Kihívás előtt az iskolák és a vállalkozók: itthon tartani a végzősöket

– a tavaly elindított duális képzés például teljesen a cégek igényeit tartotta szem előtt.

Székelyudvarhelyi helyzet

„Azok az évek, amikor szünetelt a szakiskolai képzés, most mutatják meg a hiányosságokat. Az újraindított képzés első generációja most kerül ki az iskolákból. 30–40 százalékuk itthon akar maradni, a fa- és a textilipari cégeknél elhelyezkedni, de a többségben ott a kalandvágy. Sajnos a továbbtanulás nem jellemző a középiskolai osztályokban” – vázolta a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola helyzetét Szakács-Paál István igazgató. A tavaly elindított

Hasonlóképpen vélekedett Végh Jenő, az udvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója is a duális képzésről, hozzátéve, hogy a vállalkozóknak három évük van meggyőzni a diákokat arról, hogy megéri náluk dolgozni, karrierépítési lehetőséget is kínálva számukra. A korábbi évek tapasztalatai alapján úgy látja, hogy

Az itthoni fizetésből nem tudnak jövőt építeni

Évente 60–80 diák végez a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola asztalos, textil, valamint autószerelő szakosztályaiban, 25–30 százalékuk lakhelyéhez közel, a szakmában helyezkedik el, a többiek vagy más szakmában keresnek állást, vagy néhány évre külföldre mennek dolgozni – tudtuk meg Baciu Gyöngyvér igazgatótól. „Legtöbben az anyagiak miatt mennek el. Ha ügyes, azért, ha nem eléggé, akkor más szakmát keres, mint amit tanult, autószerelő helyett például sofőr lesz.

Többnyire szegényebb családból származnak, a szülők sem tudnak segíteni. Még ha három hónapig epret is szednek, annyit keresnek, mint itthon egy év alatt” – jegyezte meg.

Míg 1999-ben a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola végzőseinek húsz százaléka továbbtanult, ugyanannyi szakmájában helyezkedett el, tíz százaléka itthon, más szakmában dolgozott, fele pedig külföldre ment, addig tavaly, tavalyelőtt a középiskolát végzettek mindössze 14 százaléka folytatta tanulmányait, és 55 százalékuk külföldre ment – mondta Mircea Jimon aligazgató. Az asztalos és textil szakosoknak lenne munkalehetőség, főként Székelyudvarhelyen, de a helyi kisebb cégeknél már elég korlátozott az elhelyezkedési lehetőség. Emellett

Minden tanévben csak olyan szakot indíthatnak, amire akkreditációjuk van, de a szülők és a nyolcadikosok körében végzett felmérések alapján nem is igazán van igény másra – mondta az aligazgató.

A Korondi Szakközépiskolában generációnként változik a továbbtanulók, valamint a kitelepedők száma – véli Fülöp Erzsébet igazgató. Mivel itt asztalosokat, kereskedőket, illetve turisztikai dolgozókat képeznek, az ügyesebbeket tanulmányaik befejezése után ott alkalmazzák, ahol tanulóéveikben gyakorlatoztak, de nem kevés azoknak a száma, akik Magyarországon, sőt akár Kanadában keresnek munkát.