A szervezetük tagjaihoz tartozó legelők kitakarításán dolgozik a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület (SZKE), amely az állattartás fellendítéséhez szeretne kedvező feltételeket biztosítani. A hétvégén esztenát és kosarat építettek a gazdákkal közösen a Madarasi Hargita Puszta nevű részén, ahová több mint kétszáz juhot tereltek ki a megbízott pásztorok.
2020. május 03., 21:372020. május 03., 21:37
2020. május 04., 12:532020. május 04., 12:53
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szervezetük tagjaihoz tartozó legelők kitakarításán dolgozik a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület (SZKE), amely az állattartás fellendítéséhez szeretne kedvező feltételeket biztosítani. A hétvégén esztenát és kosarat építettek a gazdákkal közösen a Madarasi Hargita Puszta nevű részén, ahová több mint kétszáz juhot tereltek ki a megbízott pásztorok.
2020. május 03., 21:372020. május 03., 21:37
2020. május 04., 12:532020. május 04., 12:53
„Régen nagyon sok szarvasmarhát és juhot tartottak Szentegyházán, ám az állomány létszáma jelentősen csökkent, amikor elkezdődtek az erdőlopások, amitől gyorsabb és könnyebb meggazdagodást reméltek egyesek. Ezután
– fejtette ki lapunknak a jelenlegi áldatlan állapot kialakulásához vezető utat Konrád Dezső, az SZKE elnöke. Mint mondta, roppant fontosnak tartották a szervezetük tagjaihoz tartozó, mintegy 500 hektárnyi legelő kitakarításának megkezdését, hiszen azok már annyira bebokrosodtak, hogy hamarosan átkerülhetnek az erdőalapba. Utóbbi igencsak nagy veszteség lenne a közösség számára, hiszen így jelentős mennyiségű területalapú támogatástól esnének el, amelyet erdőgazdálkodással nem lehet pótolni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A megkezdett munkának köszönhetően először adhatott hivatalosan is a pásztorok és az újraalakuló helyi cimboraság használatába legeltetésre alkalmas területeket az SZKE. Sikerült is összegyűjteni 210 juhot és bárányt Szentegyházán, amelyeket hétvégén hajtottak ki a Madarasi Hargita Puszta elnevezésű részére.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A helyileg „báránysiratóként” emlegetett esemény részeként itt építettek egy esztenát, illetve kosarat az érkező állatok és a juhászok számára az állattartó gazdák, az egyesület tagjai és több más a kezdeményezéssel szimpatizáló személy.
De új itatóvályúkra is szükség lesz, mivel a meglévőket nem érik fel a juhok. Néhányan láncfűrészt és fejszét ragadtak, hogy elkészítsék a hagyományosnak mondható itatókat, amelyeket a meglévő vályúkhoz tettek, majd csövekkel odavezették a vizet.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Rancz Előd juhtartó gazda kezdeményezte a Szentegyházi Cimboraság újraalakulását, aki fontosnak tartja ismét fellendíteni az állattartást a településen, ami megélhetési forrást jelenthet az embereknek. A szervezet vezetésével megbízott személy – aki a juhászok számára kialakított szállások megszervezéséért is felelt – rámutatott,
Egyelőre a juhok legeltetését sikerült megszervezni, de a későbbiekben a szarvasmarhákra is gondolnak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A juhtartó gazdák jelenleg kisebb bért kell fizessenek az állatok őrzéséért, cserébe azonban sajtot és ordát is kapnak. Rancz megjegyezte, azt szeretné, ha a legeltetés az ősi hagyományok szerint zajlana a Hargitán a megfelelő ünnepek megtartásával, ugyanakkor a munkához való maximális hozzáállással mindenki részéről.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Jakab Balázs főjuhász egy társával vállalta az állatok őrzését, de természetesen még szüksége lesz segítségre.
– magyarázta. Ő elsősorban a sajt és ordakészítésből veszi ki a részét, míg társa legeltetést intézi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az állatokat nagyon kell szeretni, csak akkor érdemes juhásznak lenni. Aki nem szereti az állatokat, az nincs mit itt keressen” – összegzett.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
3 hozzászólás