A szervezetük tagjaihoz tartozó legelők kitakarításán dolgozik a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület (SZKE), amely az állattartás fellendítéséhez szeretne kedvező feltételeket biztosítani. A hétvégén esztenát és kosarat építettek a gazdákkal közösen a Madarasi Hargita Puszta nevű részén, ahová több mint kétszáz juhot tereltek ki a megbízott pásztorok.
2020. május 03., 21:372020. május 03., 21:37
2020. május 04., 12:532020. május 04., 12:53
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szervezetük tagjaihoz tartozó legelők kitakarításán dolgozik a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület (SZKE), amely az állattartás fellendítéséhez szeretne kedvező feltételeket biztosítani. A hétvégén esztenát és kosarat építettek a gazdákkal közösen a Madarasi Hargita Puszta nevű részén, ahová több mint kétszáz juhot tereltek ki a megbízott pásztorok.
2020. május 03., 21:372020. május 03., 21:37
2020. május 04., 12:532020. május 04., 12:53
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Régen nagyon sok szarvasmarhát és juhot tartottak Szentegyházán, ám az állomány létszáma jelentősen csökkent, amikor elkezdődtek az erdőlopások, amitől gyorsabb és könnyebb meggazdagodást reméltek egyesek. Ezután
– fejtette ki lapunknak a jelenlegi áldatlan állapot kialakulásához vezető utat Konrád Dezső, az SZKE elnöke. Mint mondta, roppant fontosnak tartották a szervezetük tagjaihoz tartozó, mintegy 500 hektárnyi legelő kitakarításának megkezdését, hiszen azok már annyira bebokrosodtak, hogy hamarosan átkerülhetnek az erdőalapba. Utóbbi igencsak nagy veszteség lenne a közösség számára, hiszen így jelentős mennyiségű területalapú támogatástól esnének el, amelyet erdőgazdálkodással nem lehet pótolni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A megkezdett munkának köszönhetően először adhatott hivatalosan is a pásztorok és az újraalakuló helyi cimboraság használatába legeltetésre alkalmas területeket az SZKE. Sikerült is összegyűjteni 210 juhot és bárányt Szentegyházán, amelyeket hétvégén hajtottak ki a Madarasi Hargita Puszta elnevezésű részére.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A helyileg „báránysiratóként” emlegetett esemény részeként itt építettek egy esztenát, illetve kosarat az érkező állatok és a juhászok számára az állattartó gazdák, az egyesület tagjai és több más a kezdeményezéssel szimpatizáló személy.
De új itatóvályúkra is szükség lesz, mivel a meglévőket nem érik fel a juhok. Néhányan láncfűrészt és fejszét ragadtak, hogy elkészítsék a hagyományosnak mondható itatókat, amelyeket a meglévő vályúkhoz tettek, majd csövekkel odavezették a vizet.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Rancz Előd juhtartó gazda kezdeményezte a Szentegyházi Cimboraság újraalakulását, aki fontosnak tartja ismét fellendíteni az állattartást a településen, ami megélhetési forrást jelenthet az embereknek. A szervezet vezetésével megbízott személy – aki a juhászok számára kialakított szállások megszervezéséért is felelt – rámutatott,
Egyelőre a juhok legeltetését sikerült megszervezni, de a későbbiekben a szarvasmarhákra is gondolnak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A juhtartó gazdák jelenleg kisebb bért kell fizessenek az állatok őrzéséért, cserébe azonban sajtot és ordát is kapnak. Rancz megjegyezte, azt szeretné, ha a legeltetés az ősi hagyományok szerint zajlana a Hargitán a megfelelő ünnepek megtartásával, ugyanakkor a munkához való maximális hozzáállással mindenki részéről.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Jakab Balázs főjuhász egy társával vállalta az állatok őrzését, de természetesen még szüksége lesz segítségre.
– magyarázta. Ő elsősorban a sajt és ordakészítésből veszi ki a részét, míg társa legeltetést intézi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az állatokat nagyon kell szeretni, csak akkor érdemes juhásznak lenni. Aki nem szereti az állatokat, az nincs mit itt keressen” – összegzett.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat 2026-os költségvetésének elfogadása.
Ilie Bolojan szerint a villamos energia árának csökkentése alapfeltétele Románia gazdasági talpra állításának, ehhez azonban fel kell gyorsítani az energiatermelési, energiatárolási és hálózatkorszerűsítési beruházásokat.
Megdőlő melegrekordok, példátlan hőhullámok, 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleti értékek: ezek jellemzik most Európa egy részét. Több nagyvárosban is hőségriasztást adtak ki a napokban.
Míg Nyugat-Európát és a Balkán egy részét hőségriasztás sújtja, addig térségünkben még az elviselhető tartományokban mozognak a hőmérsékleti értékek. Májushoz képest azonban ezek is magasak.
Medvék jelenléte miatt riasztották szerda délután a Fenyéd községhez tartozó Küküllőkeményfalva lakóit. Este újabb két településen riasztottak a nagyvad miatt.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
3 hozzászólás