
Köllő Miklós műépítész, Ferencz Zoltán képzőművész, Nagy József főszerkesztő és Sólyom Gabriella szerkesztő mutatta be a Gyergyói Szemle kiadványait
Fotó: Barabás Orsolya
Eredményt hirdettek a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár október elsején indított, Ki mit tud? 50 kvízkérdés Gyergyó vidékéről című játékában. Az online feladványsorozatba sokan bekapcsolódtak, a csütörtöki eredményhirdetésen a Gyergyói Szemle két legutóbbi kiadványát is ismertették a szerkesztők.
2021. október 15., 16:572021. október 15., 16:57
Nagy sikernek örvendett a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár Ki mit tud? 50 kvízkérdés Gyergyó vidékéről címmel szervezett online kvízjátéka. Az ötfordulós játék során a kérdéseket úgy állították össze, hogy kiemeljék az egyes gyergyói települések helyi sajátosságait – természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági, kulturális, vallási vonatkozású, illetve neves személyiségekkel kapcsolatos válaszokat kellett adniuk a kvízjátékba bekapcsolódóknak.
– ismertette Szakács Rita könyvtáros, a kvízjáték szervezője.
A csütörtöki eredményhirdető rendezvényen bemutatták a Gyergyói Szemle tudományos-ismeretterjesztő folyóirat 2019-es és 2020-as kiadványát, amelyeket a járványhelyzet miatt nem tudtak korábban ismertetni az érdeklődőkkel.
„A 2019-es lapszám, ami tavaly jelent meg, a turizmus és a gyógyászat témakörét járta körbe, gyergyói származású szerzők tollából jelentek meg tanulmányok a gazdaságturizmustól kezdve a borszéki fürdő történetén át Lázár Szini Karola gyergyószárhegyi orvostörténeti szakíró életéig. A 2020-as kiadvány pedig a gyergyói társadalom átmenetiségét veszi górcső alá. Azt mutatja be, milyen az, amikor nyugatról érkeznek modernizációs folyamatok, de van egy romániai társadalmi hagyomány, főleg a diktatúra több évtizede miatt, ami sok szempontból hátrányos helyzetet eredményezett 1990 óta. Szó van a nyelvjárás helyzetéről, a jelenkori családi házak építésének Gyergyói-medencében fellelhető problémáiról, és megjelent többek között a Gyergyószentmiklósról Amerikába kiköltözött fiatal kutatóval készült interjú is” – részletezte Nagy József főszerkesztő.
A folyóirat jelenlévő szerkesztői ismertették mind a két kiadványban megjelent, érdeklődésre számot tartó írásokat a néprajztól az irodalmon át az építészetig. Ferencz Zoltán képzőművész a kiadványok címlapjának kiválasztást is taglalta.
Már készül a Gyergyói Szemle következő kiadása, amelynek megjelenését jövő év januárjára tervezik, ez a térség természeti értékeit fogja bemutatni.
A Gyergyói Szemle Egyesület a kiadványok megjelentetése mellett fontosnak tartja a népi építészeti értékek adatbázisának létrehozását, ezért várnak e-mailben fotókat régi házakról, utcaképekről. A régi hagyományos mesterségek továbbörökítését, ismertetését is szeretnék segíteni, eddig már 31-en kerültek be az értékőrzők közé, akiket a honlapjukon mutatnak be.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!