Kezdődik a kisérettségi: 8500 székelyföldi diák ad számot tudásáról
A jó középiskolai felvételijegyért kell bizonyítaniuk a képességfelmérőn a nyolcadikosoknak
Fotó: Veres Nándor
A három székelyföldi megyében összesen mintegy 8500 nyolcadik osztályos diák iratkozott fel a kedden kezdődő országos képességfelmérő vizsgákra. Az általános iskolák végzősei közül összesen nagyjából 1300-an nem vesznek részt a kisérettségin.
Széchely István
2019. június 17., 14:242019. június 17., 14:24
Hargita megyében a 2949 nyolcadikos diák közül 2625 jelentkezett a kedden kezdődő képességfelmérő vizsgákra. A távolmaradó mintegy 300 tanuló többsége a speciális oktatásban végzett, kisebb hányaduk pótvizsgára kényszerült valamely tantárgyból, ezért nem tudta befejezni a nyolcadik osztályt, illetve olyanok is vannak, akik szakiskolai osztályokban folytatnák tanulmányaikat, ahol az előzetes információk alapján nem lesz túljelentkezés, ezért ők és szüleik okafogyottnak érezték a kisérettségire való feliratkozást – tudtuk meg Borbély Botond testnevelő szakos tanfelügyelőtől, a Hargita megyei vizsgabizottság alelnökétől.
A félreértések elkerülése érdekében azonban Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő – aki sok sikert kívánt a vizsgázóknak –, illetve Borbély Botond is fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozaton csak a két javítótanár által adott jegy átlaga szerepel majd. Azért tehát fölösleges lesz felutaznia a szülőnek a megyeközpontba, hogy felülvizsgálja a javításokat, ugyanis azokat egy különálló táblázaton végzik a javítótanárok – hangsúlyozták a tanfelügyelőség képviselői.
Felmérik a távolmaradás okait
Maros megyében a több mint 4900 nyolcadikos közül valamivel több mint 4200 jelentkezett a képességfelmérőre, tehát 700 körül van a távolmaradók száma. A lemorzsolódás okai közt szerepel az is, hogy a roma gyerekek közül sok fiú nyolcadik osztály után nem tanul tovább – a lányok gyakran már negyedik osztály után elhagyják az iskolát –, esetleg szakiskolába jelentkezik, ahova képességvizsga nélkül is bejut – mondta el Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, a távolmaradás indokaiként megemlítve a Hargita megye esetében felsorolt okokat is. A helyzetről a napokban kapnak pontos információkat, ugyanis felmérést kell készíteniük arról, hogy a távolmaradók miért nem jelentkeztek a képességfelmérőre.
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett
Gyengébb eredményre számítanak
Kovászna megyében idén többen – számuk a kétszázat is meghaladja – iratkoztak fel a kisérettségire, mint tavaly, ugyanis a tanárok mindenkit próbáltak meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a megmérettetésen – tudtuk meg Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől. Ő viszont éppen az említett tényező miatt már most fölöslegesnek tartja a majdani eredmények, illetve az átmenési átlag értelmezését és összehasonlítását a korábbi évekével, ugyanis – mint érvelt – várhatóan szép számban lesznek a vizsgákon olyan diákok, akik amúgy nem vettek volna részt a képességfelmérőn, nem is készültek rá, ezért nem is kapnak magas értékelést. „Idén nyilván gyengébb eredményre számítunk, de ennek semmi relevanciája nem lesz, a megyék rangsorolásában sem” – mondta a főtanfelügyelő. Kovászna megyében egyébként az 1973 nyolcadikos diák közül 1652 jelentkezett a vizsgákra.
A képességfelmérő programja
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett. A vizsgák kedden kezdődnek a román nyelv és irodalom írásbelivel, ezt csütörtökön, június 20-án a matematika írásbeli követi, majd 21-én magyar nyelv és irodalomból írásbeliznek a kisebbségi oktatásban tanuló magyar diákok. Az eredményeket június 25-én délig kifüggesztik az iskolákban, és aznap fogadják az óvásokat is. Az érintett dolgozatok újrajavítása után június 29-én függesztik ki a végleges eredményeket. A képességfelmérőn elért eredmény 80 százalékos arányban számít bele a középiskolai felvételijegybe, a fennmaradó 20 százalékot a diák 5–8. osztályos tanulmányi átlaga adja.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás