Jövőre a világörökség részévé válhat az énlaki castellum
Az idei feltárások. Számos érdekes tényt állapítottak meg a régészek
Fotó: László Ildikó
A harmadik kapuját is feltárták idén az énlaki római kori határerődnek, amely Dacia tartományt védte. A Románia által benyújtott pályázatnak köszönhetően a világörökség részévé válhat Dacia provincia határvonala, ami új lehetőségeket nyitna meg a castellum bemutatására.
Fülöp-Székely Botond
2023. július 15., 18:592023. július 15., 18:59
2016 óta ötödik alkalommal végeznek feltárásokat az Énlaka határában található, kőből épült római kori határerődnél. A munka során Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa néhai Molnár István székelykeresztúri néprajzkutató kutatásait, valamint egy németországi szakemberekből álló csapat geofizikai méréseit vette alapul.
A Római Birodalomhoz tartozó Dacia tartomány egyébként nagyjából 150 évig létezett, körülbelül a 250-es évek végéig, de csak 271-ben kezdték el a polgári lakosság áttelepítését. Ezt a tartományt védte az énlaki castellum.
Értékes leletre bukkantak
A feltárást vezető Visy Zsolt emlékeztetett, az elmúlt években a vár két kapuját, utakat, várfalakat, várárkokat, tornyokat, valamint a központi részen elhelyezkedő főépület (principia) egyik szárnyát is feltárták.
Fotó: László Ildikó
Utóbbit egyébként nem találták meg azok, akik korábban végeztek ásatásokat a helyszínen. Rendszerint ott tárolták fegyvereiket a katonák – ez esetben egy kő alapú faépületről van szó.
A fennmaradt szövegből kikövetkeztethető, hogy ezt a falépítési feliratot Antoninus Pius császár tiszteletére készítették. A tábla a 149-es évszámot is tartalmazza, ami a fal építésére utal.
Amit idén találtak
A harmadik kapu feltárása zajlott idén a helyszínen, amiben két magyarországi egyetemi hallgató volt a szakember segítségére, továbbá az etédi polgármesteri hivatal által odavezényelt szociális segélyből élők is kivették a részüket az ásásból.
Fotó: László Ildikó
Visy elárulta, bízott benne, hogy idén sikerül megtalálni a már korábban említett kőtábla másik felét is, de ez nem sikerült. A munka során ugyanakkor elkülönítettek egy lerombolt várfalat, illetve a közelében lévő újjáépítettet.
– magyarázta a szakember.
Az is kiderült, hogy kőfallal zárták le a kaput a rómaiak, akik így védekeztek a támadó germánok ellen. A 230-as években történt falazáskor jó eséllyel hagytak kisebb kijárati ajtót a katonák, ám ezt egyelőre nem sikerült igazolni. A szakember közölte, ha lesz rá lehetősége, jövőre is szeretne visszatérni a helyszínre, hogy feltárást végezzen, ám azt egyelőre még nem döntötte el, hogy pontosan hol legyen az ásatás.
A világörökség részévé válhat
Visy Zsolt rámutatott, Románia januárban pályázatot adott le, hogy a világörökség részévé válhasson Dacia tartomány külső határvonala.
Fotó: László Ildikó
Ez jövő nyáron meg is történhet, amennyiben az elképzelést elfogadja a döntéssel felruházott bizottság. Nagyon örülne a szakember, ha ez megtörténhetne, hiszen munkájuk során
Ez egyébként turisztikai szempontból is fontos lenne az énlakiaknak, illetve a falut magába foglaló Etéd községnek. Arra is kitért, hogy korábban nehézkesen ment ez ügyben a kommunikáció a község vezetőségével, mostanra azonban pozitív irányt vettek a beszélgetések. Az önkormányzat is igyekszik segíteni a munkát például azzal, hogy szállást biztosít a Magyarországról érkezett hallgatóknak.
Fotó: László Ildikó
Konferenciára készülnek
A szakember kezdeményezésére idén kilencedik alkalommal szervez konferenciát a Pécsi Tudományegyetem, a Pro Énlaka Alapítvány, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A téma a székelyföldi műemlékvédelem kérdései. A szeptember 15–16-án elhangzó mintegy 20 tudományos előadásban neves erdélyi és magyarországi szakemberek fognak beszélni a székely műemlékvédelem aktuális kérdéseiről. A konferencia tudományos terméke jövőre jelenik meg, és csatlakozik a 2007-ben kezdett konferenciasorozat már megjelent nyolc kötetéhez.
A visy Zsolt által szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény szerint említésre méltó még, hogy 2012-2019 között a Pécsi Tudományegyetem régész-, néprajzos és építész hallgatói, valamint oktatói által nyaranta végzett munka eredményei egy tekintélyes, 400 oldalas tanulmánykötetben jelentek meg. Az első részben Énlaka történetéről és kultúrájáról lehet olvasni, a második rész a régészhallgatók munkájával összegyűjtött majdnem 400 régi sírkő katalógusa és tudományos feldolgozása. A harmadik részben az építész- és néprajz-hallgatók munkájának eredménye olvasható Kondor Tamás egyetemi docens tollából: 36 énlaki porta szabatos műemléki felmérése követhető nyomon. A reprezentatív kötetet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet adta ki. Ezen munkák során készült el – pécsi egyetemisták fáradozásainak köszönhetően – a Castellum Kilátó és a Székely Iránytű.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megvan a segesvári terelőút nyomvonal-tervezete
A Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) műszaki-gazdasági bizottsága hétfőn szemrevételezte a leendő segesvári terelőút első tervezetét.
Megvan a segesvári terelőút nyomvonal-tervezete
Hármas ütközés Fehéregyházán
Két személyautó és egy kamion ütközött hétfő este Fehéregyháza héjjasfalvi kijáratánál.
Hármas ütközés Fehéregyházán
Elfogadták a várva várt új buszmenetrendet Hargita megyében
Egy buszjáratot megszüntettek, többet összevontak – a megyei tanács hétfői ülésén elfogadták az új távolságibusz-menetrendet, ami várhatóan jövőtől léphet érvénybe. Ennek egyébként már 2022-ben el kellett volna készülnie.
Elfogadták a várva várt új buszmenetrendet Hargita megyében
Nyomot hagy a városban: Gocz Elvira 100 ezer euróval támogatja a kovásznai wellnessközpont építését
Kovászna város díszpolgára, a világot megjárt Gocz Elvira már eddig is támogatta szülővárosát kisebb-nagyobb adományokkal. Legutóbb, múlt héten 100 ezer euróval járult hozzá az új wellnessközpont építési munkálataihoz.
UNESCO-örökség lett a római limes, székelyföldi települések is érintettek
Felelősség és lehetőség, hogy a Maros, Hargita és Kovászna megyét is érintő Dacia római határvonal is felkerült az UNESCO világörökségi listájának jegyzékére – nyilatkozta a Székelyhonnak Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
UNESCO-örökség lett a római limes, székelyföldi települések is érintettek
Jókora adósságot görgetnek maguk előtt, mégis hozzáláttak a jégkészítéshez a gyergyószentmiklósi csarnokban
Ha lesz villanyáram, a jég is megmarad, ha azonban újra leáll a szolgáltatás, akkor többhetes munka, energia, költség megy veszendőbe – így indul a gyergyószentmiklósi műjégpálya 2024–2025-ös szezonja.
Kéthetes előrejelzés: ez a hőség már nem az a kánikula
Közzétette kéthetes, a július 29. és augusztus 11. közötti időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat. Noha napközben felmelegszik az idő, és esetenként 30 fok feletti csúcsok várhatók, az éjszakák felfrissülést hoznak.
Kéthetes előrejelzés: ez a hőség már nem az a kánikula
A csúszdák hiányát és zsebüket is fájlalják a sepsiszentgyörgyi strandolók
Közfelháborodást váltott ki a sepsiszentgyörgyi és máshonnan érkező fürdőzők körében, hogy a városi strandon annak ellenére is teljes árú jegyet kell fizetniük, hogy a csúszdák le vannak zárva. Kellemetlen a helyzet mindenkinek.
A csúszdák hiányát és zsebüket is fájlalják a sepsiszentgyörgyi strandolók
Így emlékszik vissza Tusványosra Orbán Viktor – rövid videó
Hangulatvideót posztolt Facebook-oldalára Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a hétvégén zárult 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról.
Így emlékszik vissza Tusványosra Orbán Viktor – rövid videó
Felszentelik az Összetartozás templomát Bözödújfaluban
Augusztus első szombatján felszentelik Bözödújfalu jelképét, az Összetartozás templomát. Augusztus 3-án, az elszármazottak éves találkozóján egyházi főméltóságok áldják meg a közadakozásból épült istenházát.
Felszentelik az Összetartozás templomát Bözödújfaluban
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!