– összesen 13-ban –, az egészségügyi engedéllyel nem rendelkező oktatási egységek közül mindössze egy működik városi környezetben.

A középiskolák mindegyike megfelel a vonatkozó előírásoknak, az általános iskolákban, illetve napközikben nem tudtak még maradéktalanul eleget tenni minden feltételnek. Utóbbi két csoportban egyaránt hét-hét egység nem rendelkezik még egészségügyi működési engedéllyel. Az ellenőrzés eredménye szerint ez mindössze 2,71 százalékát teszi ki a megyében működő tanegységeknek, tehát az iskolák és napközik 97,29 százalékában, azaz 502 oktatási egységben megfelelők a körülmények.

Utóbbiak közé tartozik a Bélbor községi Rakottyás iskolája, a Kászonaltízhez tartozó kászonfeltízi iskola, illetve a Parajd községi Békástanya iskolája, ott azonban már zajlik az épület felújítása és a benti illemhelyek kialakítása.

Az engedéllyel rendelkező tanintézetek tekintetében egyébként Hargita megye nagyon jól áll országos viszonylatban, és az igazgatóság kimutatásában látványos fejlődés követhető nyomon 2001 óta, amikor a vidéki napköziknek és iskoláknak még csak a 14–15 százaléka rendelkezett egészségügyi működési engedéllyel.

Tetű, rüh, torokgyulladás

A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság a tanévkezdést követően szűrővizsgálatokat is elrendelt az iskolákban és napközikben, közel 41 ezer gyerek körében vizsgálva a tetvesség, rühfertőzés és torokgyulladás előfordulását. A megvizsgált gyerekek közül 253 tetves volt, 34 gyerek esetében a rühfertőzés tüneteit, 860-nál a torokgyulladás jeleit észlelték az iskolaorvosok. Az összehasonlító jelentés szerint a rühfertőzés, illetve a torokgyulladás előfordulása idén gyakoribb volt, mint tavaly.

A megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi már tavaly azt nyilatkozta lapunknak az említett megbetegedések előfordulásával kapcsolatban, hogy ez egy vészharang, és szomorú, hogy miközben a tanintézetek egészségügyi engedélyeztetése tekintetében javult a helyzet, a szegénységi mutatóként nyilvántartott betegségek gyakorisága nőtt.

Mindez a szociális helyzetre vezethető vissza, illetve azokra a rendezetlen élethelyzetekre, amikor a szülők külföldön dolgoznak, és másokra bízzák itthon hagyott gyerekeiket. Fel lehet számolni ezeket a betegségeket következetes beavatkozásokkal, de elsősorban az okokat kell megszüntetni: azt, hogy ne legyen olyan otthon, ahonnan a gyerek behurcolhatja az iskolába. Ez nem egészségügyi probléma, ez egy szociális probléma – hangsúlyozta akkor a szakember.