
Évadzáró gyűlés a Tompa Miklós Társulatnál. Volt, amit összegezni
Fotó: Bereczky Sándor
Noha bevételek és nézőszámok tekintetében is jó évet zárt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, az egész évben tapasztalható költségvetési problémák beárnyékolták a művészi munkát, a teátrumban jelen pillanatban is úgy néz ki, év végéig nem lesz több bemutató, egyszerűen azért, mert nincs pénz rá.
2019. július 01., 09:102019. július 01., 09:10
A júniusi előadásokkal a végéhez érkezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház idénye. Az évad során a Tompa Miklós Társulat több mint kétszáz előadást játszott és tizenegy bemutatót tartott, voltak újdonságnak számító projektjei a vásárhelyi teátrumnak, amelynek sajnos két, még az idei évadra tervezett bemutatóját is le kellett mondania.
A színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila szerint így évad végén többsíkú értékelést lehet tenni. „Gazdasági szempontból jó évet zártunk, ha azt vesszük, hogy az elmúlt időszakban a legnagyobb bevételünk most volt jegyeladásokból. A nézőszám is emelkedett:
Ha erre rávesszük azt a néhány protokolljegyet, és azokat a rendezvényeket, amelyekre nem árultunk jegyet, legyenek azok szavalóestek, könyvvásári rendezvények vagy színházi éjszakák, akkor körülbelül 100 ezerre megy fel azoknak a száma, akik a színház valamilyen szolgáltatását igénybe vették” – fogalmazott a Nemzeti igazgatója a Székelyhon megkeresésére.
Gáspárik Attila hozzátette, a magyar tagozat is hozta a formáját, de a román tagozat látogatottsága sokat fejlődött önmagához képest, hiszen pár éve még évi kilencezres látogatottsága volt a Liviu Rebreanu Társulatnak. Rendezvények szempontjából most is a magyar tagozat áll jobban, Gáspárik Attila szerint ez érthető, ugyanis román kulturális rendezvények szempontjából sokkal nagyobb a kínálat Marosvásárhelyen. Amúgy úgy véli,
Számok tekintetében azt tudta még elmondani az igazgató, hogy a jegyeladás 81 százalékban fedte a nézőteret. A legtöbbet játszott előadásuk a Kő, papír, olló volt, amely egy osztálytermi színházi előadás, és amellyel végre a Tompa Miklós Társulat is kilépett a kereteiből, alternatív terekben kezdett játszani: kivonult az iskolákba és interaktív módon beszélgetésekkel, a színház eszközével igyekezett feldolgozni olyan problémákat, amelyek érintik a fiatalokat, a szülőket, tanárokat.
Közönségsiker szempontjából pedig az Agatha Christie A láthatatlan hóhér „…és már senki sem!” című krimije volt a legnépszerűbb, amelyet tizenhétszer tűztek műsorra, és mindannyiszor telt ház volt a nagyteremben.
„Művészileg mindig szubjektív az évad értékelése, ha ilyen sokan jöttek, nem lehetett olyan rossz. Én személy szerint el tudtam volna képzelni egy művészileg gazdagabb programot, de ennyire engedte a pénztárcánk” – mutatott rá Gáspárik. Kifejtette, nagyon nagy anyagi gondjaik voltak már az év végén,
és amikor azt hitték, rosszabb már nem jöhet, kiderült, hogy mégis. „A fizetések nagyon jók, de a költségvetés négy hónap késéssel jött, és a kért összegből több mint ötven százalékot vágtak le, ami a produkciós költségeket illeti, ráadásul úgy, hogy mi már költekeztünk az első négy hónapban. Éppen ezért most úgy nézünk ki, hogy idén nem lesz több bemutatónk, de legalábbis pénzért nem.
Én nem szeretek panaszkodni, mostanáig falaztunk is a kormánynak, vasárnap Bukarestben tüntettek a Bukaresti Nemzeti Színház tagjai, mi pedig szolidárisak vagyunk valamilyen módon, ugyanis szeretnénk felhívni a kormány és a minisztérium figyelmét a helyzetünkre” – fogalmazott a marosvásárhelyi teátrum igazgatója, hozzátéve, a költségvetési problémák miatt az intézmény kénytelen volt felfüggeszteni az idei évadra tervezett Henrik Ibsen: Nóra és Krysztof Kieslowski/Norbert Rakowski: Tízparancsolat című produkciók gyártását, így ezekkel „adós maradt a közönségnek” a Tompa Miklós Társulat.
A következő évadról megtudtuk, többféle tervet dolgozott ki az intézmény vezetősége, tárgyalások folynak más színházakkal, hogy koprodukcióban hozzanak létre előadásokat, felújítanak népszerű előadásokat, mint amilyen például a Fekete Péter, és keresik a megoldásokat a gondokra. Évadtervet is többet állítottak össze, ha lesz költségvetés-kiegészítés és emelik a büdzsét, arra is van egy változat, de ha nem lesz plusz pénz, hanem túlélésre kell berendezkedni, arra is.
„Kiszámíthatóságot szeretnénk a legjobban a következő évadban, azt hogy tudjuk, miből mennyi van, hogy azt tudjuk beosztani. Ugyanakkor több szolidaritást várunk a politikumtól, illetve az önkormányzatok részéről empátiát” – összegzett a színigazgató.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!