
A jó középiskolai felvételijegyért kell bizonyítaniuk a képességfelmérőn a nyolcadikosoknak
Fotó: Veres Nándor
A három székelyföldi megyében összesen mintegy 8500 nyolcadik osztályos diák iratkozott fel a kedden kezdődő országos képességfelmérő vizsgákra. Az általános iskolák végzősei közül összesen nagyjából 1300-an nem vesznek részt a kisérettségin.
2019. június 17., 14:242019. június 17., 14:24
Hargita megyében a 2949 nyolcadikos diák közül 2625 jelentkezett a kedden kezdődő képességfelmérő vizsgákra. A távolmaradó mintegy 300 tanuló többsége a speciális oktatásban végzett, kisebb hányaduk pótvizsgára kényszerült valamely tantárgyból, ezért nem tudta befejezni a nyolcadik osztályt, illetve olyanok is vannak, akik szakiskolai osztályokban folytatnák tanulmányaikat, ahol az előzetes információk alapján nem lesz túljelentkezés, ezért ők és szüleik okafogyottnak érezték a kisérettségire való feliratkozást – tudtuk meg Borbély Botond testnevelő szakos tanfelügyelőtől, a Hargita megyei vizsgabizottság alelnökétől.
A félreértések elkerülése érdekében azonban Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő – aki sok sikert kívánt a vizsgázóknak –, illetve Borbély Botond is fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozaton csak a két javítótanár által adott jegy átlaga szerepel majd. Azért tehát fölösleges lesz felutaznia a szülőnek a megyeközpontba, hogy felülvizsgálja a javításokat, ugyanis azokat egy különálló táblázaton végzik a javítótanárok – hangsúlyozták a tanfelügyelőség képviselői.
Felmérik a távolmaradás okait
Maros megyében a több mint 4900 nyolcadikos közül valamivel több mint 4200 jelentkezett a képességfelmérőre, tehát 700 körül van a távolmaradók száma. A lemorzsolódás okai közt szerepel az is, hogy a roma gyerekek közül sok fiú nyolcadik osztály után nem tanul tovább – a lányok gyakran már negyedik osztály után elhagyják az iskolát –, esetleg szakiskolába jelentkezik, ahova képességvizsga nélkül is bejut – mondta el Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, a távolmaradás indokaiként megemlítve a Hargita megye esetében felsorolt okokat is. A helyzetről a napokban kapnak pontos információkat, ugyanis felmérést kell készíteniük arról, hogy a távolmaradók miért nem jelentkeztek a képességfelmérőre.
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett
Gyengébb eredményre számítanak
Kovászna megyében idén többen – számuk a kétszázat is meghaladja – iratkoztak fel a kisérettségire, mint tavaly, ugyanis a tanárok mindenkit próbáltak meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a megmérettetésen – tudtuk meg Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől. Ő viszont éppen az említett tényező miatt már most fölöslegesnek tartja a majdani eredmények, illetve az átmenési átlag értelmezését és összehasonlítását a korábbi évekével, ugyanis – mint érvelt – várhatóan szép számban lesznek a vizsgákon olyan diákok, akik amúgy nem vettek volna részt a képességfelmérőn, nem is készültek rá, ezért nem is kapnak magas értékelést. „Idén nyilván gyengébb eredményre számítunk, de ennek semmi relevanciája nem lesz, a megyék rangsorolásában sem” – mondta a főtanfelügyelő. Kovászna megyében egyébként az 1973 nyolcadikos diák közül 1652 jelentkezett a vizsgákra.
A képességfelmérő programja
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett. A vizsgák kedden kezdődnek a román nyelv és irodalom írásbelivel, ezt csütörtökön, június 20-án a matematika írásbeli követi, majd 21-én magyar nyelv és irodalomból írásbeliznek a kisebbségi oktatásban tanuló magyar diákok. Az eredményeket június 25-én délig kifüggesztik az iskolákban, és aznap fogadják az óvásokat is. Az érintett dolgozatok újrajavítása után június 29-én függesztik ki a végleges eredményeket. A képességfelmérőn elért eredmény 80 százalékos arányban számít bele a középiskolai felvételijegybe, a fennmaradó 20 százalékot a diák 5–8. osztályos tanulmányi átlaga adja.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás