Idén a zetelaki nagytemplomban tartott szertartásokon, a helybéliekkel együtt készültük a húsvétra. Nagyszombaton, napszentület után, az Úrnak szentelt éjszakán, együtt ültük meg húsvét vigíliáját: a megáldott tűzről fellobbanó gyertya lángjánál, majd igei üzenetekkel, a feltámadás fényénél összecsendülő harangok-, csengők és orgona hangjával, vízszenteléssel, az áldozat liturgiájával, ősi, csak Erdélyben fennmaradt. Jézust ébresztő rítussal, és körmenettel.
2019. április 21., 09:452019. április 21., 09:45
2019. április 21., 09:592019. április 21., 09:59
Fotó: Barabás Ákos
Idén a zetelaki nagytemplomban tartott szertartásokon, a helybéliekkel együtt készültük a húsvétra. Nagyszombaton, napszentület után, az Úrnak szentelt éjszakán, együtt ültük meg húsvét vigíliáját: a megáldott tűzről fellobbanó gyertya lángjánál, majd igei üzenetekkel, a feltámadás fényénél összecsendülő harangok-, csengők és orgona hangjával, vízszenteléssel, az áldozat liturgiájával, ősi, csak Erdélyben fennmaradt. Jézust ébresztő rítussal, és körmenettel.
2019. április 21., 09:452019. április 21., 09:45
2019. április 21., 09:592019. április 21., 09:59
Döbbenetes sűrűségű volt a nagyszombat csendje. Jézus sírjánál időztünk, az Ő szenvedéséről és haláláról elmélkedtünk. A tabernákulum és az oltár egész nap megfosztva állt. A nagycsütörtökön elhallgatott csengők és harangok, a néma orgona mind a világ megváltásáért életét adó Jézus gyászolta. Aki az utolsó elveszettet is meg akarja menteni és elmegy érte a halálba.
Vigília – a szent három nap csúcsa
Az esti tűzszentelés és fényszertartás már húsvét része volt. A legrégebbi – közel négyezer éves – hagyomány a Kivonulás könyve szerint „az Úrért átvirrasztott éjszaka”, amely a kezdetén a választott nép Egyiptomból való kivonulásának várakozásában telik. A keresztények számára pedig az éjszakai virrasztás, emlékezés arra a szent éjszakára, amelyen az Úr feltámadt. Szent Ágoston szavaival „minden éjszakai virrasztás anyjának tekintjük”.
Fotó: Barabás Ákos
A szertartás a templom előtti téren rakott tűz megáldásával vette kezdetét. A megáldott tűzről lobbant fel a kézműves, egyedi tervezésű húsvéti, mintegy másfél méteres gyertya lángja. A könyörgés Isten teremtő szavát idézte:
A húsvéti gyertya és a keresztalakba beletűzött tömjéncsomók Krisztus öt sebét jelképezik. Az ünnepélyes bevonulással bevitt húsvéti gyertya lángjáról vették le a hívek saját gyertyájukra a lángot – ezzel jelezve, hogy Krisztus feltámadásának fénye mindenkihez eljut.
Közben a profánból, a templomon kívüli térből indulva, a templomhajón át a szentélybe ért a menet, miközben terjedt a fény.
Fotó: Barabás Ákos
Háromszoros alleluja
A húsvéti örömének, az Exultet költőien szép szövege és dallama hirdette meg az ünnepet. Az olvasmányok után elérkezett az a pillanat, amikor Jézus feltámadása magával ragadott mindent.
Fényárban úszott a templom is – jelképes belépést jelezve az Újszövetség korszakába.
Homíliájában Jánossi Imre kiemelte: a háromnapos ünneplés csúcsán érezzük át, hogy Jézus sorsára vagyunk meghívva. Istenre hagyatkozva haljunk meg a bűnnek, hogy új emberként támadjunk fel. A húsvéti titka azoké, akik vállalják a jézusi sorsot: szolgálnunk kell, és gabonaként termést hoznunk – hallottuk a szentbeszédben.
Majd a pap a keresztelőkúthoz vonult, ahol elő volt készítve a víz.
Fotó: Barabás Ákos
A szentmise végén, a szentsírnál az erdélyi szokáson alapuló, különálló feltámadási szertartásnak, a Jézus ébresztésének voltunk a részesei. Amelynek egyik megérintő mozzanata Harsányi Lajos A levita éneke című, Engem az Úr ragadott el magához kezdetű művének az elhangzása volt.
Aztán, harangzúgás és feltámadási énekek kíséretében, ősi rend szerint vonult a körmenet: elöl a férfiak, az asszisztencia és az asszonyok. A főúton haladva, a belső utcán át érkezett vissza a templomhoz a menet. Szentségi áldással zárult az egyházi év leggazdagabb lelki tartalmú és üzenetű vigíliája.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen már átveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket, Marosvásárhelyen azonban csak most készül erre a sürgősségi kórház. Az egészségügyi minisztérium már tavaly szabályozta a készítmények leadásának módját.
A Szent György Napok irodalmi eseményeinek sorába illeszkedve hétfőn este közönségtalálkozót tartottak a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban: egy házaspár, két közkedvelt alkotó rajongói töltötték meg a padsorokat.
A Vadon Egyesület a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park felső sétányára várja az természetfotók iránt érdeklődőket április 24-én, szerdán 18 órakor. Ekkor nyitják meg ugyanis a Transnatura Természetfotó Klub Varázslatos természet című kiállítását.
A szabadságharc mécsesei – Női honvédek – 200 éve született Bányai Júlia, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvédszázadosa címmel nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön.
Több székelyföldi egyesület projektje nyert támogatást a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának idei kiírásán. Az eredményeket, a támogatásra javasolt egyesületek listáját közzétették a zöldövezet.ro oldalon.
Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Az egészséges és aktív életmód előmozdítása érdekében indított támogató csoportot a kézdivásárhelyi idősek számára a Gyulafehérvári Caritas. Az első, bemutató jellegű találkozót kedden délután tartották.
Idén is megtartják a Hagyományőrző Napot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban április 25-én, csütörtökön. A 19. alkalommal megrendezett esemény fénypontja a népviseletbe öltözött ünneplők körtánca lesz.
Idén 50 éves az 1974-ben létrejött Gyergyószárhegyi Művésztelep. Az évfordulót méltó módon ünneplik meg, kiállításokkal, szakmai konferenciával és természetesen jubileumi művésztáborral.
A hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd, a tiszti állások 43 százaléka betöltetlen, de a közkatonák körében is meghaladja a 20 százalékot a létszámhiány.
szóljon hozzá!