mircea Jimon aligazgató. Az asztalos és textil szakosoknak lenne munkalehetőség, főként Székelyudvarhelyen, de a helyi kisebb cégeknél már elég korlátozott az elhelyezkedési lehetőség. Emellett

a vállalkozók keveset fizetnek a megnövekedett igényű pályakezdőknek, akik minél hamarabb autóhoz, lakáshoz szeretnének jutni, ezért inkább külföldre mennek.

Minden tanévben csak olyan szakot indíthatnak, amire akkreditációjuk van, de a szülők és a nyolcadikosok körében végzett felmérések alapján nem is igazán van igény másra – mondta az aligazgató.

A Korondi Szakközépiskolában generációnként változik a továbbtanulók, valamint a kitelepedők száma – véli Fülöp Erzsébet igazgató. Mivel itt asztalosokat, kereskedőket, illetve turisztikai dolgozókat képeznek, az ügyesebbeket tanulmányaik befejezése után ott alkalmazzák, ahol tanulóéveikben gyakorlatoztak, de nem kevés azoknak a száma, akik Magyarországon, sőt akár Kanadában keresnek munkát.

Álom és valóság

Romániában a 2000-es évek elején megszüntették a hároméves szakiskolai képzést, a szakközépiskolák végzettjei közül pedig évről évre kevesebben mennek át az érettségi vizsgán, és még kevesebben folytatják tanulmányaikat felsőfokú tanintézetben. Valószínűleg emiatt néhány éve újraindították a szakiskolai képzést annak reményében, hogy egyrészt azok, akik nem akarnak továbbtanulni, másrészt a gyengébb képességű diákok érettségi nélkül is elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon. Azonban a szakközépiskolainál jóval gyakorlatorientáltabb szakiskolai képzés a szülők körében sem örvend túl nagy megbecsülésnek, az előző évek kudarcos érettségi eredményei ellenére is inkább a szakközépiskolák felé terelik gyerekeiket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 03., péntek

Húsvéti hagyományok a Székelyhon olvasóinál: piros tojás, kalács, locsolkodás

Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.

Húsvéti hagyományok a Székelyhon olvasóinál: piros tojás, kalács, locsolkodás
Hirdetés
2026. április 03., péntek

Elhalasztották a próbaérettségi eredményeinek közzétételét

Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.

Elhalasztották a próbaérettségi eredményeinek közzétételét
2026. április 03., péntek

Pfizer-ügy: két fronton lépne a kormány, miután 600 millió eurós kártérítés kifizetésére kötelezték

A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.

Pfizer-ügy: két fronton lépne a kormány, miután 600 millió eurós kártérítés kifizetésére kötelezték
2026. április 03., péntek

Megszüntették Călin Georgescu hatósági felügyeletét, az országot is elhagyhatja

A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.

Megszüntették Călin Georgescu hatósági felügyeletét, az országot is elhagyhatja
Hirdetés
2026. április 03., péntek

Hivatalos: 30 banival csökkentik a gázolaj jövedéki adóját

A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.

Hivatalos: 30 banival csökkentik a gázolaj jövedéki adóját
2026. április 03., péntek

Kiszámolták a másik oldalról is, hogy mennyivel kellene csökkenteni a gázolaj jövedéki adóját

Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.

Kiszámolták a másik oldalról is, hogy mennyivel kellene csökkenteni a gázolaj jövedéki adóját
2026. április 03., péntek

Enyhítő javaslat: ne büntessék meg a sofőrt, ha nincs nála a jogosítványa

Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.

Enyhítő javaslat: ne büntessék meg a sofőrt, ha nincs nála a jogosítványa
Hirdetés
2026. április 03., péntek

Utolérte a rendőrség a kocsiablakban bulizó fiatalt – videóval

Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.

Utolérte a rendőrség a kocsiablakban bulizó fiatalt – videóval
2026. április 03., péntek

Még gyorsan 10 lej fölé ment a gázolaj, mielőtt csökkentenék a jövedéki adót

Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.

Még gyorsan 10 lej fölé ment a gázolaj, mielőtt csökkentenék a jövedéki adót
2026. április 02., csütörtök

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell
Hirdetés