
A háztáji gazdaságok eltűnésével csökkent a verébállomány is
Fotó: Pinti Attila
Megritkult a veréb-, gerle-, feketerigó-állomány térségünkben, ugyanis a megváltozott tájszerkezet nem kedvez a nálunk őshonos madaraknak, ezenkívül a globális felmelegedés arra ösztönöz egyes fajokat, hogy északabbra vonuljanak.
2022. január 10., 11:132022. január 10., 11:13
2022. január 10., 12:142022. január 10., 12:14
A mezőgazdasági termelés hatékonyságát célzó beavatkozások, a globális felmelegedés, a tájszerkezet megváltozása, a lakott területek zöldövezeteinek átalakítása miatt kedvezőtlen helyzetben vannak az olyan, térségünkben is őshonos madarak, mint a veréb, a balkáni gerle vagy a feketerigó.
Szabó Zoltán biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a Székelyhonnak elmondta, látványosan visszaszorult néhány madárfaj, ami egyébként tömegesen volt jelen térségünkben eddig. Ennek egy nagyon jó példája a mezei és a házi veréb, amely Európa-szinten, így Romániában is kezdett nagyon megritkulni.
– mondta Szabó Zoltán. Hozzátette, mivel műtrágyát és rovarirtó szereket használnak, továbbá a kisebb mezőgazdasági területeket kezdték egybeszántani és úgy művelni, hogy egy növényt termesszenek nagy felületen, megszűntek a kis parcellák közötti levezető árkok, a barázdák, a bokorsávok, az utak. Ezek a tájszerkezeti elemek ugyanis változatosságot, diverzitást jelentettek a tájban, ahol a madarak megtalálták a táplálékukat. „Ezek a vegyes táplálkozású madarak magvakat és rovarokat esznek, télen pedig a túlélésük nem biztosított. Angliában meg is figyelték, hogy a tojásszám és a fiókaszám nem csökkent, hanem a madarak túlélése sokkal kisebb lett” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A háziveréb csökkenése nem annyira látványosan drasztikus, de az adatok ott is lefele mutatnak – mondta a szakember. Ezt is az átalakult a gazdálkodással, a háztáji gazdaságok megszűnésével magyarázza a szakember, hiszen ezeken a helyeken találtak táplálékforrásra a verebek.
A balkáni gerléből is jóval kevesebbet látható térségünkben, de az egyedszámok itt nem mutatnak drasztikus csökkenést. „Azért is hívják balkáninak, mert az Oszmán Birodalom idején kezdett elterjedni a faj a Balkán irányából észak felé, és ez a terjedés még most is tart Észak-Európa irányába.
– magyarázta a madártani szakember.
A feketerigó és széncinke esetében nincsenek csökkenő tendenciák, de amióta a zöldövezeteket másképp kezelik, csökken a túlélési esélyük. A rendszeresen nyírt gyep, a kevés bokor nem kedvez a városi környezetben is előforduló feketerigóknak, mivel nem csak a táplálékforrásuk, hanem a biztonságos élőhelyeik, fészkelési lehetőségeik kerülnek veszélybe, ezenkívül a ragadozók, például a macskák, karvalyok könnyebben rájuk találnak. „Többször javasoltuk, hogy a bokrok fontosak a madarak, rovarok számára, legyenek erre tekintettel” – mondta Szabó Zoltán, hozzátéve, hogy ezek a fajok, az úgynevezett generalisták, alkalmazkodóak, könnyen találnak maguknak más környezetet, ahol nagyobb biztonságban élhetnek.
Madárszámlálások
Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület évente több alkalommal is végez madárszámlálást a különböző fajok között. Januárban például a vízimadarakat, az erdei fülesbaglyokat, a folyókon a vízirigókat számlálják, decemberben és februárban a téli ragadozó madarakat. Részletes feldolgozást ritkábban végeznek, az egy hosszabb megfigyelési folyamatnak az eredménye, amikor összesítik és összehasonlítják az összegyűjtött adatokat – mondta a szakember.
Gyimesben született, ma már Brassóban épít karriert a 25 éves Bârsan Claudia. Román anyanyelvű, de kiválóan beszél magyarul és angolul is. Meggyőződése, hogy a fejlődés kulcsa a bátorság, a félelem pedig inkább iránytű, mint akadály.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
szóljon hozzá!