
Évadzáró gyűlés a Tompa Miklós Társulatnál. Volt, amit összegezni
Fotó: Bereczky Sándor
Noha bevételek és nézőszámok tekintetében is jó évet zárt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, az egész évben tapasztalható költségvetési problémák beárnyékolták a művészi munkát, a teátrumban jelen pillanatban is úgy néz ki, év végéig nem lesz több bemutató, egyszerűen azért, mert nincs pénz rá.
2019. július 01., 09:102019. július 01., 09:10
2019. június 30., 22:072019. június 30., 22:07
A júniusi előadásokkal a végéhez érkezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház idénye. Az évad során a Tompa Miklós Társulat több mint kétszáz előadást játszott és tizenegy bemutatót tartott, voltak újdonságnak számító projektjei a vásárhelyi teátrumnak, amelynek sajnos két, még az idei évadra tervezett bemutatóját is le kellett mondania.
A színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila szerint így évad végén többsíkú értékelést lehet tenni. „Gazdasági szempontból jó évet zártunk, ha azt vesszük, hogy az elmúlt időszakban a legnagyobb bevételünk most volt jegyeladásokból. A nézőszám is emelkedett:
Ha erre rávesszük azt a néhány protokolljegyet, és azokat a rendezvényeket, amelyekre nem árultunk jegyet, legyenek azok szavalóestek, könyvvásári rendezvények vagy színházi éjszakák, akkor körülbelül 100 ezerre megy fel azoknak a száma, akik a színház valamilyen szolgáltatását igénybe vették” – fogalmazott a Nemzeti igazgatója a Székelyhon megkeresésére.
Gáspárik Attila hozzátette, a magyar tagozat is hozta a formáját, de a román tagozat látogatottsága sokat fejlődött önmagához képest, hiszen pár éve még évi kilencezres látogatottsága volt a Liviu Rebreanu Társulatnak. Rendezvények szempontjából most is a magyar tagozat áll jobban, Gáspárik Attila szerint ez érthető, ugyanis román kulturális rendezvények szempontjából sokkal nagyobb a kínálat Marosvásárhelyen. Amúgy úgy véli,
Számok tekintetében azt tudta még elmondani az igazgató, hogy a jegyeladás 81 százalékban fedte a nézőteret. A legtöbbet játszott előadásuk a Kő, papír, olló volt, amely egy osztálytermi színházi előadás, és amellyel végre a Tompa Miklós Társulat is kilépett a kereteiből, alternatív terekben kezdett játszani: kivonult az iskolákba és interaktív módon beszélgetésekkel, a színház eszközével igyekezett feldolgozni olyan problémákat, amelyek érintik a fiatalokat, a szülőket, tanárokat.
Közönségsiker szempontjából pedig az Agatha Christie A láthatatlan hóhér „…és már senki sem!” című krimije volt a legnépszerűbb, amelyet tizenhétszer tűztek műsorra, és mindannyiszor telt ház volt a nagyteremben.
„Művészileg mindig szubjektív az évad értékelése, ha ilyen sokan jöttek, nem lehetett olyan rossz. Én személy szerint el tudtam volna képzelni egy művészileg gazdagabb programot, de ennyire engedte a pénztárcánk” – mutatott rá Gáspárik. Kifejtette, nagyon nagy anyagi gondjaik voltak már az év végén,
és amikor azt hitték, rosszabb már nem jöhet, kiderült, hogy mégis. „A fizetések nagyon jók, de a költségvetés négy hónap késéssel jött, és a kért összegből több mint ötven százalékot vágtak le, ami a produkciós költségeket illeti, ráadásul úgy, hogy mi már költekeztünk az első négy hónapban. Éppen ezért most úgy nézünk ki, hogy idén nem lesz több bemutatónk, de legalábbis pénzért nem.
Én nem szeretek panaszkodni, mostanáig falaztunk is a kormánynak, vasárnap Bukarestben tüntettek a Bukaresti Nemzeti Színház tagjai, mi pedig szolidárisak vagyunk valamilyen módon, ugyanis szeretnénk felhívni a kormány és a minisztérium figyelmét a helyzetünkre” – fogalmazott a marosvásárhelyi teátrum igazgatója, hozzátéve, a költségvetési problémák miatt az intézmény kénytelen volt felfüggeszteni az idei évadra tervezett Henrik Ibsen: Nóra és Krysztof Kieslowski/Norbert Rakowski: Tízparancsolat című produkciók gyártását, így ezekkel „adós maradt a közönségnek” a Tompa Miklós Társulat.
A következő évadról megtudtuk, többféle tervet dolgozott ki az intézmény vezetősége, tárgyalások folynak más színházakkal, hogy koprodukcióban hozzanak létre előadásokat, felújítanak népszerű előadásokat, mint amilyen például a Fekete Péter, és keresik a megoldásokat a gondokra. Évadtervet is többet állítottak össze, ha lesz költségvetés-kiegészítés és emelik a büdzsét, arra is van egy változat, de ha nem lesz plusz pénz, hanem túlélésre kell berendezkedni, arra is.
„Kiszámíthatóságot szeretnénk a legjobban a következő évadban, azt hogy tudjuk, miből mennyi van, hogy azt tudjuk beosztani. Ugyanakkor több szolidaritást várunk a politikumtól, illetve az önkormányzatok részéről empátiát” – összegzett a színigazgató.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
szóljon hozzá!