
A jó középiskolai felvételijegyért kell bizonyítaniuk a képességfelmérőn a nyolcadikosoknak
Fotó: Veres Nándor
A három székelyföldi megyében összesen mintegy 8500 nyolcadik osztályos diák iratkozott fel a kedden kezdődő országos képességfelmérő vizsgákra. Az általános iskolák végzősei közül összesen nagyjából 1300-an nem vesznek részt a kisérettségin.
2019. június 17., 14:242019. június 17., 14:24
Hargita megyében a 2949 nyolcadikos diák közül 2625 jelentkezett a kedden kezdődő képességfelmérő vizsgákra. A távolmaradó mintegy 300 tanuló többsége a speciális oktatásban végzett, kisebb hányaduk pótvizsgára kényszerült valamely tantárgyból, ezért nem tudta befejezni a nyolcadik osztályt, illetve olyanok is vannak, akik szakiskolai osztályokban folytatnák tanulmányaikat, ahol az előzetes információk alapján nem lesz túljelentkezés, ezért ők és szüleik okafogyottnak érezték a kisérettségire való feliratkozást – tudtuk meg Borbély Botond testnevelő szakos tanfelügyelőtől, a Hargita megyei vizsgabizottság alelnökétől.
A félreértések elkerülése érdekében azonban Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő – aki sok sikert kívánt a vizsgázóknak –, illetve Borbély Botond is fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozaton csak a két javítótanár által adott jegy átlaga szerepel majd. Azért tehát fölösleges lesz felutaznia a szülőnek a megyeközpontba, hogy felülvizsgálja a javításokat, ugyanis azokat egy különálló táblázaton végzik a javítótanárok – hangsúlyozták a tanfelügyelőség képviselői.
Felmérik a távolmaradás okait
Maros megyében a több mint 4900 nyolcadikos közül valamivel több mint 4200 jelentkezett a képességfelmérőre, tehát 700 körül van a távolmaradók száma. A lemorzsolódás okai közt szerepel az is, hogy a roma gyerekek közül sok fiú nyolcadik osztály után nem tanul tovább – a lányok gyakran már negyedik osztály után elhagyják az iskolát –, esetleg szakiskolába jelentkezik, ahova képességvizsga nélkül is bejut – mondta el Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, a távolmaradás indokaiként megemlítve a Hargita megye esetében felsorolt okokat is. A helyzetről a napokban kapnak pontos információkat, ugyanis felmérést kell készíteniük arról, hogy a távolmaradók miért nem jelentkeztek a képességfelmérőre.
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett
Gyengébb eredményre számítanak
Kovászna megyében idén többen – számuk a kétszázat is meghaladja – iratkoztak fel a kisérettségire, mint tavaly, ugyanis a tanárok mindenkit próbáltak meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a megmérettetésen – tudtuk meg Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől. Ő viszont éppen az említett tényező miatt már most fölöslegesnek tartja a majdani eredmények, illetve az átmenési átlag értelmezését és összehasonlítását a korábbi évekével, ugyanis – mint érvelt – várhatóan szép számban lesznek a vizsgákon olyan diákok, akik amúgy nem vettek volna részt a képességfelmérőn, nem is készültek rá, ezért nem is kapnak magas értékelést. „Idén nyilván gyengébb eredményre számítunk, de ennek semmi relevanciája nem lesz, a megyék rangsorolásában sem” – mondta a főtanfelügyelő. Kovászna megyében egyébként az 1973 nyolcadikos diák közül 1652 jelentkezett a vizsgákra.
A képességfelmérő programja
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett. A vizsgák kedden kezdődnek a román nyelv és irodalom írásbelivel, ezt csütörtökön, június 20-án a matematika írásbeli követi, majd 21-én magyar nyelv és irodalomból írásbeliznek a kisebbségi oktatásban tanuló magyar diákok. Az eredményeket június 25-én délig kifüggesztik az iskolákban, és aznap fogadják az óvásokat is. Az érintett dolgozatok újrajavítása után június 29-én függesztik ki a végleges eredményeket. A képességfelmérőn elért eredmény 80 százalékos arányban számít bele a középiskolai felvételijegybe, a fennmaradó 20 százalékot a diák 5–8. osztályos tanulmányi átlaga adja.
Szokatlanul enyhe volt a hajnal keddre virradóan a Csíki- és Gyergyói-medencében, pláne hogy egy nappal korábban még fagyott. Ma reggel nagyon nem.
Feltehetően egy drón roncsaira bukkantak kedden egy szántóföldön, a Brăila megyei Gropeni közelében – közölte a román védelmi minisztérium. A tárgy lezuhanását és az azt követő kisebb tüzet egy helybéli jelentette az éjszaka folyamán.
A Mureșan-kormány hétfőn meghallgatott hat miniszterjelöltje közül csak ketten kapták meg a parlamenti szakbizottságok támogatását. Kedden folytatódnak a meghallgatások.
A magyarországi középkorúak átlagosan 35 millió forint (mintegy 500 ezer lej) megtakarítást tartanak szükségesnek 65 éves korukra ahhoz, hogy állami nyugdíj nélkül is vállalható életszínvonalat biztosítsanak maguknak.
Az ellenőrzésre kijelölt parcellák jó részén már lezajlottak az APIA által végzett ankétok Hargita megyében. Az intézmény vezetője szerint kevés gazda van, akinél olyan problémákat találtak, amelyek miatt az illető lemondhat az idei juttatásokról.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) őrizetbe vett, a Bukaresti Törvényszék pedig előzetes letartóztatásba helyezett két cégvezetőt, akik a gyergyószentmiklósi akkumulátoros energiatároló építésében vesznek részt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) az alkotmánybírósághoz fordulhat abban az esetben, ha a Mureșan-kormány esetleges elutasítása után Nicușor Dan államfő nem oszlatja fel a parlamentet az előrehozott választások megtartásához.
Ha a TollRo útdíjfizetési rendszer október 1-jén nem működik, a fuvarozókat nem fogják megbírságolni – ígérte hétfőn Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter.
Október 16-án megkezdheti a gazdáknak járó támogatások előlegének kifizetését a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán.
A mezőgazdasági tárca élére javasolt Tánczos Barna hétfőn kedvező véleményezést kapott a parlament illetékes szakbizottságainak együttes ülésén.
1 hozzászólás