
A néptáncosok, zenészek kényszerszabadságra mennek
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az elkövetkező napokban csaknem háromszáz, kulturális intézményeknél dolgozó szakembert küldenek kényszerszabadságra. A megszorító intézkedés érinti a bábszínészeket, néptáncosokat, zenészeket, de könyvtárosokat és a múzeum munkatársait is.
2020. április 15., 21:012020. április 15., 21:01
A Maros megyei önkormányzat szerdán rendkívüli ülésén többek között arról döntött, hogy kényszerszabadságra küldi a kulturális intézményénél dolgozók egy részét. Az indoklásban az áll, hogy
A rendelkezés a szükségállapot idején tart, ami jelen állás szerint május 14-én ér véget. Ez idő alatt az érintett személyek az alapfizetésük 75 százalékát kapják meg, de ez a kiadás nem a megyei tanács, hanem az állami költségvetést terheli.
Mint Lukács Katalintól, a megyei tanács sajtószóvivőjétől megtudtuk biztos, hogy a Maros Megyei Tanács alárendeltségéhez tartozó kulturális intézményektől
A Maros Megyei Múzeumnak 103 állandó alkalmazottja van, ennek kétharmada fog kényszerszabadságra menni. Azoktól, akik külső szerződéssel dolgoztak már korábban meg kellett váljon a múzeum. Mint Soós Zoltán igazgató elmondta lelkileg már felkészítették az alkalmazottakat, hogy ez fog történni, most csak a konkrét intézkedést jelentették be.
– fejtette ki Soós.
Barabási Attila Csaba aggódik a táncosokért, zenészekért
Fotó: Haáz Vince
A Maros Művészegyüttesnél jelenleg 89 alkalmazott van, közülük 8 marad teljes fizetéssel (takarítók, karbantartók, vezetőség, könyvelőség) a többieket pedig kényszerszabadságra küldik. Az együttesnél eddig 300 lejes élelmiszerpótlékot is kaptak és az alapfizetésüket különböző pótlékok egészítették ki. A kényszerszabadság alatt viszont csak az alapfizetésük 75 százalékát fogják megkapni, ami jelentős jövedelemcsökkenést jelent majd. Barabási Attila Csaba igazgató szerint
„A együttes magyar és román tagozata is olyan, mint egy-egy lánc, amelyben minden láncszemnek nagyon fontos szerepe, feladata van. Aggódom azért, hogy lesznek olyan kollégák, akik nem tudnak majd megélni, lakbért fizetni Marosvásárhelyen az állam által biztosított 75 százalékos alapbérből, és emiatt itt fognak hagyni. Van olyan fiatal zenészkollégám, aki lakbért fizet, két kisgyermeket nevel és felesége nem dolgozik. De olyan kollégánk is van, aki Magyarországról versenyvizsgával jött és költözött ide. Ha itt most nem tud megélni, akkor mi lesz?” – teszi fel a kérdést Barabási Attila Csaba.
Az igazgató szerint nemcsak a jelenlegi, hanem a szükségállapot utáni helyzet miatt is aggódnak, hiszen számos kiadásuk volt az elmaradt turnék megszervezésével, a betervezett bemutatókkal, de nem tudni, hogy ezekkel mi lesz, lesz-e egyáltalán pénz év végéig a fizetésekre vagy sem.
– fogalmazott a Maros Művészegyüttes igazgatója.
Hargita megyében is hasonló a helyzet
A csíkszeredai önkormányzat által fenntartott Csíki Székely Múzeum és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes munkatársai már április elsejétől kényszerszabadságon vannak – tudtuk meg Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármestertől. Pontos számadatokkal azonban nem tudott szolgálni a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak számát illetően.
A hálózatüzemeltető megkezdte a gáz elzárását azokban a háztartásokban, amelyek nem rendelkeznek gázérzékelővel, és felszólításra sem pótolták azt. Más okok is vannak, amelyek gázelzáráshoz vezethetnek. A fogyasztók megrohamozták a szakcégeket.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!