
Salamonos körtánc. 2016 óta gyergyoikum
Fotó: Pethő Melánia
Csizmák dobogtak, szoknyák pördültek, hangos ének- és zeneszótól csengett az iskola épülete, osztálytermei múzeumokká alakultak, diákjai idegenvezetőkként tevékenykedtek – hagyományőrző napot tartottak csütörtökön a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban. Aki ott volt, meggyőződhetett: nincs félnivaló, egyáltalán nem idegen az elődök életvitele, szokás- és hiedelemvilága az ifjak számára.
2018. május 10., 17:062018. május 10., 17:06
2018. május 10., 17:072018. május 10., 17:07
Már a reggeli csúcsforgalomban világossá vált, nem egy szokásos hétköznapnak néz elébe Gyergyószentmiklós, és főként nem a Salamon Ernő Gimnázium. Ezt nem az előtte elhaladó autósforgalom mutatta, hanem az iskolába vonuló diákok:
A gimnáziumban hagyományőrző napot tartottak, immár tizenötödszörre. A kezdetekre emlékezve, az ünnepség megnyitóján Lakatos Mihály igazgató elmondta, akkor hiú ábrándnak tűnt az ötlet, hogy az iskola minden diákja népviseletbe öltözve jelenjen meg a hagyományőrző napon, de
Fotó: Pethő Melánia
A körtánc kitűnő programszámnak bizonyult. Míg 14 éve alig három „karikányi” diákból állt a spirál, már hosszú ideje okafogyott a kérdés, hogy mindenki részt vesz-e benne. Ennek köszönhetően történhetett meg, hogy az iskola előtti téren zajló látványos körtáncot 2016-ban gyergyoikummá nyilvánították a helyi értékek feltérképezésekor. A salamonos rendezvény és különösen a körtánc fejlődését szemlélteti egyébként az a fotókiállítás, amelyet a csütörtöki rendezvényre készítettek, és amely megtekinthető az iskola második emeleti folyosóján – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Fotó: Pethő Melánia
„Tizenöt alkalom nem kevés, már nem igazán van ötlet, hogyan lehetne újat felmutatni az osztálymúzeumokban” – mondta lapunknak az egyik osztályfőnök. A megállapítás ellenére láthattuk, számos formában sikerült megjeleníteni a múltat, különböző témákra összpontosítva 17 osztálymúzeum kínálata vezette a régi korokba a látogatókat. A tárgyi gyűjtemények beszerzése, a múzeumok kialakítása az osztályközösségek feladata, és az is, hogy felkészülten mutassák be kiállításaikat a zsűrinek és a látogatóknak. Merthogy
Más iskolákból szervezetten érkeznek a csoportok, a véndiákok rendszerint visszajáró vendégek, és a lakók közül is egyre többen kíváncsiak a nem szokványos iskolai rendezvényre.
Fotó: Pethő Melánia
A fűtől a fáig, a lekvártól az almás tésztáig sok mindent felvonultatott az osztálymúzeumok kínálata. A gyógynövényeket bemutató kiállításon a vidékünkön honos füvek, gumók, gyökerek, levelek gyógyhatásaival ismerkedhetett a látogató, a gyümölcs „útja” a lekvárkészítő és a pálinkafőző kellékekkel felszerelt múzeumban volt végigkövethető.
Miért jó átlépni a küszöböt, és miért nem ajánlott rálépni? – többek között ezt is megválaszolták abban az osztályban, amelyik a népi hiedelmeket választotta témának. Termükben láthattunk gonoszt elűző eszközöket, hallhattunk boszorkányt távol tartó praktikákról, megtudhattuk, hogy mit is jelent a vidékünkön sokat használt paratika szó: kicsi és gyors lény, aki bosszantja a ház népét, és rosszat hoz rájuk, és akit elűzni csak ételáldozattal lehet.
Fotó: Pethő Melánia
Egy másik teremben valódi zsibvásár fogadta a látogatót, ahol a szalonnától a fonott kosárig, a paradicsomtól a hegedűig minden kapható volt, az ásó és a kapa mellől már csak a nagyharang hiányzott, az árusoknak pedig nem fontak a szájukért.
Ötletesen szemléltette a különbséget múlt és jelen között egy másik múzeum: a terem egyik részében a maroktelefonjaikkal babráló fiatalok egy csoportja „szórakozott” csendben, komor arccal, szemmel láthatóan mindegyikük magányosan, a másik sarokban pedig vihorászó, beszélgető lányok pörgették a rokkát, majd táncra perdültek a fiúkkal. A kiállításon a feliratos falvédőt a poszterrel állították szembe, a kézzel írt szerelmes levelet az SMS-sel, a fából, bőrből készített használati tárgyakat a műanyaggal. Az elszomorító mai helyzetre megoldásként hatott a gitárkísérettel felcsendülő népdal, jelezvén: kézen fogta a múltat a jelen, az értékek átörökíthetők.
Fotó: Pethő Melánia
Fotó: Pethő Melánia
Fotó: Pethő Melánia
Fotó: Pethő Melánia
Székelyudvarhely után Sepsiszentgyörgyre is ellátogatott Nagy István magyar agrárminiszter, hogy a gazdákat érintő kihívásokra válaszokat adjon, és megoldásokat körvonalazzon.
A kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest Romániában, ami a világjárvány óta a legnagyobb visszaesés.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A gazdákat fenyegető veszélyekre, illetve az ezekkel szembeni védekezési lehetőségekre hívta fel a figyelmet pénteken Nagy István, Magyarország agrárminisztere Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Minden magyar felelős a nemzet egészéért – hangsúlyozza Kövér László házelnök, aki szerint nincs külön határon inneni és túli magyarság.
Megszavazta a parlament pénteki ülésén a 2026-os állami költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést.
Nem volt túl nehéz a nyolcadikosok román próbavizsgája, a diákokhoz közel álló témát dolgozott fel. De a tapasztalat azt mutatja, nehezebb a valódi vizsgán kapott tétel. Éppen ezért a diákok tévesen mérhetik fel majd a júniusi vizsga nehézségét.
A 2026-os állami költségvetés parlamenti elfogadása után a kormánynak az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedésekkel kell foglalkoznia – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu.
Perrel fenyegeti a kormányt a legfelsőbb bíróság az igazságszolgáltatásban dolgozók bírósági döntéssel megítélt bérkiegészítései kifizetésének halasztása miatt.
szóljon hozzá!