
A háztáji gazdaságok eltűnésével csökkent a verébállomány is
Fotó: Pinti Attila
Megritkult a veréb-, gerle-, feketerigó-állomány térségünkben, ugyanis a megváltozott tájszerkezet nem kedvez a nálunk őshonos madaraknak, ezenkívül a globális felmelegedés arra ösztönöz egyes fajokat, hogy északabbra vonuljanak.
2022. január 10., 11:132022. január 10., 11:13
2022. január 10., 12:142022. január 10., 12:14
A mezőgazdasági termelés hatékonyságát célzó beavatkozások, a globális felmelegedés, a tájszerkezet megváltozása, a lakott területek zöldövezeteinek átalakítása miatt kedvezőtlen helyzetben vannak az olyan, térségünkben is őshonos madarak, mint a veréb, a balkáni gerle vagy a feketerigó.
Szabó Zoltán biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a Székelyhonnak elmondta, látványosan visszaszorult néhány madárfaj, ami egyébként tömegesen volt jelen térségünkben eddig. Ennek egy nagyon jó példája a mezei és a házi veréb, amely Európa-szinten, így Romániában is kezdett nagyon megritkulni.
– mondta Szabó Zoltán. Hozzátette, mivel műtrágyát és rovarirtó szereket használnak, továbbá a kisebb mezőgazdasági területeket kezdték egybeszántani és úgy művelni, hogy egy növényt termesszenek nagy felületen, megszűntek a kis parcellák közötti levezető árkok, a barázdák, a bokorsávok, az utak. Ezek a tájszerkezeti elemek ugyanis változatosságot, diverzitást jelentettek a tájban, ahol a madarak megtalálták a táplálékukat. „Ezek a vegyes táplálkozású madarak magvakat és rovarokat esznek, télen pedig a túlélésük nem biztosított. Angliában meg is figyelték, hogy a tojásszám és a fiókaszám nem csökkent, hanem a madarak túlélése sokkal kisebb lett” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A háziveréb csökkenése nem annyira látványosan drasztikus, de az adatok ott is lefele mutatnak – mondta a szakember. Ezt is az átalakult a gazdálkodással, a háztáji gazdaságok megszűnésével magyarázza a szakember, hiszen ezeken a helyeken találtak táplálékforrásra a verebek.
A balkáni gerléből is jóval kevesebbet látható térségünkben, de az egyedszámok itt nem mutatnak drasztikus csökkenést. „Azért is hívják balkáninak, mert az Oszmán Birodalom idején kezdett elterjedni a faj a Balkán irányából észak felé, és ez a terjedés még most is tart Észak-Európa irányába.
– magyarázta a madártani szakember.
A feketerigó és széncinke esetében nincsenek csökkenő tendenciák, de amióta a zöldövezeteket másképp kezelik, csökken a túlélési esélyük. A rendszeresen nyírt gyep, a kevés bokor nem kedvez a városi környezetben is előforduló feketerigóknak, mivel nem csak a táplálékforrásuk, hanem a biztonságos élőhelyeik, fészkelési lehetőségeik kerülnek veszélybe, ezenkívül a ragadozók, például a macskák, karvalyok könnyebben rájuk találnak. „Többször javasoltuk, hogy a bokrok fontosak a madarak, rovarok számára, legyenek erre tekintettel” – mondta Szabó Zoltán, hozzátéve, hogy ezek a fajok, az úgynevezett generalisták, alkalmazkodóak, könnyen találnak maguknak más környezetet, ahol nagyobb biztonságban élhetnek.
Madárszámlálások
Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület évente több alkalommal is végez madárszámlálást a különböző fajok között. Januárban például a vízimadarakat, az erdei fülesbaglyokat, a folyókon a vízirigókat számlálják, decemberben és februárban a téli ragadozó madarakat. Részletes feldolgozást ritkábban végeznek, az egy hosszabb megfigyelési folyamatnak az eredménye, amikor összesítik és összehasonlítják az összegyűjtött adatokat – mondta a szakember.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!