Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:01

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az Azomureș felvásárlásáról

18:13

Amikor a jégkorong összeköti a világot: Kézdivásárhely szívvel-lélekkel látta vendégül a vébét

17:55

Magyar filmeké lesz a főszerep három napig a Csíki Moziban

17:44

Forgalomszámlálás kezdődött a székelyföldi utakon is

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek

Kevesebb a veréb, gerle, rigó térségünkben

A háztáji gazdaságok eltűnésével csökkent a verébállomány is

Fotó: Pinti Attila

Megritkult a veréb-, gerle-, feketerigó-állomány térségünkben, ugyanis a megváltozott tájszerkezet nem kedvez a nálunk őshonos madaraknak, ezenkívül a globális felmelegedés arra ösztönöz egyes fajokat, hogy északabbra vonuljanak.

Antal Erika

2022. január 10., 11:132022. január 10., 11:13

2022. január 10., 12:142022. január 10., 12:14

A mezőgazdasági termelés hatékonyságát célzó beavatkozások, a globális felmelegedés, a tájszerkezet megváltozása, a lakott területek zöldövezeteinek átalakítása miatt kedvezőtlen helyzetben vannak az olyan, térségünkben is őshonos madarak, mint a veréb, a balkáni gerle vagy a feketerigó.

Szabó Zoltán biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a Székelyhonnak elmondta, látványosan visszaszorult néhány madárfaj, ami egyébként tömegesen volt jelen térségünkben eddig. Ennek egy nagyon jó példája a mezei és a házi veréb, amely Európa-szinten, így Romániában is kezdett nagyon megritkulni.

Csökkenő egyedszámok

A mezei veréb ritkulása a mezőgazdasági művelési módok megváltozásával kezdődött

– mondta Szabó Zoltán. Hozzátette, mivel műtrágyát és rovarirtó szereket használnak, továbbá a kisebb mezőgazdasági területeket kezdték egybeszántani és úgy művelni, hogy egy növényt termesszenek nagy felületen, megszűntek a kis parcellák közötti levezető árkok, a barázdák, a bokorsávok, az utak. Ezek a tájszerkezeti elemek ugyanis változatosságot, diverzitást jelentettek a tájban, ahol a madarak megtalálták a táplálékukat. „Ezek a vegyes táplálkozású madarak magvakat és rovarokat esznek, télen pedig a túlélésük nem biztosított. Angliában meg is figyelték, hogy a tojásszám és a fiókaszám nem csökkent, hanem a madarak túlélése sokkal kisebb lett” – hívta fel a figyelmet a biológus.

A háziveréb csökkenése nem annyira látványosan drasztikus, de az adatok ott is lefele mutatnak – mondta a szakember. Ezt is az átalakult a gazdálkodással, a háztáji gazdaságok megszűnésével magyarázza a szakember, hiszen ezeken a helyeken találtak táplálékforrásra a verebek.

A Balkánról Észak-Európa felé

A balkáni gerléből is jóval kevesebbet látható térségünkben, de az egyedszámok itt nem mutatnak drasztikus csökkenést. „Azért is hívják balkáninak, mert az Oszmán Birodalom idején kezdett elterjedni a faj a Balkán irányából észak felé, és ez a terjedés még most is tart Észak-Európa irányába.

Erre a folyamatra rájátszik a globális felmelegedés, amely azt eredményezte, hogy számos délen őshonos faj elkezdett észak felé terjeszkedni, illetve azok a fajok, amelyek eddig a hegylábaknál éltek, most egyre feljebb vonulnak

– magyarázta a madártani szakember.

A feketerigó és széncinke esetében nincsenek csökkenő tendenciák, de amióta a zöldövezeteket másképp kezelik, csökken a túlélési esélyük. A rendszeresen nyírt gyep, a kevés bokor nem kedvez a városi környezetben is előforduló feketerigóknak, mivel nem csak a táplálékforrásuk, hanem a biztonságos élőhelyeik, fészkelési lehetőségeik kerülnek veszélybe, ezenkívül a ragadozók, például a macskák, karvalyok könnyebben rájuk találnak. „Többször javasoltuk, hogy a bokrok fontosak a madarak, rovarok számára, legyenek erre tekintettel” – mondta Szabó Zoltán, hozzátéve, hogy ezek a fajok, az úgynevezett generalisták, alkalmazkodóak, könnyen találnak maguknak más környezetet, ahol nagyobb biztonságban élhetnek.

Madárszámlálások

Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület évente több alkalommal is végez madárszámlálást a különböző fajok között. Januárban például a vízimadarakat, az erdei fülesbaglyokat, a folyókon a vízirigókat számlálják, decemberben és februárban a téli ragadozó madarakat. Részletes feldolgozást ritkábban végeznek, az egy hosszabb megfigyelési folyamatnak az eredménye, amikor összesítik és összehasonlítják az összegyűjtött adatokat – mondta a szakember.