Jó adag tervvel vág neki új munkájának Horváth Alpár

(erre már volt is példa), de akár úgy is, hogy beviszik ezeket az eseményeket a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba vagy a városi könyvtárba. A Csiky-kert ugyan nincs távol a várostól és meglehetősen kellemes környezetet biztosít, de mégis egy eléggé elzárt terület, ahová nehezebben mozdulnak ki az emberek.

Nyitottá tenné az intézményt

„Fontos lenne, hogy az intézménynek növeljük a láthatóságát, valamilyen szinten egy szakmai »brandet« alakítsunk ki, és megmutassuk, hogy tudományos alapokon mozogva is lehet a székelyföldi vállalkozói kultúrát művelni. Ezáltal segítve a térség idegenforgalmát a nemzetközi standardokhoz emelni.

– vázolja Horváth Alpár.

Ugyanakkor a BBTE gyergyószentmiklósi tagozata törekszik arra, hogy minél szorosabban együttműködjön a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkkal. Szükség lenne egy kritikus elemzésre a Gyilkos-tó helyzetét illetően, és új területrendezési koncepcióra is a környékén. Ehhez tudnák társítani a szakmai kompetenciájukat, partnerséget vállalva Hargita Megye Tanácsával és az általa létrehozott közösségi fejlesztési társulásokkal, ügynökséggel és kulturális intézményekkel.

Emellett a hegyimentő csapatok terepen végzett munkájához, a turistautak tudományos leírásához is partnerséget vállalnának, akár térinformatikai feldolgozással is, vagy a Súgó-barlangnál a barlangi turizmus népszerűsítésében.

Házon belül is van tennivaló

Egy fontos stratégiai irány az egyetem működésének javítása terén az akadémiai közösség fejlesztése – mutatott rá a Székelyhonnak Horváth. Fontosnak tartja, hogy a munkatársak – és a diákok is – még motiváltabbak legyenek, és jól érezzék magukat az intézmény keretében. A tanári kar bővítése és a meglévő oktatók tehermentesítése szükséges ahhoz, hogy több idő és energia jusson a tudományos kutatásra. Ehhez első körben

Az oktatóknak feladata, és egyben kötelessége is – véli –, hogy tudományos kutatásokat végezzenek, különös tekintettel a gyógyturizmusra, az aktív turizmus különböző formáira, az ökoturizmusra és a kulturális örökségek hasznosítására. A hegyvidéki turizmus fejlesztése szintén kiemelt terület.

„Meglehetősen lehangoló az, amikor azt látjuk, hogy egy turizmus-földrajz szakon végzett fiatal nem ezen a szakterületen helyezkedik el. Ezen változtatni kell” – húzta alá az igazgató.

Volt diákok szakmai sikereit bemutatva lehet a rátermettebb diákokat a turizmusszervezés különböző területei (utazásszervezés, idegenvezetés, programszervezés, szálláshelyek-szolgáltatók közönségkapcsolata) felé irányítani. Ehhez hosszabb távon a duális képzés bevezetésének lehetősége is felmerült. Vagyis az, hogy

„Ha a vállalkozók megértik ennek fontosságát, akkor elérhetik azt, hogy saját munkatársaikat nevelik ki” – mutatott rá Horváth Alpár.

Egy további elképzelése az, hogy a Gyergyószentmiklóson létező turizmus-földrajz szak társítva legyen környezettudomány, környezetföldrajz, környezetvédelem vagy muzeológia szakokkal, amelyekre a piacnak szüksége lenne. Utóbbinak a múzeumok látnák hasznát, múzeummenedzsment terén felkészített szakemberek bekapcsolódásával.

Az igazgatónak vannak elképzelései a Csiky-kertben álló épületek korszerűsítése terén is, amihez egyrészt az BBTE egyetem költségvetésére számít, de a helyi önkormányzattal is szoros együttműködésre lesz szükség.