
A néptáncosok, zenészek kényszerszabadságra mennek
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az elkövetkező napokban csaknem háromszáz, kulturális intézményeknél dolgozó szakembert küldenek kényszerszabadságra. A megszorító intézkedés érinti a bábszínészeket, néptáncosokat, zenészeket, de könyvtárosokat és a múzeum munkatársait is.
2020. április 15., 21:012020. április 15., 21:01
A Maros megyei önkormányzat szerdán rendkívüli ülésén többek között arról döntött, hogy kényszerszabadságra küldi a kulturális intézményénél dolgozók egy részét. Az indoklásban az áll, hogy
A rendelkezés a szükségállapot idején tart, ami jelen állás szerint május 14-én ér véget. Ez idő alatt az érintett személyek az alapfizetésük 75 százalékát kapják meg, de ez a kiadás nem a megyei tanács, hanem az állami költségvetést terheli.
Mint Lukács Katalintól, a megyei tanács sajtószóvivőjétől megtudtuk biztos, hogy a Maros Megyei Tanács alárendeltségéhez tartozó kulturális intézményektől
A Maros Megyei Múzeumnak 103 állandó alkalmazottja van, ennek kétharmada fog kényszerszabadságra menni. Azoktól, akik külső szerződéssel dolgoztak már korábban meg kellett váljon a múzeum. Mint Soós Zoltán igazgató elmondta lelkileg már felkészítették az alkalmazottakat, hogy ez fog történni, most csak a konkrét intézkedést jelentették be.
– fejtette ki Soós.
Barabási Attila Csaba aggódik a táncosokért, zenészekért
Fotó: Haáz Vince
A Maros Művészegyüttesnél jelenleg 89 alkalmazott van, közülük 8 marad teljes fizetéssel (takarítók, karbantartók, vezetőség, könyvelőség) a többieket pedig kényszerszabadságra küldik. Az együttesnél eddig 300 lejes élelmiszerpótlékot is kaptak és az alapfizetésüket különböző pótlékok egészítették ki. A kényszerszabadság alatt viszont csak az alapfizetésük 75 százalékát fogják megkapni, ami jelentős jövedelemcsökkenést jelent majd. Barabási Attila Csaba igazgató szerint
„A együttes magyar és román tagozata is olyan, mint egy-egy lánc, amelyben minden láncszemnek nagyon fontos szerepe, feladata van. Aggódom azért, hogy lesznek olyan kollégák, akik nem tudnak majd megélni, lakbért fizetni Marosvásárhelyen az állam által biztosított 75 százalékos alapbérből, és emiatt itt fognak hagyni. Van olyan fiatal zenészkollégám, aki lakbért fizet, két kisgyermeket nevel és felesége nem dolgozik. De olyan kollégánk is van, aki Magyarországról versenyvizsgával jött és költözött ide. Ha itt most nem tud megélni, akkor mi lesz?” – teszi fel a kérdést Barabási Attila Csaba.
Az igazgató szerint nemcsak a jelenlegi, hanem a szükségállapot utáni helyzet miatt is aggódnak, hiszen számos kiadásuk volt az elmaradt turnék megszervezésével, a betervezett bemutatókkal, de nem tudni, hogy ezekkel mi lesz, lesz-e egyáltalán pénz év végéig a fizetésekre vagy sem.
– fogalmazott a Maros Művészegyüttes igazgatója.
Hargita megyében is hasonló a helyzet
A csíkszeredai önkormányzat által fenntartott Csíki Székely Múzeum és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes munkatársai már április elsejétől kényszerszabadságon vannak – tudtuk meg Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármestertől. Pontos számadatokkal azonban nem tudott szolgálni a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak számát illetően.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!