
Salamonos körtánc. 2016 óta gyergyoikum
Fotó: Pethő Melánia
Csizmák dobogtak, szoknyák pördültek, hangos ének- és zeneszótól csengett az iskola épülete, osztálytermei múzeumokká alakultak, diákjai idegenvezetőkként tevékenykedtek – hagyományőrző napot tartottak csütörtökön a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban. Aki ott volt, meggyőződhetett: nincs félnivaló, egyáltalán nem idegen az elődök életvitele, szokás- és hiedelemvilága az ifjak számára.
2018. május 10., 17:062018. május 10., 17:06
2018. május 10., 17:072018. május 10., 17:07
Már a reggeli csúcsforgalomban világossá vált, nem egy szokásos hétköznapnak néz elébe Gyergyószentmiklós, és főként nem a Salamon Ernő Gimnázium. Ezt nem az előtte elhaladó autósforgalom mutatta, hanem az iskolába vonuló diákok:
A gimnáziumban hagyományőrző napot tartottak, immár tizenötödszörre. A kezdetekre emlékezve, az ünnepség megnyitóján Lakatos Mihály igazgató elmondta, akkor hiú ábrándnak tűnt az ötlet, hogy az iskola minden diákja népviseletbe öltözve jelenjen meg a hagyományőrző napon, de
Fotó: Pethő Melánia
A körtánc kitűnő programszámnak bizonyult. Míg 14 éve alig három „karikányi” diákból állt a spirál, már hosszú ideje okafogyott a kérdés, hogy mindenki részt vesz-e benne. Ennek köszönhetően történhetett meg, hogy az iskola előtti téren zajló látványos körtáncot 2016-ban gyergyoikummá nyilvánították a helyi értékek feltérképezésekor. A salamonos rendezvény és különösen a körtánc fejlődését szemlélteti egyébként az a fotókiállítás, amelyet a csütörtöki rendezvényre készítettek, és amely megtekinthető az iskola második emeleti folyosóján – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Fotó: Pethő Melánia
„Tizenöt alkalom nem kevés, már nem igazán van ötlet, hogyan lehetne újat felmutatni az osztálymúzeumokban” – mondta lapunknak az egyik osztályfőnök. A megállapítás ellenére láthattuk, számos formában sikerült megjeleníteni a múltat, különböző témákra összpontosítva 17 osztálymúzeum kínálata vezette a régi korokba a látogatókat. A tárgyi gyűjtemények beszerzése, a múzeumok kialakítása az osztályközösségek feladata, és az is, hogy felkészülten mutassák be kiállításaikat a zsűrinek és a látogatóknak. Merthogy
Más iskolákból szervezetten érkeznek a csoportok, a véndiákok rendszerint visszajáró vendégek, és a lakók közül is egyre többen kíváncsiak a nem szokványos iskolai rendezvényre.
Fotó: Pethő Melánia
A fűtől a fáig, a lekvártól az almás tésztáig sok mindent felvonultatott az osztálymúzeumok kínálata. A gyógynövényeket bemutató kiállításon a vidékünkön honos füvek, gumók, gyökerek, levelek gyógyhatásaival ismerkedhetett a látogató, a gyümölcs „útja” a lekvárkészítő és a pálinkafőző kellékekkel felszerelt múzeumban volt végigkövethető.
Miért jó átlépni a küszöböt, és miért nem ajánlott rálépni? – többek között ezt is megválaszolták abban az osztályban, amelyik a népi hiedelmeket választotta témának. Termükben láthattunk gonoszt elűző eszközöket, hallhattunk boszorkányt távol tartó praktikákról, megtudhattuk, hogy mit is jelent a vidékünkön sokat használt paratika szó: kicsi és gyors lény, aki bosszantja a ház népét, és rosszat hoz rájuk, és akit elűzni csak ételáldozattal lehet.
Fotó: Pethő Melánia
Egy másik teremben valódi zsibvásár fogadta a látogatót, ahol a szalonnától a fonott kosárig, a paradicsomtól a hegedűig minden kapható volt, az ásó és a kapa mellől már csak a nagyharang hiányzott, az árusoknak pedig nem fontak a szájukért.
Ötletesen szemléltette a különbséget múlt és jelen között egy másik múzeum: a terem egyik részében a maroktelefonjaikkal babráló fiatalok egy csoportja „szórakozott” csendben, komor arccal, szemmel láthatóan mindegyikük magányosan, a másik sarokban pedig vihorászó, beszélgető lányok pörgették a rokkát, majd táncra perdültek a fiúkkal. A kiállításon a feliratos falvédőt a poszterrel állították szembe, a kézzel írt szerelmes levelet az SMS-sel, a fából, bőrből készített használati tárgyakat a műanyaggal. Az elszomorító mai helyzetre megoldásként hatott a gitárkísérettel felcsendülő népdal, jelezvén: kézen fogta a múltat a jelen, az értékek átörökíthetők.
Fotó: Pethő Melánia
Fotó: Pethő Melánia
Fotó: Pethő Melánia
Fotó: Pethő Melánia
Aktiválták a vörös beavatkozási tervet a Szeben megyei hatóságok, miután egy feleki rendezvényteremben tizenegy ember ételmérgezésre utaló tüneteket tapasztalt.
Stabil kormányra van szüksége Romániának a következő két évben – jelentette ki a mezőgazdasági miniszteri tisztségre jelölt Tánczos Barna szombaton.
A Maros megyei Mezőrücsön vasárnap ki lehet próbálni a kerékpárként hajtott vasúti járművet, a sínbiciklit.
Több mint háromszáz dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura – írja az MTI az Actualdecluj.ro hírportál nyomán, amely a Kolozs megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) közleményét dolgozta fel.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szombaton benyújtotta a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterjelöltek névsorát. A kijelölt kormányfőt Cătălin Drulă, Tánczos Barna és Ötvös Koppány Bulcsú miniszterjelöltek kísérték el.
Négy szabálysértő sofőrt is kiszúrtak a fogalomból pénteken a Hargita megyei rendőrök. Kettőt közülük Etéden igazoltattak.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalember életét vesztette szombat reggel egy súlyos közúti balesetben Petrozsényben – közölte a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A Maros Megyei Tanács szeptemberi ülésén az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra területét érintő fontos döntéseket hozott, és több megyei intézmény költségvetését is kiegészítette.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
szóljon hozzá!