
A néptáncosok, zenészek kényszerszabadságra mennek
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az elkövetkező napokban csaknem háromszáz, kulturális intézményeknél dolgozó szakembert küldenek kényszerszabadságra. A megszorító intézkedés érinti a bábszínészeket, néptáncosokat, zenészeket, de könyvtárosokat és a múzeum munkatársait is.
2020. április 15., 21:012020. április 15., 21:01
A Maros megyei önkormányzat szerdán rendkívüli ülésén többek között arról döntött, hogy kényszerszabadságra küldi a kulturális intézményénél dolgozók egy részét. Az indoklásban az áll, hogy
A rendelkezés a szükségállapot idején tart, ami jelen állás szerint május 14-én ér véget. Ez idő alatt az érintett személyek az alapfizetésük 75 százalékát kapják meg, de ez a kiadás nem a megyei tanács, hanem az állami költségvetést terheli.
Mint Lukács Katalintól, a megyei tanács sajtószóvivőjétől megtudtuk biztos, hogy a Maros Megyei Tanács alárendeltségéhez tartozó kulturális intézményektől
A Maros Megyei Múzeumnak 103 állandó alkalmazottja van, ennek kétharmada fog kényszerszabadságra menni. Azoktól, akik külső szerződéssel dolgoztak már korábban meg kellett váljon a múzeum. Mint Soós Zoltán igazgató elmondta lelkileg már felkészítették az alkalmazottakat, hogy ez fog történni, most csak a konkrét intézkedést jelentették be.
– fejtette ki Soós.
Barabási Attila Csaba aggódik a táncosokért, zenészekért
Fotó: Haáz Vince
A Maros Művészegyüttesnél jelenleg 89 alkalmazott van, közülük 8 marad teljes fizetéssel (takarítók, karbantartók, vezetőség, könyvelőség) a többieket pedig kényszerszabadságra küldik. Az együttesnél eddig 300 lejes élelmiszerpótlékot is kaptak és az alapfizetésüket különböző pótlékok egészítették ki. A kényszerszabadság alatt viszont csak az alapfizetésük 75 százalékát fogják megkapni, ami jelentős jövedelemcsökkenést jelent majd. Barabási Attila Csaba igazgató szerint
„A együttes magyar és román tagozata is olyan, mint egy-egy lánc, amelyben minden láncszemnek nagyon fontos szerepe, feladata van. Aggódom azért, hogy lesznek olyan kollégák, akik nem tudnak majd megélni, lakbért fizetni Marosvásárhelyen az állam által biztosított 75 százalékos alapbérből, és emiatt itt fognak hagyni. Van olyan fiatal zenészkollégám, aki lakbért fizet, két kisgyermeket nevel és felesége nem dolgozik. De olyan kollégánk is van, aki Magyarországról versenyvizsgával jött és költözött ide. Ha itt most nem tud megélni, akkor mi lesz?” – teszi fel a kérdést Barabási Attila Csaba.
Az igazgató szerint nemcsak a jelenlegi, hanem a szükségállapot utáni helyzet miatt is aggódnak, hiszen számos kiadásuk volt az elmaradt turnék megszervezésével, a betervezett bemutatókkal, de nem tudni, hogy ezekkel mi lesz, lesz-e egyáltalán pénz év végéig a fizetésekre vagy sem.
– fogalmazott a Maros Művészegyüttes igazgatója.
Hargita megyében is hasonló a helyzet
A csíkszeredai önkormányzat által fenntartott Csíki Székely Múzeum és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes munkatársai már április elsejétől kényszerszabadságon vannak – tudtuk meg Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármestertől. Pontos számadatokkal azonban nem tudott szolgálni a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak számát illetően.
Négy támogatási program indul közel 180 millió eurós keretösszeggel: a sertés- és szarvasmarhatartók már igényelhetik a támogatást, a kisgazdaságok, a virág- és gyógynövénytermesztők számára is pályázati lehetőség nyílik.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) álláspontja nem változott: nem támogat olyan kormányt, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is tagja, függetlenül attól, hogy a miniszterelnök független vagy valamelyik párt jelöltje.
Költöznie kell a színházépületből a Tamási Áron Színház társulatának, a következő éveket a gyakori helyszínváltozások, turnék, kiszállások jellemzik majd.
Egy lezuhant drónt találtak kedden a Vaslui megyei Viișoara község külterületén. Személyi sérülés nem történt.
Az előzetes értékelések szerint teljesítette az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt valamennyi mérföldkövet és célkitűzést a fejlesztési minisztérium – jelentette be kedden Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az Edenred felméréséből.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint júliusban 6,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,4 százalékponttal kisebb, mint júniusban – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Románia a NATO keleti szárnyának és a régió biztonságának megerősítéséhez is hozzájárul, miközben továbbra is kiemelten fontosnak tartja az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerséget – jelentette ki Nicușor Dan kedden.
szóljon hozzá!