
Fotó: Veres Nándor
Amióta kitört a szomszédos Ukrajnában a háború, az ingatlanok iránt csökkent az érdeklődés, nagy a bizonytalanság, akik eddig vásárolni akartak, nem tudják, mi a jobb, ha a megtakarításukat ingatlanba fektetik, vagy várnak még. Akik eladnának, azok ragaszkodnak az eddigi áraikhoz, nem szeretnék azt csökkenteni. Távolodik egymástól a kereslet és a kínálat.
2022. március 20., 20:002022. március 20., 20:00
2022. március 21., 15:052022. március 21., 15:05
Nagy a nyomás minden oldalról, eddig a koronavírus-járvány, most pedig a háború árnyéka, az energiahordozók drágulása nehezítette és nehezíti azok döntését, akik lakásvásárláson vagy -eladáson gondolkodnak.
– mutatott rá Trella-Várhelyi Tamás, egy marosvásárhelyi ingatlanügynökség vezetője, aki a Székelyhonnak úgy fogalmazott, hogy a pénz egyre kevesebb, az árak pedig nem csökkennek hirtelen egyik napról a másikra. De nagy áron mégsem lehet eladni semmit, mert
érdemes-e lakást venni, vagy sem.
Az utóbbi két-három héten kitört egyfajta kisebb pánikhangulat, ami az utolsó héten még inkább felerősödött, de ez nem hozott látványos változást, az még csak ezután várható – magyarázta a marosvásárhelyi ingatlanszakértő. Ezt megerősítette egy másik csíkszeredai ingatlanügynök is, aki érdeklődésünkre elmondta,
Érthető, hogy mindenki félti a pénzét és nagy bizonytalanságban van, hogy mit kezdjen a megtakarításaival – mondta a szakember.
Marosvásárhelyen míg a járvány előtt egy kétszobás, 55 négyzetméteres tömbházlakásért 52 ezer eurót kértek, alig fél év múlva, ugyanannak a lakásnak az ára 72 ezerre emelkedett. Most sokan arra számítanak, hogy a háború árnyékában árcsökkenés következik be, és akkor az eddigieknél olcsóbban vásárolhatnak lakást. Illetve az is befolyásolja az ingatlanok árát, hogy aki teheti, inkább vidéki házat vásárol magának. Az árcsökkenés be fog következni, vélik az ingatlanügynökök, hiszen, aki el akarja adni a lakását, mert szüksége van a pénzre, az kénytelen lesz engedni az árából.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
Csapadék várható és időnként a szél is megerősödik az ország nagy részén vasárnap estig. Hétvégétől aztán jelentősen lehűl az idő, vasárnapra virradóan mínusz 14–10 Celsius-fokis is visszaeshet a hőmérséklet. A fagyos idő jövő hét szerdáig kitart.
A romániai polgárok elsősorban a jövedelmek növekedését, új munkahelyek teremtését és az ukrajnai háború befejezését várják 2026-tól – derül ki az INSCOP Research barométer típusú közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
A CNSLR Frăția szakszervezeti szövetség szerint a betegszabadság első napjára járó juttatást megszüntető sürgősségi kormányrendelet sérti a munkavállalók jogait, ezért arra kérte az ombudsmant, hogy támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség Adriana Georgescut, a PNL bukaresti I. kerületi szervezetének tagját. Őrizetbe került feltételezett bűntársa is, aki a gyanú szerint tábornoknak adta ki magát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint nincs vita a kormánykoalíción belül a közigazgatási reformról, amelyet azonnal elfogadtatnak, amint lezárul a gazdaságélénkítő csomag megvitatása – nyilatkozta a tárcavezető szerdán Odobești-ben.
Mit tehetünk, amikor a táblagép és a telefon lesz a gyerekünk legjobb barátja? Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a digitális világ és a valódi gyerekkor között? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Vida Ágnes pszichológus székelyföldi előadókörútján.
A bukaresti ítélőtábla szerdán elrendelte, hogy államelnöki hivatal fizessen ki több mint 754 ezer lejt Traian Băsescu volt államfőnek az elmaradt elnöki járandóság címén arra az időszakra, amikor a juttatás folyósítását felfüggesztették.
Románia euróövezeti csatlakozása addig nem kerülhet napirendre, amíg az ország nem csökkenti tartósan a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán Berlinben.
szóljon hozzá!