
A néptáncosok, zenészek kényszerszabadságra mennek
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az elkövetkező napokban csaknem háromszáz, kulturális intézményeknél dolgozó szakembert küldenek kényszerszabadságra. A megszorító intézkedés érinti a bábszínészeket, néptáncosokat, zenészeket, de könyvtárosokat és a múzeum munkatársait is.
2020. április 15., 21:012020. április 15., 21:01
A Maros megyei önkormányzat szerdán rendkívüli ülésén többek között arról döntött, hogy kényszerszabadságra küldi a kulturális intézményénél dolgozók egy részét. Az indoklásban az áll, hogy
A rendelkezés a szükségállapot idején tart, ami jelen állás szerint május 14-én ér véget. Ez idő alatt az érintett személyek az alapfizetésük 75 százalékát kapják meg, de ez a kiadás nem a megyei tanács, hanem az állami költségvetést terheli.
Mint Lukács Katalintól, a megyei tanács sajtószóvivőjétől megtudtuk biztos, hogy a Maros Megyei Tanács alárendeltségéhez tartozó kulturális intézményektől
A Maros Megyei Múzeumnak 103 állandó alkalmazottja van, ennek kétharmada fog kényszerszabadságra menni. Azoktól, akik külső szerződéssel dolgoztak már korábban meg kellett váljon a múzeum. Mint Soós Zoltán igazgató elmondta lelkileg már felkészítették az alkalmazottakat, hogy ez fog történni, most csak a konkrét intézkedést jelentették be.
– fejtette ki Soós.
Barabási Attila Csaba aggódik a táncosokért, zenészekért
Fotó: Haáz Vince
A Maros Művészegyüttesnél jelenleg 89 alkalmazott van, közülük 8 marad teljes fizetéssel (takarítók, karbantartók, vezetőség, könyvelőség) a többieket pedig kényszerszabadságra küldik. Az együttesnél eddig 300 lejes élelmiszerpótlékot is kaptak és az alapfizetésüket különböző pótlékok egészítették ki. A kényszerszabadság alatt viszont csak az alapfizetésük 75 százalékát fogják megkapni, ami jelentős jövedelemcsökkenést jelent majd. Barabási Attila Csaba igazgató szerint
„A együttes magyar és román tagozata is olyan, mint egy-egy lánc, amelyben minden láncszemnek nagyon fontos szerepe, feladata van. Aggódom azért, hogy lesznek olyan kollégák, akik nem tudnak majd megélni, lakbért fizetni Marosvásárhelyen az állam által biztosított 75 százalékos alapbérből, és emiatt itt fognak hagyni. Van olyan fiatal zenészkollégám, aki lakbért fizet, két kisgyermeket nevel és felesége nem dolgozik. De olyan kollégánk is van, aki Magyarországról versenyvizsgával jött és költözött ide. Ha itt most nem tud megélni, akkor mi lesz?” – teszi fel a kérdést Barabási Attila Csaba.
Az igazgató szerint nemcsak a jelenlegi, hanem a szükségállapot utáni helyzet miatt is aggódnak, hiszen számos kiadásuk volt az elmaradt turnék megszervezésével, a betervezett bemutatókkal, de nem tudni, hogy ezekkel mi lesz, lesz-e egyáltalán pénz év végéig a fizetésekre vagy sem.
– fogalmazott a Maros Művészegyüttes igazgatója.
Hargita megyében is hasonló a helyzet
A csíkszeredai önkormányzat által fenntartott Csíki Székely Múzeum és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes munkatársai már április elsejétől kényszerszabadságon vannak – tudtuk meg Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármestertől. Pontos számadatokkal azonban nem tudott szolgálni a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak számát illetően.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!