
A jó középiskolai felvételijegyért kell bizonyítaniuk a képességfelmérőn a nyolcadikosoknak
Fotó: Veres Nándor
A három székelyföldi megyében összesen mintegy 8500 nyolcadik osztályos diák iratkozott fel a kedden kezdődő országos képességfelmérő vizsgákra. Az általános iskolák végzősei közül összesen nagyjából 1300-an nem vesznek részt a kisérettségin.
2019. június 17., 14:242019. június 17., 14:24
Hargita megyében a 2949 nyolcadikos diák közül 2625 jelentkezett a kedden kezdődő képességfelmérő vizsgákra. A távolmaradó mintegy 300 tanuló többsége a speciális oktatásban végzett, kisebb hányaduk pótvizsgára kényszerült valamely tantárgyból, ezért nem tudta befejezni a nyolcadik osztályt, illetve olyanok is vannak, akik szakiskolai osztályokban folytatnák tanulmányaikat, ahol az előzetes információk alapján nem lesz túljelentkezés, ezért ők és szüleik okafogyottnak érezték a kisérettségire való feliratkozást – tudtuk meg Borbély Botond testnevelő szakos tanfelügyelőtől, a Hargita megyei vizsgabizottság alelnökétől.
A félreértések elkerülése érdekében azonban Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő – aki sok sikert kívánt a vizsgázóknak –, illetve Borbély Botond is fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozaton csak a két javítótanár által adott jegy átlaga szerepel majd. Azért tehát fölösleges lesz felutaznia a szülőnek a megyeközpontba, hogy felülvizsgálja a javításokat, ugyanis azokat egy különálló táblázaton végzik a javítótanárok – hangsúlyozták a tanfelügyelőség képviselői.
Felmérik a távolmaradás okait
Maros megyében a több mint 4900 nyolcadikos közül valamivel több mint 4200 jelentkezett a képességfelmérőre, tehát 700 körül van a távolmaradók száma. A lemorzsolódás okai közt szerepel az is, hogy a roma gyerekek közül sok fiú nyolcadik osztály után nem tanul tovább – a lányok gyakran már negyedik osztály után elhagyják az iskolát –, esetleg szakiskolába jelentkezik, ahova képességvizsga nélkül is bejut – mondta el Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, a távolmaradás indokaiként megemlítve a Hargita megye esetében felsorolt okokat is. A helyzetről a napokban kapnak pontos információkat, ugyanis felmérést kell készíteniük arról, hogy a távolmaradók miért nem jelentkeztek a képességfelmérőre.
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett
Gyengébb eredményre számítanak
Kovászna megyében idén többen – számuk a kétszázat is meghaladja – iratkoztak fel a kisérettségire, mint tavaly, ugyanis a tanárok mindenkit próbáltak meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a megmérettetésen – tudtuk meg Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől. Ő viszont éppen az említett tényező miatt már most fölöslegesnek tartja a majdani eredmények, illetve az átmenési átlag értelmezését és összehasonlítását a korábbi évekével, ugyanis – mint érvelt – várhatóan szép számban lesznek a vizsgákon olyan diákok, akik amúgy nem vettek volna részt a képességfelmérőn, nem is készültek rá, ezért nem is kapnak magas értékelést. „Idén nyilván gyengébb eredményre számítunk, de ennek semmi relevanciája nem lesz, a megyék rangsorolásában sem” – mondta a főtanfelügyelő. Kovászna megyében egyébként az 1973 nyolcadikos diák közül 1652 jelentkezett a vizsgákra.
A képességfelmérő programja
A képességfelmérőre országszerte 154 956 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezett. A vizsgák kedden kezdődnek a román nyelv és irodalom írásbelivel, ezt csütörtökön, június 20-án a matematika írásbeli követi, majd 21-én magyar nyelv és irodalomból írásbeliznek a kisebbségi oktatásban tanuló magyar diákok. Az eredményeket június 25-én délig kifüggesztik az iskolákban, és aznap fogadják az óvásokat is. Az érintett dolgozatok újrajavítása után június 29-én függesztik ki a végleges eredményeket. A képességfelmérőn elért eredmény 80 százalékos arányban számít bele a középiskolai felvételijegybe, a fennmaradó 20 százalékot a diák 5–8. osztályos tanulmányi átlaga adja.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
1 hozzászólás