Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:29

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt

21:14

Felújított otthona van a kultúrának és a közösségnek Szentegyházán

21:10

Végig futott az eredmény után, vereséggel indította az Eb-t a román kéziválogatott

20:59

A hollandok elleni győzelemmel kezdték a középdöntőt a magyarok

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Nagyon nem akaródzik elfogadni a különleges nyugdíjak csökkentését

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Kézi és állati erővel működésbe hozható eszközöket mutattak be a felszegi majálison

Van, ahol tisztességes jövedelemnek az számít, ami emberi és állati erőből származik

Fotó: Balázs Katalin

Olyan majális volt Felszegben, amilyet még Gyergyószentmiklós nem látott: a búcsús szentmise után, melyen egyébként a Szent Miklós Kamarakórus énekelt, a hívek között 500 adag pityókás tokányt osztottak ki, melyet két szakácscsapat készített el.

Balázs Katalin

2018. május 02., 19:312018. május 02., 19:31

2018. május 02., 19:322018. május 02., 19:32

Bíró-Boér Attila, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal Üstökösei, valamint a templom szomszédságában lakó Orosz család javaiból főtt az eleség, a szintén közelben lakó Bara Imre hentes- és szakácstudományával.

Azt hosszú lenne felsorolni, hogy hány gazdasszony süteményei kerültek a tányérokra, mint ahogy titok marad, honnan került a kupicákba mindegyre egy-egy adag pálinka, de lett. Így a búcsús mise után a Munkás Szent József templom udvarán felállított sörsátrak alatt és a frissen elkészített játszótéren is sokáig akartak maradni a majálisozók.

Talán arra vártak, hogy Korom Imre plébános, az ünnepszervező megígérje: jövőre lesz ennek párja.

Fotó: Balázs Katalin

Önfenntartás lóerővel

Az egyházközség ünnepéhez igazította három férfi a társulásuk részét képező eszközök bemutatását is. Nem dicsekedni akartak, olyannyira, hogy egyiküknek, Siklódi Balázsnak csak munkái képviselték a mestert. Jelen volt viszont Blénesi Géza a főszereplővel, Mackó nevű belga hidegvérű csődörével és Czimbalmos Tivadar, aki szintén a hagyományos gazdálkodás híve. Ő ismertette a szerkezeteket, s mint mondta, egy céllal teszi ezt: ha az érdeklődők közül bár egynek is megfordul a fejében, hogy gondoljon a jövőre, amikor fogytán lesz az energiakészlet és kialszik a villany, és próbál alternatívát elképzelni arra a korra, akkor már megérte a gondolatfelvetés.

Az önfenntartás egyedi módját mutatták a társultak, amikor nem kívülről jövő parancsszóra él az ember, hanem saját lábán állva, saját elképzeléseit váltja valóra.

Mackó a lópadkán – eredeti áramfejlesztő szerkezet

Fotó: Balázs Katalin

„Az önfenntartáshoz szükséges eszközöket próbáljuk hárman előállítani, s ezeket az érdeklődőknek is bemutatni. Mind olyan gépek ezek, melyek működtetését egy ló tudja biztosítani” – tájékoztatott Czimbalmos Tivadar, bemutatva a lópadkát, melyen a ló kitartó, egyenletes lépésekkel járva hozza működésbe a gépeket, vagy éppen termeli a villanyáramot. A lóerőtől indult be a kalmárrosta, mely a learatott búzát kitisztítja, az 1886-ból való kézihajtányos cséplőgép és modernebb párja, melyen ventilátor és rázó is található, a malom és a dagasztógép.

De volt ott még helyben előállított árammal működő fúró, körfűrész, sőt mosógép is. Nem csak kiállított tárgyak ezek, a cséplőgéppel Czimbalmos tavaly is dolgozott, egy hektár lent csépelt ki, miután a helyzet úgy hozta, hogy kézzel kellett kinyűnie, kévébe kötnie.

Fotó: Balázs Katalin

Éhezés ellen a két világ közöttre

Van, ahol már gondolnak a jövőre, a gépesített megoldásokról a kéziekre vagy állati meghajtásúakra térnek át. Az a jövedelem számít becsületes keresetnek, amit emberi vagy állati erő által tudnak megteremteni. Van, ahol az ilyen eszközök már részei ennek a mentalitásnak és a mindennapi gazdálkodásnak. Amerikában ez már ismert, Nyugat-Európa is elkezdett erre fejlődni, és előttünk jár. Egyelőre mi még csak szemléljük tisztes távolságból azokat, akik így rendezik be életüket, nem megy traktor a földjeikre, mint ahogy a társulást is, melynek tagjai nem a múltba térnek vissza, hanem a jelenben állnak sarkukra, lassacskán kiküszöbölve az olyan energiaforrásokat, amelyek léte nem rajtuk múlik – többek között erről is szó esett.

A káosz felé közelít minden, ezek a gépek kiutat jelentenek. Amikor megbukik a pénzközpontú világ, kell, hogy jöjjön valami utána. A két világ közötti átvezető út lehet az, amit mi előrevetítünk, hogy az éhezést az ember megússza

– hangzott el a majálison. A gépek működtetésének bemutatójára értő közönség verődött össze, az emberek őszintén tudták dicsérni a ló állhatatosságát, az emberek elmésségét.