
Sok diák tét nélkülinek tartja a próbavizsgákat, ezért is számítanak a tanfelügyelőségek képviselői jobb eredményekre az „élesben” zajló nyári vizsgákon
Fotó: Veres Nándor
Nem elégedettek a képességfelmérő-próbavizsga eredményeivel a székelyföldi megyék tanfelügyelőségeinek illetékesei, de bíznak benne, hogy az éles helyzetben zajló nyári vizsgán jobb eredményeket érnek el a nyolcadikos diákok. Érdemes viszont tudni, hogy az idén vizsgázó diákok másfél évig előre kiszámíthatatlan váltásokban online, hibrid és jelenléti oktatásban tanultak.
2023. március 30., 20:552023. március 30., 20:55
2023. március 30., 21:012023. március 30., 21:01
Összesítették a tanfelügyelőségek a napokban véget ért képességfelmérő-próbavizsga eredményeit. A három székelyföldi megye közül Hargita megyében okozta a legtöbb nehézséget a vizsgázó diákok számára a román nyelv és irodalom tudásszintfelmérő, de az anyanyelvi vizsgán az országos átlagnál jobb eredményt értek el. A jelenleginél azonban jobb eredményeket várnak a diákoktól a nyári vizsgákon a tanfelügyelőségek képviselői.
Az átmenési arány, vagyis azoknak a vizsgázóknak a hányada, akik legalább ötös vagy annál nagyobb értékelést érték el, mindhárom megyében a magyar nyelv és irodalom próbavizsgán volt a legmagasabb. Összességében azonban az említett kivételt leszámítva
Maros megyében
a román vizsgán megjelent 4263 diák közül 2774 kapott ötösnél nagyobb értékelést, ez 64,97 százalékos arányt jelent.
Az anyanyelvi – ami 1578 nyolcadikos diák számára a magyar, 96 tanuló számára pedig a német – vizsgán ez az arány 80,15 százalék volt,
a matematika próbavizsgán pedig 49,52 százalék
– tájékoztatta a Székelyhont Antal Levente Mihály. Maros megye helyettes főtanfelügyelője elmondta ugyanakkor azt is, hogy az országos átlagnál (román 75,3 százalék, anyanyelv 81,7 százalék, matematika 59,2 százalék) gyengébbek a Maros megyei próbavizsga-eredmények. Bízik benne ugyanakkor, hogy a nyári vizsgán jobb eredményeket érnek el a Maros megyei nyolcadikos diákok, és ez a remény a korábbi tapasztalatok alapján nem alaptalan, ugyanis – mint mondta –
„Ennél nyilván sokkal jobbra számítunk a nyári vizsgán, reménykedünk abban, hogy összeszedik magukat a gyermekek. Nem egészen három hónap van még a nyári vizsgáig, addig sokat javul a teljesítményük” – fogalmazott Antal Levente Mihály.
Kovászna megyében
50,55 százalékos volt az átmenési arány a román nyelv és irodalom próbavizsgán,
a magyar nyelv és irodalom felmérőn 79,41 százalék,
a matematikán pedig 51,07 százalék.
A tanfelügyelőség készített egy összesítést arról, hogy a három tantárgyból a diákok milyen arányban értek el ötös vagy annál nagyobb átlagot, ez 56,62 százalék – közölte Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Azt is megjegyezte azonban, hogy utóbbi az átmenési arány szempontjából nem releváns adat, hiszen egy ötösnél kisebb – tehát egy sikertelen vizsgajegy – és két magasabb értékelés is eredményezhet ötösnél nagyobb átlagot.
„A vizsgaeredmények kisebbek az országos átlagnál, ez általában így szokott lenni. Főleg a románból nagy az eltérés. Nyilván sok hátrány van még, amit be kell hozni. Azt kell tudnia minden tanárnak és diáknak, hogy
– fogalmazott a főtanfelügyelő, de emlékeztetett azokra a nehéz oktatási körülményekre is, amelyekben jócskán volt része az idei vizsgázóknak.
– idézte fel a járvány által az oktatásban okozott problémákat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha az előző évek próbavizsga-eredményeivel veti össze az ideit, akkor az is látható, hogy a járvány időszaka sem volt eredménytelen, illetve
Kiss Imre is abban bízik, hogy a nyári vizsgán jobbak lesznek az eredmények – főként matematikából –, ami meglátása szerint azért is megalapozott remény, mert a tanulók körében az az általános vélekedés, hogy a próbavizsgáknak nincs tétje, hiszen az azon kapott jegyet is csak kérésre írják be a naplóba. A lemaradást azonban csak akkor lehet pótolni, ha abból a diákok, tanáraik és a szülők egyaránt kiveszik a részüket – mondta.
A három megye közül Hargita megye tudhatja magáénak a legjobb és legrosszabb átmenési arányt is.
A román nyelv és irodalom próbavizsgán a résztvevőknek csak a 44,43 százaléka ért el átmenő jegyet,
a magyar nyelv és irodalom felmérőn viszont a vizsgázó diákok 82,72 százaléka kapott ötösnél nagyobb értékelést.
A matematika próbavizsgán az átmenési arány 52,61 százalékos volt.
Megkeresésünkre Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője azt közölte, egyéb elfoglaltságai vannak, ezért nem tud vélemény mondani az eredményekről, küldjük el e-mailben a kérdést, nem ígéri, hogy arra a nap folyamán választ kapunk, „de amint lehet”, válaszol.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!