
A háztáji gazdaságok eltűnésével csökkent a verébállomány is
Fotó: Pinti Attila
Megritkult a veréb-, gerle-, feketerigó-állomány térségünkben, ugyanis a megváltozott tájszerkezet nem kedvez a nálunk őshonos madaraknak, ezenkívül a globális felmelegedés arra ösztönöz egyes fajokat, hogy északabbra vonuljanak.
2022. január 10., 11:132022. január 10., 11:13
2022. január 10., 12:142022. január 10., 12:14
A mezőgazdasági termelés hatékonyságát célzó beavatkozások, a globális felmelegedés, a tájszerkezet megváltozása, a lakott területek zöldövezeteinek átalakítása miatt kedvezőtlen helyzetben vannak az olyan, térségünkben is őshonos madarak, mint a veréb, a balkáni gerle vagy a feketerigó.
Szabó Zoltán biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a Székelyhonnak elmondta, látványosan visszaszorult néhány madárfaj, ami egyébként tömegesen volt jelen térségünkben eddig. Ennek egy nagyon jó példája a mezei és a házi veréb, amely Európa-szinten, így Romániában is kezdett nagyon megritkulni.
– mondta Szabó Zoltán. Hozzátette, mivel műtrágyát és rovarirtó szereket használnak, továbbá a kisebb mezőgazdasági területeket kezdték egybeszántani és úgy művelni, hogy egy növényt termesszenek nagy felületen, megszűntek a kis parcellák közötti levezető árkok, a barázdák, a bokorsávok, az utak. Ezek a tájszerkezeti elemek ugyanis változatosságot, diverzitást jelentettek a tájban, ahol a madarak megtalálták a táplálékukat. „Ezek a vegyes táplálkozású madarak magvakat és rovarokat esznek, télen pedig a túlélésük nem biztosított. Angliában meg is figyelték, hogy a tojásszám és a fiókaszám nem csökkent, hanem a madarak túlélése sokkal kisebb lett” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A háziveréb csökkenése nem annyira látványosan drasztikus, de az adatok ott is lefele mutatnak – mondta a szakember. Ezt is az átalakult a gazdálkodással, a háztáji gazdaságok megszűnésével magyarázza a szakember, hiszen ezeken a helyeken találtak táplálékforrásra a verebek.
A balkáni gerléből is jóval kevesebbet látható térségünkben, de az egyedszámok itt nem mutatnak drasztikus csökkenést. „Azért is hívják balkáninak, mert az Oszmán Birodalom idején kezdett elterjedni a faj a Balkán irányából észak felé, és ez a terjedés még most is tart Észak-Európa irányába.
– magyarázta a madártani szakember.
A feketerigó és széncinke esetében nincsenek csökkenő tendenciák, de amióta a zöldövezeteket másképp kezelik, csökken a túlélési esélyük. A rendszeresen nyírt gyep, a kevés bokor nem kedvez a városi környezetben is előforduló feketerigóknak, mivel nem csak a táplálékforrásuk, hanem a biztonságos élőhelyeik, fészkelési lehetőségeik kerülnek veszélybe, ezenkívül a ragadozók, például a macskák, karvalyok könnyebben rájuk találnak. „Többször javasoltuk, hogy a bokrok fontosak a madarak, rovarok számára, legyenek erre tekintettel” – mondta Szabó Zoltán, hozzátéve, hogy ezek a fajok, az úgynevezett generalisták, alkalmazkodóak, könnyen találnak maguknak más környezetet, ahol nagyobb biztonságban élhetnek.
Madárszámlálások
Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület évente több alkalommal is végez madárszámlálást a különböző fajok között. Januárban például a vízimadarakat, az erdei fülesbaglyokat, a folyókon a vízirigókat számlálják, decemberben és februárban a téli ragadozó madarakat. Részletes feldolgozást ritkábban végeznek, az egy hosszabb megfigyelési folyamatnak az eredménye, amikor összesítik és összehasonlítják az összegyűjtött adatokat – mondta a szakember.
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
szóljon hozzá!