
A néptáncosok, zenészek kényszerszabadságra mennek
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az elkövetkező napokban csaknem háromszáz, kulturális intézményeknél dolgozó szakembert küldenek kényszerszabadságra. A megszorító intézkedés érinti a bábszínészeket, néptáncosokat, zenészeket, de könyvtárosokat és a múzeum munkatársait is.
2020. április 15., 21:012020. április 15., 21:01
A Maros megyei önkormányzat szerdán rendkívüli ülésén többek között arról döntött, hogy kényszerszabadságra küldi a kulturális intézményénél dolgozók egy részét. Az indoklásban az áll, hogy
A rendelkezés a szükségállapot idején tart, ami jelen állás szerint május 14-én ér véget. Ez idő alatt az érintett személyek az alapfizetésük 75 százalékát kapják meg, de ez a kiadás nem a megyei tanács, hanem az állami költségvetést terheli.
Mint Lukács Katalintól, a megyei tanács sajtószóvivőjétől megtudtuk biztos, hogy a Maros Megyei Tanács alárendeltségéhez tartozó kulturális intézményektől
A Maros Megyei Múzeumnak 103 állandó alkalmazottja van, ennek kétharmada fog kényszerszabadságra menni. Azoktól, akik külső szerződéssel dolgoztak már korábban meg kellett váljon a múzeum. Mint Soós Zoltán igazgató elmondta lelkileg már felkészítették az alkalmazottakat, hogy ez fog történni, most csak a konkrét intézkedést jelentették be.
– fejtette ki Soós.
Barabási Attila Csaba aggódik a táncosokért, zenészekért
Fotó: Haáz Vince
A Maros Művészegyüttesnél jelenleg 89 alkalmazott van, közülük 8 marad teljes fizetéssel (takarítók, karbantartók, vezetőség, könyvelőség) a többieket pedig kényszerszabadságra küldik. Az együttesnél eddig 300 lejes élelmiszerpótlékot is kaptak és az alapfizetésüket különböző pótlékok egészítették ki. A kényszerszabadság alatt viszont csak az alapfizetésük 75 százalékát fogják megkapni, ami jelentős jövedelemcsökkenést jelent majd. Barabási Attila Csaba igazgató szerint
„A együttes magyar és román tagozata is olyan, mint egy-egy lánc, amelyben minden láncszemnek nagyon fontos szerepe, feladata van. Aggódom azért, hogy lesznek olyan kollégák, akik nem tudnak majd megélni, lakbért fizetni Marosvásárhelyen az állam által biztosított 75 százalékos alapbérből, és emiatt itt fognak hagyni. Van olyan fiatal zenészkollégám, aki lakbért fizet, két kisgyermeket nevel és felesége nem dolgozik. De olyan kollégánk is van, aki Magyarországról versenyvizsgával jött és költözött ide. Ha itt most nem tud megélni, akkor mi lesz?” – teszi fel a kérdést Barabási Attila Csaba.
Az igazgató szerint nemcsak a jelenlegi, hanem a szükségállapot utáni helyzet miatt is aggódnak, hiszen számos kiadásuk volt az elmaradt turnék megszervezésével, a betervezett bemutatókkal, de nem tudni, hogy ezekkel mi lesz, lesz-e egyáltalán pénz év végéig a fizetésekre vagy sem.
– fogalmazott a Maros Művészegyüttes igazgatója.
Hargita megyében is hasonló a helyzet
A csíkszeredai önkormányzat által fenntartott Csíki Székely Múzeum és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes munkatársai már április elsejétől kényszerszabadságon vannak – tudtuk meg Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármestertől. Pontos számadatokkal azonban nem tudott szolgálni a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak számát illetően.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!