
A jó középiskolai felvételijegyért kell bizonyítaniuk a képességfelmérőn a nyolcadikosoknak
Fotó: Veres Nándor
A három székelyföldi megyében összesen mintegy 8500 nyolcadik osztályos diák iratkozott fel a kedden kezdődő országos képességfelmérő vizsgákra. Az általános iskolák végzősei közül összesen nagyjából 1300-an nem vesznek részt a kisérettségin.
2019. június 17., 14:242019. június 17., 14:24
Hargita megyében a 2949 nyolcadikos diák közül 2625 jelentkezett a kedden kezdődő képességfelmérő vizsgákra. A távolmaradó mintegy 300 tanuló többsége a speciális oktatásban végzett, kisebb hányaduk pótvizsgára kényszerült valamely tantárgyból, ezért nem tudta befejezni a nyolcadik osztályt, illetve olyanok is vannak, akik szakiskolai osztályokban folytatnák tanulmányaikat, ahol az előzetes információk alapján nem lesz túljelentkezés, ezért ők és szüleik okafogyottnak érezték a kisérettségire való feliratkozást – tudtuk meg Borbély Botond testnevelő szakos tanfelügyelőtől, a Hargita megyei vizsgabizottság alelnökétől.
A félreértések elkerülése érdekében azonban Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő – aki sok sikert kívánt a vizsgázóknak –, illetve Borbély Botond is fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozaton csak a két javítótanár által adott jegy átlaga szerepel majd. Azért tehát fölösleges lesz felutaznia a szülőnek a megyeközpontba, hogy felülvizsgálja a javításokat, ugyanis azokat egy különálló táblázaton végzik a javítótanárok – hangsúlyozták a tanfelügyelőség képviselői.
Felmérik a távolmaradás okait
Maros megyében a több mint 4900 nyolcadikos közül valamivel több mint 4200 jelentkezett a képességfelmérőre, tehát 700 körül van a távolmaradók száma. A lemorzsolódás okai közt szerepel az is, hogy a roma gyerekek közül sok fiú nyolcadik osztály után nem tanul tovább – a lányok gyakran már negyedik osztály után elhagyják az iskolát –, esetleg szakiskolába jelentkezik, ahova képességvizsga nélkül is bejut – mondta el Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, a távolmaradás indokaiként megemlítve a Hargita megye esetében felsorolt okokat is. A helyzetről a napokban kapnak pontos információkat, ugyanis felmérést kell készíteniük arról, hogy a távolmaradók miért nem jelentkeztek a képességfelmérőre.
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett
Gyengébb eredményre számítanak
Kovászna megyében idén többen – számuk a kétszázat is meghaladja – iratkoztak fel a kisérettségire, mint tavaly, ugyanis a tanárok mindenkit próbáltak meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a megmérettetésen – tudtuk meg Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől. Ő viszont éppen az említett tényező miatt már most fölöslegesnek tartja a majdani eredmények, illetve az átmenési átlag értelmezését és összehasonlítását a korábbi évekével, ugyanis – mint érvelt – várhatóan szép számban lesznek a vizsgákon olyan diákok, akik amúgy nem vettek volna részt a képességfelmérőn, nem is készültek rá, ezért nem is kapnak magas értékelést. „Idén nyilván gyengébb eredményre számítunk, de ennek semmi relevanciája nem lesz, a megyék rangsorolásában sem” – mondta a főtanfelügyelő. Kovászna megyében egyébként az 1973 nyolcadikos diák közül 1652 jelentkezett a vizsgákra.
A képességfelmérő programja
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett. A vizsgák kedden kezdődnek a román nyelv és irodalom írásbelivel, ezt csütörtökön, június 20-án a matematika írásbeli követi, majd 21-én magyar nyelv és irodalomból írásbeliznek a kisebbségi oktatásban tanuló magyar diákok. Az eredményeket június 25-én délig kifüggesztik az iskolákban, és aznap fogadják az óvásokat is. Az érintett dolgozatok újrajavítása után június 29-én függesztik ki a végleges eredményeket. A képességfelmérőn elért eredmény 80 százalékos arányban számít bele a középiskolai felvételijegybe, a fennmaradó 20 százalékot a diák 5–8. osztályos tanulmányi átlaga adja.
A Tisza Párt azt javasolja, hogy május 9-én legyen az új Országgyűlés alakuló ülése, aznap megválaszthatják az új miniszterelnököt is.
A Felsőrákoson történt bántalmazásról szóló cikkünk megjelenését követően a rendőrség támogatásáról biztosította a lakosságot. Közleményükben hangsúlyozták: szorgalmazzák a térfigyelő kamerarendszer beindítását, és fokozzák a járőrözést a faluban.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A mezőgazdaság minden területén, és majdnem egyforma mértékben nehezíti a gazdák életét az üzemanyag-drágulás. A tavaszi mezőgazdasági munkák sem haladnak ideális ütemben.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Nem könnyű jegyet kapni az idén Budapesten rendezendő BL-döntőre, a semleges szurkolónak még ahhoz is nagy szerencsére volt szüksége, hogy egyáltalán sorba állhasson két jegyért.
1 hozzászólás