
Fotó: Gecse Noémi
Akármilyen szegénység volt, a húsvéti asztalra igyekeztek előteremteni a hagyományos ételeket, locsolni is jártak a legények, és a leányok szívesen fogadták, szenteltetéskor pedig vigyázni kellett, hogy nehogy követ rakjanak a pajkos gyermekek a kosárba – mindezt a csíkszentmiklósi Péter Katalin mesélte lapunknak.
2017. április 16., 22:142017. április 16., 22:14
Kati néni már ott áll a tornácon, amikor megérkezünk a csíkszentmiklósi tájházhoz. Szívélyesen hív beljebb, a felállított szövőszéken félig szőtt szőnyeg, a kályha fölött a szülei fényképe. Ő 1941-ben született, négyen voltak testvérek. Amint leülünk, rögtön mesélni kezd.
„Ahogy emlékszem, a szüleim mindig beszerezték húsvét előtt a hozzávalókat. Mindig sütöttünk házi kenyeret és kalácsot, de a töltött káposzta sem maradhatott el, és mindig került az asztalra bárány is. Nagypénteken összebeszéltek a fiatalok, hogy húsvétvasárnap reggel felülnek a lovakra – összeszedték a szép lovakat, ki nyerget, ki pokrócot tett – és kimennek székely ruhában határt kerülni. Minden keresztfánál megálltak imádkozni, és mire a misére beharangoztak, már a templomnál voltak. Jézus feltámadásáért és a jó termésért imádkoztak. A jó termésért még búzaszentelőkor is imádkoztak. Amiután visszajöttek a templomhoz, a kerítésnek nekitámasztották a kereszteket és a piros-fehér-zöld lobogókat, amelyeket magukkal vittek, és ezután részt vettek a szentmisén.
Békességesen várjuk az ünnepet. Próbálunk lelkiekben is megtisztulni
Fotó: Gecse Noémi
Régebb is – akárcsak most – mindig szenteltettünk, elemózsiát, bort, vizet teszünk a kosárba. Nem kell nagy adagot, mert nehéz cipelni. Ahol nagyobb család volt, ott többet tettek. A kosárba fehér abroszt teszünk, belerakjuk a szenteltetni szánt ételt, és rátesszük a kasterítőt.
Mi három rendben is vittünk haza követ, mert nem figyeltünk oda. Cipeltük hazáig, amikor felemeltük otthon a kasterítőt, akkor vettük észre” – mesélte nevetve. Mint mondta, húsvét napja csendes pihenéssel, evéssel, beszélgetéssel telt.
Fotó: Gecse Noémi
Húsvét másodnapján aztán elindultak a legények, akiket minden házhoz beengedtek annak idején. A lányos háznál pénzt is, tojást is adtak, de
– fogalmazott Kati néni. Dél körül a kicsi gyermekek is elindultak locsolni.
Péter Katalin: legtöbbször lapit teszek a tojásokra, érdekes minták rajzolódnak ki
Fotó: Gecse Noémi
A böjti időszakról elmondta, hogy akkor nem ettek zsíros ételt. Az idősek megehették, de „olyan népek laktak itt”, hogy inkább betartották a böjti előírásokat. És hogy mit ettek? Például savanyú káposztát vágtak vékony szeletekre, kicsi olajjal leöntötték, főztek hozzá pityókát. De húsvétra, akármilyen szegénység volt, mindenki beszerezte a „hozzávalót”, a bárányt – hangsúlyozta.
Nem csak a külsőségekben – takarítással – és böjtöléssel készültek Jézus feltámadásának ünnepére, hanem lelkiekben is. „Amikor közeledik húsvét, valahogy az ember megnyugodik. Megváltozik, és a békességet keresi, békességesen várjuk az ünnepet. Próbálunk lelkiekben is megtisztulni. Úgy csináljuk, hogy legyen békesség a szomszédokkal is. Máskor is, nincs is haragosom, szeretem a jó baráti kört – de ilyenkor még inkább.”
Péter Katalin az életéről is mesélt. „Még iskolás voltam, amikor napszámba kezdtem járni. Hol aratni, hol kapálni, mindenfélét csináltam, amit egy leánkagyermek tudott. Elvégeztem az iskolát, majd Szeredában szolgáltam orvosoknál, tanároknál három-négy évet. Aztán itt a faluban felvettek takarítónak az iskolába, és ott töltöttem harminc évet. '63-ban férjhez mentem. Nem volt semmim, se nekem, se az uramnak. Összekerültünk, az Isten megsegített, akarat is volt, és lassan lett mindenféle.”
Fotó: Gecse Noémi
Tojásfestés Szentmiklóson
Kati néni általában harminc tojást szokott festeni húsvétra, mert mint mondja, nagy a család. Két lánya és egy fia, valamint három unokája van. Csíkszentmiklóson nem volt szokás, hogy az asszonyok közösen festenek piros tojást húsvétot megelőzően, mint ahogy a tojásírás sem volt jellemző. „Hideg vízbe teszem és lassú tűzön főzöm a tojásokat, mert akkor nem repednek meg. Ha megfőtt, kiveszem, hűlni hagyom egy kicsit, majd selyemharisnyába csomagolom a tojást, és teszek egy lapit is rá, majd mindenestől beleteszem a festékbe. Régebb hagymahéjból készítettünk festéket, azzal festettük. Nem kell sokáig a festékben tartani a tojást, kiveszem, levágom a harisnyát, nagyon érdekes minták szoktak kirajzolódni. Nálunk a faluban régebb nem írtak tojást.”
Péter Katalint mindenki ismeri a faluban. Aktív tagja az idősek klubjának, de a fiatalok is szívesen hívják, hogy meséljen nekik a régi szokásokról, tanítsa meg őket a régi énekekre. Egy füzete jegyzi a régi nótákat, megtörténik hogy éjjel jut eszébe egyik-másik, akkor felkel, és gyorsan leírja. Mint mondta, nagyon szeret szavalni és szerepelni már gyerekkora óta.
Fotó: Gecse Noémi
„Beleszülettem a táncba. Voltak kultúrversenyek, sok faluból jöttek. Másodikos voltam, amikor az egyik versenyt megnyertem, emlékszem, mindenki gratulált, csókolgatott. Úgy megigéztek, hogy édesanyám haza kellett vigyen, régi szokás szerint megköpködte a fejemet, és tíz perc múlva helyre voltam jőve. Szeredában is nyertem, és kellett volna menjek Vásárhelyre, de édesanyám nem engedett. De a gyermekeim is nagyon szépen táncolnak. Most egy darabig nem jártam, mert gyászolok, de szeretek menni mindenfelé, könyveket olvasni, énekelni, táncolni, mesélni. Jó, ha az ember sok mindennel foglalkozik.”
Előrehaladott tárgyalások zajlanak az új közalkalmazotti bértörvényről a miniszterelnöki hivatal és a pénzügyminisztérium részvételével működő munkacsoportban – jelentette ki a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a munkaügyi miniszter.
Hogyan alakítja át az MI az oktatást, az ipart, az egészségügyet és a mindennapokat – Erdély első átfogó mesterségesintelligencia-konferenciáját tartották Marosvásárhelyen. A rendezvényen szakértők, politikai szereplők és intézményi vezetők találkoztak.
Naponta mintegy 24 ezer belügyi alkalmazott, rendőrök, csendőrök, határrendészek, tűzoltók gondoskodnak a polgárok biztonságáról a hosszú hétvégén, amelyen a katolikusok és protestánsok a húsvétot, az ortodoxok a virágvasárnapot ünneplik.
Első- (sárga jelzésű) és másodfokú (narancssárga) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több megye folyóvizeire.
Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta a Szociáldemokrata Párt által javasolt szolidaritási csomagot, amelynek megfelelően 2,8 millió nyugdíjas részesül nyugdíjkiegészítésben.
Előkerült a coțofenești-i amelyet 2025 januárjában loptak el a hollandiai Drents Múzeumból – erősítették meg hivatalos források az RTV Drenthe-nek. Az ügyészség csütörtök délután készül sajtótájékoztatót tartani az ügyben a múzeumban.
A 2025-2026-os tanév rendje szerint a pénteki tanórák után kezdődik és április 14-ig a tavaszi szünidő az iskolákban.
Huszonkét be nem töltött állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán egy kormányrendelet nyomán. Ugyanakkor módosítják a polgármesteri és alpolgármesteri kabinetben betölthető állások számát.
Összehangolt ellenőrzést tartottak a Hargita megyei rendőrök és csendőrök a székelykeresztúri tanintézményekben és környékükön. Az iskolákban megelőző jellegű foglalkozásokat tartottak, a szabálysértő járművezetőket pedig megbírságolták.
Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2026. január elsején 21,646 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!