
Évadzáró gyűlés a Tompa Miklós Társulatnál. Volt, amit összegezni
Fotó: Bereczky Sándor
Noha bevételek és nézőszámok tekintetében is jó évet zárt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, az egész évben tapasztalható költségvetési problémák beárnyékolták a művészi munkát, a teátrumban jelen pillanatban is úgy néz ki, év végéig nem lesz több bemutató, egyszerűen azért, mert nincs pénz rá.
2019. július 01., 09:102019. július 01., 09:10
2019. június 30., 22:072019. június 30., 22:07
A júniusi előadásokkal a végéhez érkezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház idénye. Az évad során a Tompa Miklós Társulat több mint kétszáz előadást játszott és tizenegy bemutatót tartott, voltak újdonságnak számító projektjei a vásárhelyi teátrumnak, amelynek sajnos két, még az idei évadra tervezett bemutatóját is le kellett mondania.
A színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila szerint így évad végén többsíkú értékelést lehet tenni. „Gazdasági szempontból jó évet zártunk, ha azt vesszük, hogy az elmúlt időszakban a legnagyobb bevételünk most volt jegyeladásokból. A nézőszám is emelkedett:
Ha erre rávesszük azt a néhány protokolljegyet, és azokat a rendezvényeket, amelyekre nem árultunk jegyet, legyenek azok szavalóestek, könyvvásári rendezvények vagy színházi éjszakák, akkor körülbelül 100 ezerre megy fel azoknak a száma, akik a színház valamilyen szolgáltatását igénybe vették” – fogalmazott a Nemzeti igazgatója a Székelyhon megkeresésére.
Gáspárik Attila hozzátette, a magyar tagozat is hozta a formáját, de a román tagozat látogatottsága sokat fejlődött önmagához képest, hiszen pár éve még évi kilencezres látogatottsága volt a Liviu Rebreanu Társulatnak. Rendezvények szempontjából most is a magyar tagozat áll jobban, Gáspárik Attila szerint ez érthető, ugyanis román kulturális rendezvények szempontjából sokkal nagyobb a kínálat Marosvásárhelyen. Amúgy úgy véli,
Számok tekintetében azt tudta még elmondani az igazgató, hogy a jegyeladás 81 százalékban fedte a nézőteret. A legtöbbet játszott előadásuk a Kő, papír, olló volt, amely egy osztálytermi színházi előadás, és amellyel végre a Tompa Miklós Társulat is kilépett a kereteiből, alternatív terekben kezdett játszani: kivonult az iskolákba és interaktív módon beszélgetésekkel, a színház eszközével igyekezett feldolgozni olyan problémákat, amelyek érintik a fiatalokat, a szülőket, tanárokat.
Közönségsiker szempontjából pedig az Agatha Christie A láthatatlan hóhér „…és már senki sem!” című krimije volt a legnépszerűbb, amelyet tizenhétszer tűztek műsorra, és mindannyiszor telt ház volt a nagyteremben.
„Művészileg mindig szubjektív az évad értékelése, ha ilyen sokan jöttek, nem lehetett olyan rossz. Én személy szerint el tudtam volna képzelni egy művészileg gazdagabb programot, de ennyire engedte a pénztárcánk” – mutatott rá Gáspárik. Kifejtette, nagyon nagy anyagi gondjaik voltak már az év végén,
és amikor azt hitték, rosszabb már nem jöhet, kiderült, hogy mégis. „A fizetések nagyon jók, de a költségvetés négy hónap késéssel jött, és a kért összegből több mint ötven százalékot vágtak le, ami a produkciós költségeket illeti, ráadásul úgy, hogy mi már költekeztünk az első négy hónapban. Éppen ezért most úgy nézünk ki, hogy idén nem lesz több bemutatónk, de legalábbis pénzért nem.
Én nem szeretek panaszkodni, mostanáig falaztunk is a kormánynak, vasárnap Bukarestben tüntettek a Bukaresti Nemzeti Színház tagjai, mi pedig szolidárisak vagyunk valamilyen módon, ugyanis szeretnénk felhívni a kormány és a minisztérium figyelmét a helyzetünkre” – fogalmazott a marosvásárhelyi teátrum igazgatója, hozzátéve, a költségvetési problémák miatt az intézmény kénytelen volt felfüggeszteni az idei évadra tervezett Henrik Ibsen: Nóra és Krysztof Kieslowski/Norbert Rakowski: Tízparancsolat című produkciók gyártását, így ezekkel „adós maradt a közönségnek” a Tompa Miklós Társulat.
A következő évadról megtudtuk, többféle tervet dolgozott ki az intézmény vezetősége, tárgyalások folynak más színházakkal, hogy koprodukcióban hozzanak létre előadásokat, felújítanak népszerű előadásokat, mint amilyen például a Fekete Péter, és keresik a megoldásokat a gondokra. Évadtervet is többet állítottak össze, ha lesz költségvetés-kiegészítés és emelik a büdzsét, arra is van egy változat, de ha nem lesz plusz pénz, hanem túlélésre kell berendezkedni, arra is.
„Kiszámíthatóságot szeretnénk a legjobban a következő évadban, azt hogy tudjuk, miből mennyi van, hogy azt tudjuk beosztani. Ugyanakkor több szolidaritást várunk a politikumtól, illetve az önkormányzatok részéről empátiát” – összegzett a színigazgató.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!