
Megterhelő nyáron hosszú időt tölteni a védőfelszerelésben. Képünk illusztráció
Fotó: Árvai Károly/MTI
Nem született áttörés a Sanitas egészségügyi szakszervezet és Nelu Tătaru tárcavezető kedd reggeli találkozóján. A két és fél órás feszült tárgyaláson Ludovic Orban miniszterelnök is részt vett, ám az érdekképviselet úgy értékeli, nem találtak megnyugtató megoldásokat a problémáikra, ugyanakkor naponta követik, hogy legalább az ígéreteket betartsák – mondta el lapunknak Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei elnöke.
2020. július 28., 21:422020. július 28., 21:42
„Nem vagyok elégedett a helyzet alakulásával, hiszen az évek során több száz egyeztetésen vettem részt, amelyeken minden miniszter azt hangoztatta, prioritásnak tartja a közkórházak helyzetének rendezését, az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítását, és még mindig csak tárgyalunk. Nincs stratégia, a válságban, járvány idején ébrednek rá, mennyire fontos az egészségügy. Ha lejár a járvány, újra megfeledkeznek róla” – fakadt ki a szakszervezeti bizalmi. A keddi tárgyalás legnagyobb eredményének azt tartja, hogy
Meglátása szerint az egyeztetést fel sem kellett volna függeszteni, mert a válságban csak párbeszéddel kerülhető el a konfliktusok elmélyülése. A miniszterelnök ugyanakkor azt is megígérte, sürgősségi rendelettel
A szakszervezet az egészségügyi alkalmazottak esetében a korlátozás teljes eltörlését szorgalmazta, de csak annyit tudtak kiharcolni, hogy 30 százalékról 35 százalékra növelik a határértéket. Arra vonatkozóan is kormányrendeletet fogadnak el, hogy milyen feltételek mellett lehet áthelyezni az alkalmazottakat, sőt 50 százalékos áthelyezési pótlékot is ígértek. Sürgősen
Ígéretet kaptak arra vonatkozóan is, hogy az egészségügyi minisztérium megjelöli a forrásokat a 2500 lejes veszélyességi pótlék finanszírozására – valószínű, uniós alapokat mozgósítanak e célra. Egyeztetnek erről a munkaügyi minisztériummal is, hogy az alárendeltségébe tartozó szociális szolgáltatásban dolgozó szakemberek esetében is jelöljék meg a pótlék kiadásának forrását.
Kérték továbbá, hogy minden egészségügyben dolgozó bérét emeljék meg a 2022-re előirányzott szintre, erről viszont a miniszter azt mondta, hatástanulmányt készítenek, majd az alapján újra egyeztetnek. Felmerült, hogy
Keresik a megoldást, ám ezt csak úgy lehet megoldani, ha több embert vesznek fel, viszont nincs szakember, akit alkalmazni lehetne – sorolta az akadályokat Vasile Neagovici. Hangsúlyozta, naponta számon kérik, hogy teljesítsék a kedden ígért vállalásokat, ugyanakkor újra meg újra előrukkolnak azokkal a követelésekkel, amelyek teljesítésére ezúttal nem kaptak még ígéretet sem.
Amint arról beszámoltunk, a szakszervezet kérte, hirdessék ki az országos járványhelyzetet, hogy az alkalmazottak megkaphassák az ilyen esetben a bértörvényben szavatolt 55–85 százalékos pótlékot. Kérték, hogy biztosítsák a megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelést az egészségügyben dolgozóknak, csökkentsék a védőfelszerelésben dolgozók munkaidejét. Kérték, hogy jelöljenek meg forrást a veszélyességi pótlék kifizetésére, biztosítsák erre az évre az üdülési utalványokat, emeljék a béreket a 2022-re előirányzott szintre, és minden pótlékot számoljanak a jelenlegi alapfizetéshez viszonyítva.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
Elrendelte egy hónapra Matolcsy György letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken – közölte a bíróság döntése után Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteken közölte, hogy nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és lakóházak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót.
A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Budapesten.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről döntött pénteken az iskolai erőszak megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó tárcaközi munkacsoport.
szóljon hozzá!